Hogy érezhetném jól magam a Mennyországban, ha tudom, hogy közben emberek szenvednek a Pokolban?

Ajánlanék egy nagyon jó videót, ami sok mindenre rávilágít és amely kérdés sok ateistának kedvenc kérdése, legalább is ezzel a kérdéssel szeretnek támadni keresztény embertársaikra. Szerintem az itt megforduló embereknek is hasznos lehet:

[link]

Ebcsont:

"Egy igazi keresztény nem sokat foglalkozik az Ószövetséggel. A keresztények számára az Újszüvetség a mérvadó, és abban nincsenek ilyen dolgok."

Az Új-szövetségi Jézus zsidónak született. Menet közben megtagadta zsidó hitét és létrehozott egy új vallást, a kereszténységet. Azok a tanok amelyek az életével foglalkoznak mindig az Ó-szövetségre utalnak vissza. Ráadásul a keresztény papok a hittan órán tanítják a Tízparancsolatot. Ha úgy van, ahogy te írod, akkor minek tanulni és az egész Ó-szövetséget egy keresztény vallású embernek?

""Isten örök életre teremtette az embert, nem a halálra, tehát logikus, hogy nem teremtett belénk semmiféle "halhatatlan" valamit "

Már maga a mondatod is ellentmondásos. Ha valami örökéletű, az egyben nem halhatatlan is? Ha valamiben nincs halhatatlan rész, akkor hogy maradhatna fenn örökké? A testben nincs semmi halhatatlan, hát nem is képes örökké létezni..."

Nem! Az örök élet nem halhatatlanság. Jézus halhatatlanságot kapott ajándékba a halála, feltámadása után(!), de logikusan előtte az égben, örök élete volt már. Ádám is örök életet kapott kezdetben, de NEM halhatatlant, meg is halt.

A Biblia a pokolról való tanításban is világos:

A Webster’s Dictionary azt mondja, hogy az angol „hell” (=pokol) szó azonos a héber Seol és a görög Hades szavakkal. A német Bibliákban „Hölle” szót használják a „hell” (=pokol) helyett: a portugálok az infernó, a spanyolok az infierno, a franciák pedig az Enfer szót. A héber Seol szót a Biblia Károli Gáspár-féle fordításában 19-szer az eredeti Seol formában, 10 esetben „pokol”, 2 esetben „alvilág”, 26 esetben „sír”, 1 esetben „hal”, 5 esetben „koporsó”, 2 esetben „holtak országa” változatban találjuk. A Biblia Káldi György fordításában 63 esetben „alvilág” és 2 esetben „halál” szóval van visszaadva. A Hádesz szót, amely tízszer fordul elő, az általában Újtestamentom néven ismert, Keresztény Görög Iratokban, Károli Gáspár 8 esetben „pokol”, 2 esetben „sír” szóval fordítja (Máté 11:23; 16:18; Lukács 10:15; 16:23; Cselekedetek 2:27, 31; Jelenések 1:18; 6:8; 20:13, 14).

Az a tény, hogy a Károli Gáspár fordítás az egy héber Seol szót hat különböző szóval fordítja, azt mutatja, hogy mindezek a szavak — a pokol, alvilág, sír, koporsó, holtak országa és Jónás esetében a hal — egy és ugyanazt a dolgot jelentik. Ha a pokol az emberiség közös sírját jelenti, nem jelentheti ugyanakkor a tüzes gyötrelem helyét. Mit jelent tehát a Seol és Hádesz szó? A sírt vagy az örök gyötrelem helyét?

Mielőtt felelnénk erre a kérdésre, tisztázzuk, hogy a héber Seol és a görög Hádesz szó egyet jelent. Ez kitűnik abból, hogyha megnézzük a Zsoltárok 16:10-et a Héber Iratokban és a Cselekedetek 2:31-et a Keresztény Görög Iratokban. Mindkét vers a következő oldalon látható. Figyeljük meg, hogy a Zsoltárok 16:10-et idézve, ahol a Seol szó fordul elő, a Cselekedetek 2:31 a sír szót használja. Azt is figyeljük meg, hogy Jézus Krisztus a Hádeszben, vagyis a pokolban volt. Vajon azt kell hinnünk, hogy Isten a pokol tüzében kínozta Jézust? Természetesen nem! Jézus egyszerűen a sírban volt.

Bárhol fordul is elő a Seol szó a Bibliában, sohasem kapcsolódik hozzá az élet, tevékenység vagy gyötrelem gondolata. Vegyük például a Prédikátor 9:10-et, [9:12, Károli]: „Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed, mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, [Ökumenikus, a holtak hazájában; Káldi, alvilágban], ahová menendő vagy.” [Károli] A felelet tehát világos, a Seol vagy a Hádesz nem a gyötrelem helye, hanem az emberiség közös sírja (Zsoltárok 139:8). Mind a jók, mind a rosszak a bibliai pokolba jutnak.

Kijöhetnek-e az emberek a pokolból? Vizsgáljuk meg Jónás esetét. Amikor Isten lenyelette őt egy nagy hallal, hogy megmentse a vízbefúlástól, Jónás könyörgött a hal gyomrából: „Szorongattatásomban Jehovához kiáltottam és ő válaszolt nekem. A Seol hasából [Új katolikus, az alvilág gyomrából; Káldi, a pokol gyomrából; Károli, a Seol torkából] kiáltottam segítségért. S te meghallottad hangomat” (Jónás 2:2, [2:3, Károli]).

Mit értett Jónás a „pokol hasából” kifejezésen? Nos, a hal hasa biztosan nem volt a tüzes gyötrelem helye. Ám Jónásnak sírja lehetett volna. Valóban Jézus azt mondta önmagára vonatkozóan: „Mert miként Jónás három nap és három éjjel a hatalmas hal hasában volt, úgy lesz az Emberfia három nap és három éjjel a föld szívében” (Máté 12:40).

Jézus meghalt és három napig a sírban volt. A Biblia tudósítása szerint azonban „az ő lelke nem hagyatott a sírban . . . Ezt a Jézust feltámasztotta az Isten” (Cselekedetek 2:31, 32, Károli). Isten beavatkozásával Jónás is feltámadt a pokolból, azaz onnan, ahol sírját lelhette volna, mert a hal kihányta őt a szárazra. Igen, az emberek kijöhetnek a pokolból! Valójában azzal a szívetmelengető ígérettel rendelkezünk, hogy a pokol [Hádesz] kiadja az összes halottait. Ez kitűnik a Jelenések 20:13. szavaiból: „És a tenger kiadá a halottakat, a kik ő benne voltak; és a halál és a pokol [Hádesz] is kiadá a halottakat, a kik ő nálok voltak; és megítéltetének mindnyájan az ő cselekedeteik szerint” [Károli].

Mégis azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy: „A Biblia beszél a pokol tüzéről és a tűz taváról. Vajon ez nem azt bizonyítja-e, hogy a pokol a tüzes gyötrelem helye?” Való igaz, hogy a Biblia néhány fordítása, mint például a King James Version, tartalmaz ilyen kifejezést, hogy „a pokol tüze”, vagy hogy valaki „pokolra vettetik, a tűzbe, amely soha el nem alszik”; Károli ezt a következőképpen fordítja: „a gyehenna tüzére” és „a gyehennára, a megolthatatlan tűzre” (Máté 5:22; Márk 9:45). A Keresztény Görög Iratokban 12 olyan hely van, ahol a King James Version a görög gehenna szót „pokol”-nak fordítja. Vajon a gyehenna valóban a tüzes gyötrelem helye, míg a pokolnak fordított Hádesz egyszerűen a sírt jelenti?

A héber Seol és a görög Hades szó egyértelműen a sírt jelenti. De mit jelent akkor a gyehenna? A Héber Iratokban a gyehenna a „Hinnom völgye”. Emlékezz vissza, hogy Hinnom volt a neve annak a völgynek, amely közvetlenül Jeruzsálem falain kívül fekszik, és ahol az izraeliták feláldozták gyermekeiket tűzben. A jó Jósiás király a maga idejében hulladék vagy szemétgyűjtőteleppé alakította ezt a völgyet, s ezzel megszüntette ezt a borzalmas szokást (2Királyok 23:10).

Abban az időben tehát, amikor Jézus a földön tartózkodott, a gyehenna Jeruzsálem szeméttelepe volt. E telepen a szemét hatásos elégetésének fokozására kén adagolásával táplálták a tüzet. A Smith’s Dictionary of the Bible első kötete ilyen magyarázatot közöl: „Ez lett a város közös szemétgyűjtőtelepe. Ide dobták a bűnözők holttesteit, az állatok hulláit és minden szennyes dolgot.” De egyetlen élő teremtményt sem vetettek oda.

Jeruzsálem lakói jól ismerték városuk szeméttelepét, ezért pontosan értelmezték Jézus szavait, amikor így szólt a gonosz vallásvezérekhez: „Kígyók, mérges kígyóknak [viperáknak, ÚV.] fajzatai, miképen kerülitek ki a gyehennának büntetését?” (Máté 23:33, Károli). Jézus itt nem arra gondolt, hogy a vallásvezéreket kínozni fogják. Emlékezzünk vissza, mit mondott Isten, amikor az izraeliták élve megégették gyermekeiket: ’Ilyen borzalmas dolog mégcsak eszembe sem jutott!’ Nyilvánvaló tehát, hogy Jézus a gyehennát a teljes és örök megsemmisülés találó szemléltetésére használta. Jézus szavai annyit jelentettek, hogy e gonosz vallásvezérek nem méltók a feltámadásra. Jézus hallgatói megértették, hogy a gyehennára jutók sorsa olyan, mint a szemété: örök megsemmisülés.

Mit értsünk akkor a Jelenések könyvében említett „tűz tava” kifejezésen? Ennek a gyehennáéhoz hasonló jelentése van. Nem öntudatos állapotban való gyötrést, hanem örökké tartó halált, vagy örök megsemmisülést jelent. Figyeld meg, hogyan mondja ezt meg maga a Biblia a Jelenések 20:14-ben: „És a halált és a Hádeszt (Károli, pokolt) vetették a tűz tavába. Ez jelenti a második halált: a tűz tava.” Igen, a tűz tava a „második halált” jelenti, amelyből nincs feltámadás. Nyilvánvaló, hogy ez a „tó” jelkép, szemléltetés, hiszen a halál és a pokol [Hádesz] is bele vettetnek. A halált és a pokolt nyilván nem lehet szó szerint megégetni. De meg lehet őket szüntetni, és meg is lesznek semmisítve.

Igen ám, de a Biblia azt is mondja, hogy az Ördög és a hamis próféta kínoztatnak [a tűz tavában] „éjjel és nappal, örökkön örökké” — mutathat rá valaki (Jelenések 20:10, Károli). Mit jelent ez? Nos, amikor Jézus itt járt a földön, a börtönőröket olykor „kínzóknak” vagy „gyötrőknek” is nevezték. Amint Jézus mondta egy példázatában az egyik emberről: „Ekkor megharagudott az ura s kínzóknak (Károli, hóhéroknak; Új katolikus, poroszlóknak) adta át őt arra az időre, míg tartozását mind meg nem fizeti nekir” (Máté 18:34, Csia fordítás). Mivel azok, akik a „tűz tavába” vettetnek, a „második halálba” jutnak, amelyből nincs feltámadás, így ők jelképesen szólva örökre a halál fogságában tartatnak. A halálban maradnak, mintha börtönőrök őriznék őket az egész örökkévalóságon át. E gonoszokat természetesen nem szó szerinti kínzással gyötrik, mert amikor valaki meghal, teljesen megszűnik létezni, semminek nincsen tudatában.

Utolsónak teljesen igaza van a "örök pokollal" kapcsolatban, az örök az pusztán szimbolikus.

Belinkelem egy ehhez kapcsolódó hozzászólásom ide is, hogy tisztázzuk a felszínes ismeretből adódó félreértelmezéseket:

Az ÖRÖK TŰZ, MINT SZIMBÓLUM!

A Biblia valóban gyakran használja az örökké tartó tűz jelképét azért, hogy rámutasson Isten haragjára a bűnnel szemben, melynek eredménye a bűnösök teljes megsemmisülése

lesz a föld belsejében, egy gödörben. Sodoma az "örök tűz büntetését szenvedi" (Júdás 7), azaz teljesen el lett pusztítva lakói bűnösségének köszönhetően. Ma ez a város

romokban hever, a Holt-tenger alatt, ma semmi esetre sem emészti tűz, amely szükségszerű volna, ha az ‘örökké tartó tűzet’ szó szerint értelmezzük. Jeruzsálem hasonlómódon

Isten haragjának örökké tartó tüzével volt fenyegetve, Izráel büneinek köszönhetően: "...akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, amely megemészti Jeruzsálem palotáit!" (Jeremiás 17:27). Jeruzsálem az eljövendő Ország megjövendőlt fővárosa (Ésaiás 2:2-4, Zsoltárok 48:2), Isten nem úgy gondolta, ahogy mi ezt szó szerint értelmezzük. Jeruzsálem hatalmas házait felgyújtották (2Királyok 25:9), de ez a tűz nem maradt meg örökké...

Hasonlóan, Isten megbüntette Edóm földjét tűzzel, amely "Nem alszik el sem éjjel, sem nappal, folyton gomolyog a füstje. Nemzedékeken át pusztán marad... Pelikán és bölömbika veszi birtokba... Palotáit gaz veri fel" (Ésaiás 34:9-15). Növények és állatok fognak Edóm romjain élni, az el nem alvó tűz kifejezésének Isten haragjára kell, hogy utaljon, és a hely Általa való TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE, inkább mint ennek a szó szerinti megvalósulására.

A héber és görög "örökké tartónak" fordított kifejezések pontos jelentése "a korszakra". Ez néha szó szerinti végre vonatkozik, például a Ország korszakának a végére. Ézsaiás 32:14-15 egy példa erre: "...a várhegy és a bástya barlang lesz mindörökre... végül kiárad ránk a lélek a magasból...". Ez egy út ahhoz, hogy megérthessük az

‘örökös voltát’ az ‘örökké tartó tűznek’. Újra és újra Isten haragja Jeruzsálem és Izráel vétkei miatt, tűzhöz van hasonlítva: "Lángoló haragom kiárad erre a szent helyre (Jeruzsálemre)... Égni fog, nem alszik ki" (Jeremiás 7:20, más idevonatkozó példák: Jeremiás siralmai 4:11 és 2Királyok 22:17).

Az örök szó, amikor a nem múlandó dolgokra vonatkozik, akkor jelent minden időben meglévőt, de amikor a múlandókra vonatkozik, akkor korlátolt értelme van.

Egyébként az eredeti héber kifejezésnek, ‘se’ól’ amely pokolnak van fordítva, jelentése a sír vagy ‘fedett hely’. Szimbolikusan a holtak hazája, ahonnan nincs visszatérés (Jób 10:21).

(Több példa van arra, amikor az eredeti szöveg se’ól szava gödörnek van fordítva...pl mikor sátán a tüzes gödörbe fog vettetni)