Mi alapján válogatták ki, az egyházakat, vallási csoportokat? Ki maradhat? és ki nem.

Gyakorlatilag megszüntették az állam világnézeti semlegességét. Maradtak a zsidó-keresztény vallás(ok) és annak történeti egyházai. Illetve egy amerikai izraeli érdekeltségű új-keresztény kisegyház (Hit gyüli).

Politikai lojalitás és hajlékonyság alapján válogattak.

Gyalázatos hazugsággal az egyházak finanszírozására fogták a törvény változtatásának okát.

Ebben az esetben az egyházak finanszírozásának szabályait kellett volna megváltoztatni.

Most azonban az egyházi státuszt vonták meg, noha a törvény azt mondja csak az folytathat hitéleti tevékenységet aki egyháznak számít. A többiek 20 év egyesületi formában tevékenykedés után kérvényezhetik az egyházzá nyilvánítást a 14 bejegyzett egyház grémiuma előtt (!!!) avagy a parlament 2/3-os szavazati aránya alapján megkaphatja azt. (mikor most nem kapták meg.) Nos, ezek az egyházak húsz éve egyházak és nem egyesületek pl Buddhista Misszió 60 éve van jelen hazánkban (Kőrösi Csoma Sándor országában ez úgy ildomos is.)

A nagy világvallásoknak sincsenek tehát immáron egyházaik és min 20 évig, ha figyelsz a dodonai fogalmazásra nem is lesz. Az egyházalapítás alapvető jog, a világnézet megválasztásának joga. Ezért akik nem vallásosak, azok is jól megértsék, ezzel megszűnt az állam világnézeti semlegessége! Ez egy francoi katolikus-fasiszta állam e perctől! Hiszen az állam eldöntötte mi vallás és mi egyház, nem pedig az egyházak finanszírozását vonta meg, bizonyos létszám alatt pl. /vagy más kritériumok alapján/

A cél a totális katolikus hegemónia újrateremtése. Minden lélek vissza terelése az Anyaszentegyházba. Az első időszakban szelídebb majd durvább eszközökkel!

Önök kérték ezt 2010 tavaszán!

Először is a "Ki maradhat és ki nem?" kérdésre válaszként belinkelem az új törvényt:

[link]

A végén, a mellékletben van a lista a 14 maradóról; a "többiek" nem maradtak.

A válogatás mikéntjét inkább nem feszegetném: egyrészt azért, mert nincsenek teljesen pontos infóim; másrészt azért, mert már többször leírtam hasonló kérdéseknél, hogy az előzetes minisztériumi - felekezeti / egyházi egyeztetésektől eltérően sok kisegyházat kihagytak a törvényből (= ígéretet kaptak előzetesen, ezt az ígéretet az illetékesek megszegték).

Ez pedig - akárhogy is nézzük - felháborító; az érintettek az ígéretszegés tényével szembesülve csak értetlenül állnak, és töprengenek... :((

Viszont elvileg van lehetőség még az egyházi státusz kérelmezésére, ennek feltételeit is tartalmazza a törvény (14. §., ld. 6. oldal; ). Itt szerepel pl. a legalább 1000 fős taglétszám, ill. az eddig legalább 20 éves egyházi v. egyesületi formában való működés.

Továbbmenve (-olvasva) az előző válaszoló (mab) némely állítása nem áll meg: pl. "a 14 bejegyzett egyház grémiumát" még csak nem is említi a törvény, nemhogy döntéshozói jogkörrel hatalmazná fel őket; sőt, a 17. §. pontosan ennek ellenkezőjét mondja ki...

Vagy pl. kifejezetten kinyilvánítja az állam világnézeti semlegességét is a törvény (persze, hogy ez megvalósul-e igazából, az a jövő zenéje).

Tehát ha bármely, eddig egyházként működött és a jövőben is akként működni kívánó szervezet kérelmezi az elismerést ÉS a törvényi kritériumoknak eleget tud tenni, akkor az országgyűlésé a döntés.

Ezen eljárások végén, tehát a döntések ismeretében lehet majd arról beszélni, hogy a kormány valóban semleges-e világnézetileg, ill. milyen okok, motivációk vannak a háttérben, stb.

Természetesen - mint fentebb is említettem -, vannak kifogásaim; de azért ez nem jelenti azt, hogy pontos törvényi ismeretek és a majdani gyakorlati kivitelezés eredményének ismerete nélkül rögtön pánikolni kellene...

Az új törvény értelmét akkor látod meg, ha fellapozod az "egyházakat" felsoroló könyvecskét, és látod, hogy van több egyház, aminek ugyanaz a vezetője vagy a bejegyzett központja. Kisegyházaknál dívik, hogy 100-an megalapítanak egy egyházat, majd ha 200-an lesznek, akkor még egyet. Olyan is van, hogy két nagycsalád összefog és alapít egy egyházat. Keleti "egyházaknál" olyan is előfordul, hogy a filozófia iránt érdeklősők egyházat alapítanak, mert úgy könnyebb iskolát csinálni.

A döntés, tudtommal, "életkor" és "nagyság" alapján történt. A 20 évbe pedig beleszámít az eddig egyházként töltött idő.

Párszor újragondolva az információkat én arra jutottam, hogy nem ez a legfontosabb kérdés. Nagyon sok felmerült bennem is, de azt hiszem inkább azt a kérdést kell feltennünk magunkban, hogy ez a törvény mit változtat az én hitéletemen? Semmit. Az én dolgom akkor ezzel foglalkozni? Nem. Az egyházaknak vannak vezetőik, az ő dolguk, hogy megharcolják ezt a harcot, ha az. Vagy pedig újra az eszünkbe vésni Jézus szavait.

"Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, aki azt küldte." Ján 13:16

manju

Kedves Manju!

Igazad van, a személyes hitéleten nem változtat a törvény.

Az én első reakcióm is az volt, hogy akkor a sok felekezet, kisegyház nem lesz államilag elismert egyház, na bumm, és akkor mi van?

Sőt, vannak olyan szervezetek, amelyek csak a támogatási rendszer és az 1 %-ok miatt nyilváníttatták magukat egyházzá eddig, majd ezek most nem tudnak tovább csalni ily módon. /Nemrég végignéztem egy listát az ún. "egyházakról", hát volt ott minden az állatvédőktől kezdve az alternatív vagy milyen szülés híveiig./

De van egy nagy hátránya az el nem ismertségnek: Nincs állami támogatás az eddig végzett szolgálatokra, pl. iskolák fenntartása, hajléktalanmissziók, stb.

Nemrég olvastam egy interjút Iványi Gáborral, aki köztudottan a talán legnagyobb szolgálatot végzi a hajléktalanok felé Bp-en. Megdöbbentő volt, amiket mondott; a lényeg, hogy egyetlen fillért sem kap a metodista egyház erre a célra, már most sem.

Tehát az eddig jól működő szolgálatot vagy teljesen saját erőből viszik tovább, ami képtelenség, vagy megszűnik.

És vannak még hasonló példák. Tehát ez a nagy gond.

Mert a támogatást azért kapták eddig, mert állami feladatokat vállaltak át. A feladatátvállalás megvan, nem szűnt meg, csak a támogatás... :((

Szerintem. :))

És - szintén szerintem - természetesen a vezetők intézik a hivatalos ügyeket (más nem is illetékes erre), de azért ebben a harcban mellettük kell lenni, segíteni őket. Ha valakinek módjában áll, akkor tevőlegesen, ha nem, akkor legalább "lelkileg"; ill. imádkozni mindenképpen.