A zsidóknál is van 10 parancsolat és az ugyanaz mint a keresztényeknél?

Tudod, Mózes, kőtáblák, Ószövetség, benne zsidók...

Annyi, hogy picit más a parancsolatok elválasztása, mint pl. a katolikusoknál (az első csak addig tart, hogy én vagyok az Úr, a te istened, aki kihoztalak Egyiptomból, a szolgálat házából', illetve a 'Ne kívánd meg..' nincs ketté osztva, hanem egy parancsolatba van rakva a ház, feleség.

Az Ószövetséget a zsidóság is elfogadja és annak a része a 10 parancsolat. Az Újszövetség az, amit csak a kereszténység ismer el, de ez már nem hoz új parancsolatokat és konkrétan csak a kereszténység terjedéséről szól.

Az egyetlen különbség asszem a szombat vs vasárnap, mivel a kereszténység és a Napegyház összeolvasztásakor, azaz a Katolikusegyház létrehozásakor a két irányzat ünnepnapjait kellett összevonni, hogy gazdaságilag ne legyen annyira megterhelő és miután a kereszténység volt egyfajta új irányzat, ezért a Napegyház bevettebb szokásai lettek megtartva. (Hogy hogy tartják összeegyeztethetőnek valakiben hinni és annak a parancsolatait mégis megváltoztatni, azt a vallásos emberektől kérdezd.)

És monda nékik Jézus: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért.

Annak okáért az embernek Fia (Jézus)a szombatnak is ura.

Szia!

Isten egyetlen tízparancsolatot adott, azt pedig a saját ujjával véste a kötáblákra, legalábbis a Biblia szerint. A keresztényeknek is értelemszerűen ezt kellene megtartaniuk, ahogyan Jézus Krisztus is hivatkozott rá, és megerősítette azt. Ezzel szemben a Római Katolikus Egyház, mint a legnagyobb kereszténynek nevezett közösség sajnos megváltoztatta a parancsolatokat.

A katolikusoknál egy sajnálatos középkori egyházi törvényváltoztatás miatt lett a vasárnap a hetedik nap. Eredetileg Isten azért adta ezt a parancsolatot, hogy hat napon át szorgalmasan, lelkiismeretesen tegye az ember minden dolgát. Isten törvényadó szava iránti tisztelete és a személye iránti szeretet jusson kifejezésre viszont a hetedik napi nyugalom parancsának teljesítésében. Teljes igyekezetével törekedjék az ember arra, hogy a hatodik napon befejezze – rendben, szépen – heti munkáját. Így lépjen be mindenekelőtt egy lelki "nyugodalomba" (Zsidók 4:11). Isten parancsa arra irányul, hogy az ember elégedetten pillanthasson vissza heti munkáira, mint ahogyan Ő is ezt tette a Teremtés munkája utáni hetedik napon. Szükséges minden bűnt elrendezni Istennel és egymással, hogy igazi, lelki nyugodalmat biztosítsunk magunknak is, és egymásnak is. Isten igazi örömünnepnek szánta a hetedik napot, amit vele való egyéni közösségre, és "szent gyülekezésre" (közös istentiszteletre), valamint egymással és a természettel való közösségre, ezenkívül jó cselekedetekre fordítson az ember. Bűn tétlenül élni, hanyagolni a kötelességek teljesítését hét közben, és kenyérkereső munkát végezni a hetedik napon, amikor Isten önmagával közösségbe hívja az embert. Ez a nap gyönyörűséges lesz mindazok számára, akik Krisztus teremtő és megváltó hatalma jeléül fogadják el. A szombat emlékeztet a Paradicsom elvesztett békéjére, ugyanakkor előremutat az Üdvözítő által újból helyreállítandó békére.

A faragott képekre vonatkozó parancsolatot az egyház - érthető okokból - szintén kihagyta a saját tízparancsolatából. Ennek a lényege az lett volna, hogy szorgalmasan törekedjék az ember Isten hiteles megismerésére az ő kinyilatkoztatása, a Szentírás alapján. Ennek igéivel helyesbítse mindig az oly könnyen eltorzuló Istenképet. Vigyázzon arra, hogy minden eszköz, amivel őt bemutatja (szó, kép, zene) az ő szent és tökéletes lényét hitelesen kifejező legyen. Bűn Istenről önkényes képet alkotni látható formában a saját elképzeléseink, eszméink által. Bűn szétválasztani, szembeállítani Isten igazságosságát és szeretetét, jobban hangsúlyozva az egyiket vagy a másikat, eltorzítva azt, hogy Ő "féltőn szerető Isten", vagyis hogy igazságos szeretete nem tűri meg a bűnt az életünkben. A féltőn szeretés tehát nem keverendő a féltékenységgel!

A többi parancsolat nagyjából megegyezik az eredtivel.

Üdv. Péter

Biblia / Egyiptomi Halottak Könyve

Ne tisztelj más isteneket énelöttem / Nem bolygatom meg az isteni törvényt

Ne készíts bálványokat / Nem állítok meg egy istent sem, ha megjelenik

Ne vedd hiába szádra Isten nevét / Nem sértem meg a kormányzó Istent

Szenteld meg a szombatot / (ilyen az egyiptomiaknak nem volt)

Tiszteld apádat és anyádat / Nem ártok a rokonaimnak

Ne ölj / Nem ölök

Ne légy házasságtörő / Nem vagyok házasságtörő

Ne lopj / Nem rabolok

Ne hazudj / Nem szólok hazugságot igazság helyett

Ne kivánd más tulajdonát / Nem kárositok meg másokat

Az Ószövetséget a zsidóság is elfogadja, ez így butaság.

Mert az Ószövetség gyakorlatilag a Tóra, ami a zsidóság szent könyve, és a vallás alapja. Ők írták. A jobb megfogalmazás, hogy a Tórát a kereszténység is elfogadja, azonban előzménynek tartja, és Ószövetségnek nevezik, egy felbontott szövetségnek, amit az Újszövetség váltott fel.

A kereszténységet kevésbé ismerem, a judaizmust viszont igen.