Mennyire tartjátok fontosnak a szegény embereknek való adakozást, és mennyire gyakoroljátok?

Amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel.....sőt még többel is, de ez a jutalom nem itt lesz. Aki elveszíti anyját, testvérét Krisztusért az kap többet cserébe még ebben az életben. Itt hangsúlyozza ki hogy ebben az életben, a mértékkel lévőnél egyértelmű a nem ebben az életben.

Ne feljts el valamit: miért tudja a jobb kezed, hogy mit csinál a bal? Ha adsz, miért tartod a másik markod, hogy kaphass?

Senki nem cselekedetek által üdvözűl, hogy ne kérkedhessék. Nem a cselekedetek által üdvözűlsz, hanem hit által cselekedve üdvözűlsz. Ha adsz, szeretetből adjál, ne hátsó szándékkal, hogy annak jutalma lesz. Ha nem lesz, nem adsz? Ha azt mondanám, hogy ha adsz, akkor megvernek, leköpnek megutálnak, és semmilyen jutalmat sem kapsz ezért, akkor is adsz? Azért, hogy a másikon a magad módján segítsél? Ha igen, akkor rendben, ha nem, akkor számító érdekből adsz. Nem ez a szeretet, gondolom ezt magad is így gondolod.

üdv: én lászló

adtam már ételt, ruhát, pénzt "rászorulónak"

aztán sok esetben kiderült, hogy nem is volt igazán "rászoruló", aki kérte. Ráadásul többször is szembesültem azzal, hogy csak a pénzre hajtottak az illetők - és nm azért, hogy számlát fizessenek vagy gyógyszert vegyenek (netán ételt), hanem alkoholra, cigarettára kellett volna. Vagy a használt, jó állapotban lévő, tiszta ruha nem felelt meg nekik, mert ugye nem az utolsó divat szerinti volt...

mivel magam sem vagyok tehetős, így elhatároztam, hogy az adakozás egy másik formáját fogom gyakorolni: mivel Istennek hála egészséges vagyok, véradó lettem - én így "tudom le" az adakozást. És ezzel egyúttal abban is biztos lehetek, hogy valóban olyan emberen segítettem, akinek szüksége is volt a segítségemre.

illetve a közelmúltban hetekig egy ismerős beteg, idős, segítségre szoruló embert ápoltam, főztem, takarítottam nála - mindig jó volt hozzám, hát most meghálálom.

Én hiszek abban, hogy ezeknek a tetteknek a hozadéka visszaszáll rám. Csak manapság valamiért nem akarjuk észrevenni, ha valami jó történik velünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az nekünk alanyi jogon jár - pedig dehogy.

De nem ezért teszek jót - egyszerűen megfogalmazhatatlanul jó érzés másokon segíteni.

Látom, már nem mai a kérdés, de szeretnék válaszolni. Ez a téma ui. roppant nehéz. Én lelkész vagyok, és ide igen sokan csengetnek be állítván, hogy rászorulók. Fiatalabb koromban nagy naivan adtam pénzt, de hamar kiderült, hogy az illető valóban nem arra költi, amire kéri. Volt pl. egy érdekes eset: Kb 15 éve jött egy fiatalember, hogy stoppal jött Győrből, és az autóban kiesett a pénztárcája, valahogy viszont haza kellene jutnia, természetesen majd megfizeti...Persze nem küldte a pénzt azóta sem. Aztán máshová kerültünk. Hogy történt, hogy nem, egy férfi csenget, ugyanazzal a szöveggel. Felismertük persze.

Rengetegen jönnek, hogy éheznek. Kenyér, krumpli, alma, olaj, cukor.. ilyeneket adunk. Pénzt nem. Ha gyógyszerre kérik, akkor elmegyünk velük a gyógyszertárba, együtt kiváltjuk a receptet. DE: sokszor nem adunk, mert éppen nem tudunk. És a nagy dilemmánk: lehet, hogy éppen annak nem jut, aki igazán rászorul.

Ne haragudj hogy leírom az én véleményemet.pár éve mi is adtunk bár pénzt nem szívesen, de 3 család volt aki rendszeresen jött hol ezért hol azért, gyógyszer a gyermeküknek én adtam, nincs mit enniük én adtam ennivalót, ruhát nem keveset, stb...most kb 2 éve mi kerültünk nagyon nehéz helyzetbe.4 gyermekünk van és igyekszünk mindent plusz munkával megoldani de sajnos 2012 novembere óta még rosszabb helyzetbe vagyunk.muszáj volt kérnünk persze nem kaptunk sehonnan:( pedig jól esett volna annyi év segítségnyújtás után.tudom hogy bizalmatlanok az emberek megértem mert sok olyan ember van aki úgy kér hogy nincs is rá szüksége igazán vagy eszébe sincs visszaadni na és az ilyenek miatt általánositanak az emberek.de bízom abban hogy kijutunk ebből a rossz időszakból.bár néha egy kenyérre sincs pénz de nem szeretek kérni.

Szóval a tanulság kis odafigyeléssel megismerhetjük azt aki kér hátha tényleg jó helyre kerül az adomány