Szerintetek mindíg szűz maradt Mária? Vagy voltak Jézusnak testvérei?

Jézus testvéreinek a neve: József, Jakab, Júdás, Simon.

- József és Jakab anyja egy másik Mária volt. [Mk 15,40; Mk 15,47; Mt 27, 57]

- Ez a Mária Kleofás felesége volt. [Jn 19,25]

- Simon - Hégeszipposz szerint - Jézus második unokatestvére (anepsziosz) volt, aki nevelőapjának (Józsefnek) testvérének, Klopásnak a fia volt. Itt nem más rokonra gondolhatunk, mint Jakab öccsére, hisz logikus, hogy a bátyjától vette át Jeruzsálem püspökségét.

- Pál azt írja, hogy Jakab, az "Úr testvére" apostol volt [Gal. 1, 19], már pedig a tizenkettő között levő két Jakab közül egyik se volt József fia, hanem Zebedeusé és Alfeusé.

- Jézus anyját Jánosra bízza [Jn 19,26-27].

Na mármost az utóbbi kettőre (a felső két érv még eszükbe se jutott) mit szoktak mondani a protestánsok, miszerint:

- azért bízta Jánosra anyját, mert "testvérei se hittek neki" [Jn. 7,2-5 ]. Na már most ez egy olyan társadalomban, ahol a szülők és a legidősebb testvér a legnagyobb tiszteletben vannak, ez a viselkedés elképzelhetetlen. Ha valaki nem hiszi, a Márk-evangélium [Mk 3,31-35] drasztikus példát hoz: Jézust, a legföljebb tizennyolc éves "öcsikéi" lefogták, és megakadályozták nyilvános működését. Na már most ez már a képtelenség határát küszöböli. Másrészt az ő "hitetlenségük" nem egyenlő a farizeusok hitetlenségével, ugyanis ők nem vetették meg, hanem csak egy csodatevőt láttak benne. Ez is egy hatalmas érv Mária szüzességére: Mária miért nem mesélte el nekik azt, amit mi a Lukács-evangéliumból tudunk? Mária tudta, hogy a "születendő gyermeket Isten fiának fogják hívni" [Lk 1-2 fejezet], a gyerekeknek meg kutya kötelességük lett volna erről tudni.

- Jézus rokonságából Józsefen vagy Joszén kívül, Jakab, Júdás és Simon mindannyian vértanúságukkal pecsételték meg Krisztushoz való hűségüket. Pünkösdkor anyja és a rokonsága is jelen volt, tehát nem tagadták meg Jézust. Akkor miért fogadta be a tanítvány? Azért, mert ezek nem Mária gyerekei voltak, hanem - mivel nevelőapja már működése kezdetén már nem volt életben - Mária rokonsághoz csatlakozott.

- Amikor a zsidók Józsefről beszéltek, akkor ők az ács fiának nevezte (ho tú tektonosz hüiosz [Mt. 13, 55]; ho hüiosz Joszéf [Jn. 6, 42]). Ugyanígy Máriáról (ho hüiosz tész Máriász) [Mk. 6, 3]. Ha több gyerekük lett volna, akkor úgy írták volna az evangelisták: nemde ez az ács egyik fia? Nemde ez Mária egyik fia?

Mi a megoldás?

Hát az, hogy se a héberben, se az arámban nincs különbség testvér és unokatestvér között. Egyébként a Biblia háromféle szempontból nevez valakit testvérnek: vagy édestestvérnek, vagy rokonnak, vagy nemzettestvérnek, vagy az emberek Jézus Krisztusban levő misztikus testvériségét. Mint látni fogjuk, az Ószövetség és annak görög fordítása is számos helyen nevezi az unokatestvéreket testvéreknek:

Ter 13,8

Ezért ábrám így szólt Lóthoz: „Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk.

Ter 14,14

Amikor Ábrám meghallotta ezt, azt ugyanis, hogy a _testvére_, Lót fogságba esett, felsorakoztatta háromszáztizennyolc nála született, ügyes rabszolgáját, és utánukment Dánig. (KNV)

Ter 14,16

Visszahozta az egész vagyont és Lótot, a _testvérét__ vagyonával együtt, valamint az asszonyokat és a népet.

Ter 11,26-27

Terach 70 éves korában nemzette ábrámot, Nachort és Háránt. Terach utódai ezek: _Terach_ nemzette Ábrámot, Nachort és Háránt. _Hárán_ fia Lót volt.

__________________________________________________________

További példák [link] oldalon.

Pál apostol a Róm 9, 3-ban szinonim szónak használja a szüngenész és adelfosz szavakat.

A protestánsok másik érve az, hogy József, miután megszülte Mária Jézust, Máriát érintette.

καὶ οὐκ ἐγίνωσκεν αὐτὴν _ἕως_ [οὗ] ἔτεκεν υἱόν. [Mt. 1, 26]

"és nem ismerte őt meg, amíg fiát meg nem szülte."

Ez azonban nem azt jelenti, hogy azután megérintette, hanem csak annyit, hogy Jézus születéséig nem is érintette, ezért van praeteritum durativumban. Másrészt rengeteg más helyütt sem jelenti azt, mint általában a magyarban, hogy utána a cselekvés megváltozik:

καὶ ἰδοὺ ἐγὼ μεθ᾽ ὑμῶν εἰμὶ πάσας τὰς ἡμέρας _ἕως_ τῆς συντελείας τοῦ αἰῶνος.

"és íme én veletek vagyok a világ végezetéig." (Mt. 28, 20)

"εἶπεν ὁ κύριος τῷ κυρίῳ μου κάθου ἐκ δεξιῶν μου _ἕως_ ἂν θῶ τοὺς ἐχθρούς σου ὑποπόδιον τῶν ποδῶν σου"

"Az Úr mondta az én Uramnak: ülj jobbomra, míg ellenségeidet lábad elé nem teszem zsámolyul."

"δεῖ γὰρ αὐτὸν βασιλεύειν _ἄχρι οὗ_ (ákhri hú - a heósz hu szinonímája) θῇ πάντας τοὺς ἐχθροὺς ὑπὸ τοὺς πόδας αὐτοῦ"

"Uralkodnia kell neki, míg minden ellenségét a lábai elé nem helyezi."

"ἰδοὺ ὡς ὀφθαλμοὶ δούλων εἰς χεῖρας τῶν κυρίων αὐτῶν ὡς ὀφθαλμοὶ παιδίσκης εἰς χεῖρας τῆς κυρίας αὐτῆς οὕτως οἱ ὀφθαλμοὶ ἡμῶν πρὸς κύριον τὸν θεὸν ἡμῶν ἕως οὗ οἰκτιρήσαι ἡμᾶς"

"Ahogy a szolgák szeme uruk kezén, s a szolgálók szeme úrnőjük kezén: úgy tekint szemünk az Úrra, a mi Istenünkre, amíg meg nem hallgat." [Zsolt 121, 3]

Ez megint nem jelenti azt, hogy Dávid levenné az Úrról szemét, aki ezt mondta: szemem vágyódva fürkészi segítségedet, az igazságosságot, amelyet ígértél [Zsolt 119, 123].

Továbbá az ókori egyházatyák egyöntetűen vallották Mária szüzességét:

Tertullianus (Kr. u. 2. század vége) (Apologia, 21,9), Órigenész (Kr. u. 3. század eleje) (PG 13,876 B-877 A.), Szent Hilarius (Commentarii in evangelium Matthaei), Szent Atanáz (A szüzességről) (Kr. u. 4. század), Aranyszájú Szent János, Nyssiai Szent Gergely, Vak Didymus, Szent I. Siricius, Szalamiszi Szent Epifán (Kr. u. 4. század)<ref>Ancoratus, 120 </ref>, Nagy Szent Bazil (Kr. u. 4. század)<ref>Homília Krisztus szent születésére, 5.</ref>, Szent Ambrus (De institutione Virginis et Sanctae Mariae Virginitate Perpetua), Szent Ágoston (Kr. u. 4. század) (Sermo 186,1; Enchir 10,34), Szent Jeromos (Kr. u. 4. század)(De perpetua virginitate Beatae Mariae adversus Helvedium), Alexandriai Szent Cirill (Kr. u. 5. század)(Εγκώμιον εἰς τὴν ἁγίαν Μαρίαν τὴν Θεοτόκον; P.G. 77,1029--1040.), Krüzologosz Szent Péter (Kr. u. 5. század) (Sermo 117).

Ezek nem esküdhettek össze egymással, és a nagy részük még benn volt a Decius-, Diocletianus-féle keresztényüldözésben, tehát a liberális történészek azon feltételezése meghiúsul, hogy pl. a Mária kultuszban a szüzesség a pogány vallás szintéziseként jött létre, hogy több legyen a hívő. Az egyházi iratok, konfliktusok, a vértanúakták, apológiák, ill. lélektani, erkölcstani és bölcseleti ellentétek, amelyek a Kr. u. 3. századra igazolható, hogy ez teljesen hamis nézet. Másrészt már a 2. század végén a Birodalomban 90 püspökség volt (ld. Bangha Béla, Az ősegyház, jegyzetek), sőt azon kívül is...

Józsefnek és Máriának volt nemi kapcsolata Jézus születése után. - Máté 1:25

[link]

Több angol fordítás is úgy írja, hogy Mária és József között nem volt "sex relationship", amíg Jézus meg nem született. De az "amíg" ('until') szóból logikusan következik, hogy azután már volt.

A magyarban több fordítás is valahogy úgy adja vissza, hogy József "nem ismerte meg őt, amíg az meg nem szülte a fiút". De a szó mai értelmében egyértelműen már korábban is ismerte Máriát, hiszen jegyben jártak (Máté 1:18). Szóval logikusan ez a "megismerni"-nek fordított szó valami mást jelent.

A New American Standard Bible így adja vissza a Máté 1:25-öt: "but kept her a virgin until she gave birth to a Son; and he called His name Jesus" (de szűznek tartotta, AMÍG születést adott egy Fiúnak; és a Jézus nevet adta neki).

És ahogy fentebb írták már, Jézusnak voltak testvérei.

Ha már kakaós barátunk így feltámasztotta halottaiból ezt a kérdést. (Végül is csak 6 éves, nyílván pont erre kellett válaszolnia.)

Jézusnak valóban voltak testvérei, sőt vannak is. A keresztségben sok-sok millió ember a testvére lett, ezzel együtt pedig az Atyának gyermekeivé váltak.