Melyik vallásból van több? Az amelyik azt mondja hogy a lélek halhatatlan, vagy az amelyik azt mondja a lélek is meghal a testtel együtt.

Amelyik azt mondja, hogy a lélek halhatatlan. A buddhistáknál a lélek inkább tudatot jelent.

Amelyik azt mondja, hogy nincs lélek a gödöllői bibliaház és a zsidók egy része, akik inkább materialisták.

Szia!

A gödöllői Bibliaház nem mond olyat, hogy nincs lélek.

A lélek halhatatlansága Sátán hazugságára épül amely a Bibliában így hangzik: "Bizony nem haltok meg".

Az ember meghalt. Teste porrá lett az élet lehelelete pedig - ami élővé tette - visszatért az Istenhez aki adta azt. Ezt írja bölcs Salamon király a Szentírásban.

Az ókori pogány vallások szinte mind vallották a lélek természetes halhatatlanságát. Izráel egyedül állt azzal az álláspontjával, hogy elutasított mindennemű halottkultuszt, a halált a bűn büntetésének tekintette, amelyből csak Isten kegyelme által, csak a halált okozó bűntől való elszakadás nyomán lehetséges a szabadulás, feltámadás által az idők végén.

Az őskeresztények még ugyanígy gondolkodtak a halálról. Az úgynevezett konstantinuszi fordulat nyomán azonban a kereszténység gyakorlatilag szövetségre lépett a pogány vallási és filozófiai eszmékkel. A lélek halhatatlanságának tana ettől fogva lett uralkodóvá a kereszténységben.

A középkorban véges-végig megkérdőjelezhetetlen volt a lélek halhatatlanságába vetett hit. A 16. századi reformáció idején is csak Luther és Tyndale1 látta tisztán az eredeti bibliai tanítástól való eltérést.

A 20. század első felében valóságos forradalmat idézett elő a keresztény teológusok körében Karl Barth és Oscar Cullmann tanítása, akik azt vallották, hogy platoniatlanítani kell a halálról szóló kereszténytanítást, és helyreállítani az eredeti evangéliumi reménységet, a feltámadásba vetett hitet.

Természetesen ma is így van ez, több vallás hirdeti a lélek halhatatlanságát és a keresztény tömegek nagy része is ebben hisz.

Üdv. Péter

A kérdés kiírása kissé pontatlan. Az első fele jó, de nincs olyan, hogy a "lélek is meghal a testtel együtt". Lehet, hogy van aki ebben hisz, de ha a Biblia "lélek" definícióját vesszük alapul, akkor a lélek nem egy bennünk lévő, de különálló valami, hanem maga az ember vagy állat, vagy ezek élete.

Így a lélek nem hal meg a testtel együtt, hanem maga a lélek hal meg, az "élő lélek" (ember vagy állat). Ha meghalt, akkor a Biblia "holt léleknek" nevezi őket.

Péter, én azt látom, hogy Jani megtalálta Janit:)

Gondolom érted, hogy mire gondolok. Reisinger kedvenc része a Jelenések könyve, aminek egy félig futurista verziójával nagyon ügyesen lehet manipulálni.

Salamon Prédikátorok könyvében lévő tobzódását, előtérbe helyezni Jézus tanításánál, hát, hogy is mondjam nem túl elegáns dolog.

Amikor Jeruzsálemben voltam és a sirató falnál álltam és néztem az első templom helyét, azon gondolkoztam, hogy emberek miért nem tanulnak a hibáikból.

"platonizálni" ? Ezen felröhögtem. Azért, mert nem érted Platónt, "platonizálnál"?

Ez milyen lelkivilágra utal?:)

Viszont látom 37%-os Jehova barátod kitart melletted, ez biztató :)))

Sziasztok!

Nos én nem jártam Jeruzsálemben a siratófalnál, mégis tudom, hogy a Siratófal a MÁSODIK templom idejéből való támfal. Talán ha nem csak bírálnád, de olvasnád is a Szentírást akkor tudnád, hogy az első templom - melyet éppen az általad bírált bölcs Salamon építetett ie. 587-ben elpusztult. Az új templomot az un. második templomot ie. 515-ben avatták fel, és ezt pusztították el a rómaiak isz. 70-ben.

Jelenések könyve magyarázatának három formája létezik. A futurista és preaterista értelmezések a XVI. században keletkeztek az ellenreformáció jegyében. A futurista iskolát Ribera spanyol jezsuita szerzetes alapozta meg 1590-ben kiadott magyarázatával. Elméletének Bellarmin jzsuita kardinális lett a kifejlesztője és legfőbb népszerűsítője. A praeterista iskolát egy másik spanyol szerzetes Alcazar alapította 1641-ben - halála után - kiadott művével. Érdekes módon ezt egy protestáns jogász és teológus Grótius fejlesztette tovább, és Hammond népszerűsítette angliában aki a modern bibliakritika atyja.

A futurista és praeterista magyarázatok bár ellentétesek egymással egy közös azért mégis van bennük: tagadják a folytatólagos történeti értelmezést. Ennek a szemléletnek a lényege az ismétlődés elve, melyet Victorinus, Pettau püspöke - a máig fennmaradt legrégebbi rendszeres Jelenések kommentár szerzője - ismert fel, aki 304 körül halt mártírhalált. Blaise Pascal a híres francia természettudós a biblia próféciák figyelemreméltó sajátosságának tekintette ezt a jellegzetességet, melyről Gondolatok című művében olvashatunk ami 1670-ben jelent meg. Dr. Reisinger János irodalomtörténész ezt a szemléletet vallja.

A "platoniatlanítás" valóban szerencsétlen kifejezés. Nem akartam bemásolni Oscar Cullmann: Kirschliche Dogmatik című művéből ezt a részt, mert nem találtam meg a magyar fordítását. Aztán eszembe jutott, hogy éppen Dr. Szatmáry Sándor református teológus a Reménység etikája című teológiai értekezésében idézi Cullmant magyarul és innen már be tudom másolni amit szerettem volna:

"Okvetlenül szükség van Isten új teremtő aktusára, mely az embernek nemcsak egy részét hívja vissza az életbe, hanem az egész embert. Tehát mindent, amit Isten teremtett, és amit a halál megsemmisített. Szókratésznek és Platónnak nincs szüksége semmiféle új teremtő aktusra. Hiszen az ő felfogásukban a test lényegében rossz, és így nem kell, hogy tovább éljen. Az a rész pedig, amelynek tovább kell élnie, a lélek, egyáltalán meg sem hal. Ha meg akarjuk érteni a keresztény feltámadáshitet, teljesen el kell szakadnunk a görög filozófiai gondolatvilágtól."

Luther Márton a következőket írta: "Nemrég Rómában (utalva a 1512-ben tartott Vateránis zsinatra) megalkották azt a szent hitcikkelyt, hogy az ember lelke halhatatlan. Mert a hitvallásban megfeledkeztünk arról, amit mindannyian vallunk: Hiszem az örök életet. Ugyanakkor Arisztotelésznek, a világi tudomány nagy mesterének segítségével határozatba ment az is, hogy a lélek a testnek a szubsztanciális formája. A filozófusok közt a legkiválóbbak úgy gondolták, hogy a halál eloldja és kiszabadítja a lelket a testből, miután pedig testének lakásából eltávozott, az istenek társaságához csatlakozik és szabad mindenféle testi nyomorúságtól. Ilyen halhatatlanságról a filozófusok álmodoztak, jóllehet azt kielégítően sem megalapozni, sem megvédeni nem tudták. A Szentírás ellenben egészen másként, ti. feltámadásról, és örök életről tanít, és ennek reménységét oly módon tárja fel előttünk, hogy abban nem kételkedhetünk." - idézi Szatmáry az előbb említett értekezésében.

Üdv. Péter

Korrekt vagy, hogy válaszoltál és, hogy így.

Bár a bevezetőd egy kicsit piszkálódás:

"Nos én nem jártam Jeruzsálemben a siratófalnál, mégis tudom, hogy a Siratófal a MÁSODIK templom idejéből való támfal. Talán ha nem csak bírálnád, de olvasnád is a Szentírást akkor tudnád, hogy az első templom - melyet éppen az általad bírált bölcs Salamon építetett ie. 587-ben elpusztult. Az új templomot az un. második templomot ie. 515-ben avatták fel, és ezt pusztították el a rómaiak isz. 70-ben."

Nyilván, hogy ha egy történelmi helyen járok ismerem a pontos történetet. Ez a mondatom lényegileg így is megállta a helyét:Amikor Jeruzsálemben voltam és a sirató falnál álltam és néztem az első templom helyét, azon gondolkoztam, hogy emberek miért nem tanulnak a hibáikból.

Ellentétes állásponton vagyunk és ez köszönhetően a kérdezőnek teljes mértékben kiderült.

Örülök, hogy Te is írtad a Jelenések könyvének többféle értelmezését.

Én Preterista állásponton vagyok. Szerintem János egy kicsit megsértődött, hogy kirakták arra a szigetre és egyértelműen a rómaiakat okolta. A te Reisinger Jánosod ebből egy elég sajátos félig futurista verziót talált ki.

Ettől függetlenül semmi bajom nincs veletek, csak arra kérlek, hogy maradj korrekt, mert sok itta fiatal útkereső, aki kevésbé érti ezt a különbséget. És itt nagyon kevesen vannak aki a veled ellentétes verziót be tudják mutatni az embereknek, én se vagyok erre igazán jó, mert egyre kevesebb időm van itt az internet előtt ezzel foglalkozni. Holnap elutazok egy kicsit meditálni, sítalpal a lábamon a francia alpokba és utána teljesen más terveim vannak így kevésbé fog beleférni a kommentelés.

A kérdezőt belevonva én inkább Buddha, Krisna, Jézus és az őskereszténység tanításait követem, ebből a szempontból. A kérdésre válaszolva szerintem, ezek vannak többen a világbant.

Örülök, hogy segíthettem.

Sziasztok!

A praeterista nézűpont valóban vonzó lehet, hiszen ez a legkényelmesebb megoldás. Azonban azt erősen visszautasítom, miszerint a Reisinger János megalkottta volna a sajátos félig futurista értelmezését. János ugyanis a történeti folytatólagos irányzatot képviseli - ahogyan írtam is ez a legrégebbi. A keresztény ókor és középkor - különösképpen a XVI. századi reformáció - tanítói valamint a XVII. századi protestáns írásmagyarázók általánosan ezt a szemléletet vallották.

Üdv. Péter

"Van e olyan része az embernek amely halála után nem hal meg hanem "felmegy" a Teremtőhöz.

Vagy az ember meg hal s ezzel vége. A vallások közül melyik mit tanít ,s melyiket tanítják nagyobb számban?"

Az első kérdésre a válasz az, hogy szó szerint (fizikailag) nincs. Kizárólag a szellemmel (ebben az esetben "életerő") kapcsolatban hangzik el olyan megállapítás, mely azt mondja, hogy a "szellem visszatér" az Istenhez, aki adta azt.

Az ember haláláról a Prédikátor 12:7 így ír: "a por (mármint a test pora) visszatér a földbe, ahogy azelőtt volt, és a szellem visszatér az igaz Istenhez, aki adta azt." Amikor a szellem, azaz életerő elhagyja a testet, a test meghal, és visszatér oda, ahonnan származik, vagyis a földbe. Az életerő szintén visszatér oda, ahonnan származik, tehát Istenhez (Jób 34:14, 15; Zsoltárok 36:9). Ezt nem úgy kell érteni, hogy az életerő valóban felmegy az égbe. Inkább arról van szó, hogy aki meghal, annak a jövőbeli életre vonatkozó reménysége Jehova Istentől függ. Úgy is mondhatnánk, hogy a jövőbeli élete Isten kezében van.

Ez a szellem (ebben a jelentésében) nem egy személyes tulajdonságainkat birtokló valami, hiszen ez az életerő, melyet az állatokkal együtt birtoklunk. Ez egy közös energia, amit ős-szüleinktől kaptunk és az utódoknak adjuk tovább.

Persze a szellem (héber ruach, görög pneuma) szónak más jelentése is van az emberrel kapcsolatban, de erről pedig nem beszél az Írás olyan értelemben, hogy a halálkor "visszatér" Istenhez.

Az emberi lélek/szellem, vagy bármiféle veleszületett halhatatlanság nem Bibliai tanítás, annak ilyen filozófiára nincs szüksége, hiszen a feltámadás reménységét adta Isten. Ezt a filozófiát a pogány népek vigaszának lehet nevezni, hiszen arra valóban alkalmas volt, hogy az elmúlás feletti bánatot enyhítse azzal a fantáziával, hogy valójában mégse halunk ám meg...

De a Biblia leleplezi ezt a "tévedést", hiszen a bűnnek pont a valódi és teljes halál a büntetése.

Csak viszonylag kevés csoport tanítja azt, hogy a lélek nem halhatatlan, de ezek sem mindenben értenek egyet e tekintetben. Pl. a Péter által képviselt halhatatlanság tagadás sem teljesen azonos Jehova Tanúkéval.

Viszont igen nehéz lenne számba venni, hogy kik hisznek valamiféle veleszületett halhatatlanságban, hiszen a legnagyobb, magukat kereszténynek valló egyházaktól kezdve, szinte mindegyik nem keresztény vallásos irányzat is hisz ebben - a törzs vallásokat is beleértve. Még az eredetileg a lélek halhatatlanságot elutasító buddhizmus mai híveinek nagy része is hisz ebben valamilyen formában.

Ezért sem jelentéktelen kérdés ez, hiszen azzal, hogy ezen ún. "keresztény" egyházak átvették ezt a tévtant, nem éppen az igazság oldalán foglaltak állást.