Igaz embernek tartod magad? Ha igen, akkor miért?

Nem csapok be mást, se magamat.

Úgy látom, saját magukat sajna rengetegen becsapják. Itt is rengeteg ilyen kérdést írnak ki ilyen emberek: tipikus például, hogy miért nincsenek igazi barátai. Pedig aki őszinte magához, annak az is része, hogy nem csapja be magát, hogy Gipsz Jakab neki igazi barátja, hanem azt mondja, valóban nem az. Így nem vesztegeti az idejét rá, keres olyat, aki valóban az.

Sajnálom ezeket az embereket, mert amúgy általában észre sem veszik, hogy becsapják magukat.

Konkrétan mit értesz igaz ember alatt ?

Egyébként a válaszom nem.

De még nem tudom biztosan mire gondolsz.

Igen, mert nem szoktam hazudni, két esetet kivéve.

Egyik eset álláskereséskor van, ott egy tényt kénytelen vagyok megváltoztatni, mert még úgy is nehéz állást találnom (most sem sikerült még), de ha a valóságot írnám, akkor be sem hívnának állásinterjúra a buta előítéletek miatt. Közben pedig ez olyan dolog, hogy semmi hatása a munkára...

Másik eset az egyik szülőm. Neki amíg otthon élek, kénytelen vagyok néha hazudni (vagy legalábbis elhallgatni dolgokat), mert bár nem szoktam rossz dolgokat tenni, egyszerűen csak más az értékrendünk, ebből kifolyólag olyan veszekedéseket képes csapni, hogy ha nem az elképzelései szerint élem az életemet felnőtt létemre, hogy jobb, ha inkább nem osztok meg vele mindent, mert így legalább békesség van. Kénytelen vagyok tehát elhallgatni/ hazudni, mert ő képtelen más "hogyanokat" elfogadni a sajátján kívül, nincs benne semmi megértés és belátás, ezt már kitapasztaltam, ezért választom a nyugalmasabb utat.

Egyébként pedig igaz ember vagyok, mert nem szoktam másokat félrevezetni, átvágni. Ismerősökkel, barátokkal és akár csak egy idegennel is őszinte vagyok, meglehet bennem bízni, és nem szoktam mindenféle érdekekből hazudozni, úgy mint oly sokan teszik azt.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az igaz emberek egy kissé lemaradnak a nagy "versenyben", és a hazug emberek a sikeresebbek, olyanná alakult a világ, hogy már már elvárás a rosszaság. De azért mindennek van határa! Ezt a határt nem sokan érzik sajnos. Kíváncsi lennék, hogy ők önmagukkal szembe mennyire igazak. A magunknak való hazugság a legszánalmasabb ugyanis...

Igaz ember az, akinek Isten Jézus igazságát tulajdonítja.

Tehát nem az ember kiérdemli, vagy jó cselekedetek által megdolgozik érte, hanem ingyen kegyelemből hit által átveszi.

pl. Hitt Ábrahám Istennek és ez a hit tulajdoníttatott neki igazságul. :)

Kevesen értik ezt és kevesen tudnak élni vele. Ilyenek miatt nem értük el a korai egyház dicsőségét.

Sok dolgot helyre kellene állítani a fejekben. Ezért nem mindegy, ki melyik közösséghez tartozik, mit hirdetnek ott.

..és emiatt tartanak ott a keresztények, ahol.