Lehetséges a Biblia kibővítése?

"Igen, a Biblia lezárt mű és ezzel még a létező, legnagyobb szekta sem tud mit kezdeni."

Sőt még a lepontozók sem!

A katolicizmus jóval az apostolok és a Biblia kánonjának befejezése után léptek színre teljes úri pompájukban.

Tehát elég kevés közük volt (hála Istennek) ahhoz, hogy mi kerüljön bele az Írásokba és mi nem!

Ez már azon is látszik, hogy mennyi tanításbeli, cselekedetbeli eltérés van ma is a kettő között.

Nem is beszélve az apokrif könyveikről, amelyeket hozzácsapták a szentíráshoz, amiket csak ők ismernek el.

Nem hinném, hogy egy ilyen egyház lenne a Biblia hiteles őrzője és igaz barátja.

Tehát a római katolikuis egyház egy létező, a történelemben mély nyomot hagyó felekezet. Mindenki döntse el magában milyenfajta nyomot is hagyott maga után!

A Biblia továbbírása, kibővítése már csak annak pontosan és hitelt érdemlően megállapított kánonja miatt sem lehetséges. Ehhez semmiképpen nem kell a Vatikánhoz fordúlni tanácsért.

Egyszerűen és a lehető legrövidebben összefoglalom:

Mik az apokrif könyvek? Olyan írások, amelyeket egyesek belefoglaltak a Bibliába, mások viszont elutasítottak, mivel nem viselik magukon az Isten általi ihletettség bizonyítékait. A görög a·po′kry·phos szó jelentése: „gondosan elrejtett” (Márk 4:22; Luk 8:14; Kol 2:3). Ezt a kifejezést használták az olyan könyvekre, amelyeknek szerzője vagy hitelessége kétséges vagy amelyek — jóllehet bizonyos szempontból értékesek és érdemes azokat elolvasni — nem rendelkeznek az isteni ihletettség bizonyítékával. Néhány ilyen könyvet félretettek és nem olvastak fel nyilvánosan, ezért kapták a „rejtett” jelzőt. A karthágói zsinaton, i. sz. 397-ben, indítványozták, hogy hét ilyen apokrif könyvet, az Eszter és Dániel kanonikus könyveihez fűzött toldalékokkal együtt, csatoljanak a Héber Iratokhoz. De csak az i. sz. 1546-ban megtartott tridenti zsinaton erősítette meg véglegesen a római katolikus egyház, hogy ezeket a toldalékokat belefoglalja a Biblia könyveinek katalógusába. Ezek a betoldások a következők voltak: Tóbiás, Judit, toldalék az Eszter könyvéhez, Bölcsesség, Sirák fia könyve, Báruk, három toldalék Dánielhez, Makkabeusok első és második könyve.

A Makkabeusok könyve, jóllehet a legkevésbé sem tekinthető ihletettnek, tartalmaz történelmi szempontból érdekes feljegyzéseket. Beszámol a zsidók azon függetlenségi küzdelmeiről, amelyeket az i. e. II. században vívtak a Makkabeus papi család vezetése alatt. Ami azonban a többi apokrif könyvet illeti, azok tele vannak mítoszokkal, babonákkal és tévedésekkel. Jézus és a Keresztény Görög Iratok írói soha nem utaltak rájuk és nem idéztek belőlük.

Josephus Flavius, a zsidó történetíró időszámításunk első századában Apión ellen című munkájában (1. könyv, 8. bekezdés) utalt azokra a könyvekre, amelyeket a zsidók szentnek tartottak. Azt írta: „ . . . minálunk nem készült számtalan egymásnak ellentmondó, egymással vitázó könyv. Mindössze 22 kötet [biblion] az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek." [Ez megfelel a mai 39 Héber Íratokbeli könyvnek)

A bibliatudós Jeromos, aki i. sz. 405-ben fejezte be a Biblia latin Vulgata fordítását, teljesen biztos volt álláspontjában az apokrif iratokat illetően. Miután felsorolta az ihletett könyveket — ugyanazt a számozást követve, mint Josephus, azaz a Héber Iratok 39 ihletett könyvét 22 könyvnek tekintve —, azt írta a Sámuel és a Királyok könyve Vulgata fordításához írt előszavában: „Van tehát huszonkét könyv . . . Az Írásoknak ez a prológusa (előszava) tehát erőteljes bevezető mindazon könyvekhez, amelyeket héberből latinra fordítottunk, így tudhatjuk, hogy minden, ami ezeken túl van, az apokrifok közé tartozik.”

A római katolikus egyház úgy véli, az ő feladata meghatározni, hogy mely könyvek tartoznak a Biblia kánonjába; erre utaltak a karthágói zsinaton (i. sz. 397), ahol a könyvek katalógusát összeállították. Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították, és nem valamely zsinat döntötte el azt, hanem az Isten szent szellemének irányítása — ugyanazé a szellemé, amely azoknak a könyveknek a megírását ihlette.

Az egyik legérdekesebb régi katalógus az a töredék, amelyet L. A. Muratori talált meg Itáliában, a milánói Ambrosius Könyvtárban, és amit ő maga is adott ki 1740-ben. A Muratori-töredék, amely latinul íródott, az i. sz. II. század vége felé keletkezett. A Biblia akkorra már összeállítot kánonját erősíti.

De van itt egy nagyon fontos kérdés:

Miért nem találunk pontos listát a Muratori-töredék előtti időből?

Mindaddig, amíg az i. sz. II. század közepén a Marcionhoz hasonló kritikusok nem kerültek előtérbe, nem volt kétséges, hogy a keresztényeknek mely könyveket kell elfogadniuk. Marcion összeállította a saját kánonját, amely megfelelt a tantételeinek, s amelybe csupán Pál egyes leveleit és Lukács megnyirbált evangéliumát vette bele. Ez, valamint a világszerte tömegével megtalálható apokrif iratok vezettek oda, hogy katalógusok segítségével állapítsák meg, mit kell elfogadni mint a szent Iratok kanonikus részét.

Tehát a második századtól kezdve, jól kimutatható módon kezdett eluralkodni a káosz a Biblia katalogizálása körül, hiszen a bibliában megjövendölt módon, egyre több hitehagyó, saját úton járó ember próbálta az Írásokat manipulálni.

De az ezt megelőző időben elfogadott bibliai kánon ma is rendelkezésre áll!

Nem lehet tehát csak úgy kibővíteni a Bibliát, mert az már majdnem 2000 éve lezárt.

S miből gondolod, hogy a Muratori-töredék nem csak EGY variánsa volt a bibliai könyveknek?

A karthágói zsinaton ugyanúgy a Szentlélek vezette a püspököket, mint a jeruzsálemi zsinaton.

És először itt hoztak határozatot a bibliai könyvekről.

Tehát azok térnek el az elfogadott sorrendtől, akik ettől a sorrendtől térnek el.

"A karthágói zsinaton ugyanúgy a Szentlélek vezette a püspököket, mint a jeruzsálemi zsinaton.

És először itt hoztak határozatot a bibliai könyvekről."

Ez egy állítás, melyet a Biblia alaposan megcáfol.

A Biblia 66 könyvének a kánonjára, a Teremtő Istentől ihletett voltára egyértelmű bizonyítékok vannak benne.

Ezek a bizonyítékok összeségében nincsenek meg azokban a könyvekben, melyeket a katolikus egyházon kívül mások nem vettek bele a bibliába.

Milyen isteni ismertetőjelek határozzák meg a Biblia 66 könyvének kánoni jellegét? Az iratnak mindenekelőtt A Teremtő földi ügyeivel kell foglalkoznia, az embereket az ő imádatához kell irányítania, mély tiszteletet kell ébresztenie az ő neve és földi munkája, valamint szándékai iránt. Továbbá legyen elegendő bizonyíték arra, hogy valóban ihletett, azaz a szent szellem alkotása (2Pét 1:21). Ne hivatkozzék babonákra és teremtményimádatra, inkább szeretetre és Isten szolgálatára indítson. Egyetlen ember írásában sem lehet olyasmi, ami ellentmond az egész mű belső összhangjának; ellenkezőleg, minden egyes könyvnek a többivel egységben igazolnia kell, hogy egyetlen szerzője van: a Teremtő Isten. Azt is elvárjuk az írásoktól, hogy a legapróbb részletekre vonatkozóan is pontos bizonyítékokkal szolgáljanak.

Nagyvonalakban ennyi, de könyvenként speciális bizonyítékok is vannak.

Az előzőekben említett könyvekben, melyek a katolikus fordítású bibliákban megvannak, mindezek összességében nem szerepelnek. Sőt! Valójában önmagukat zárják ki a kanoni sorból.

A zsidó hagyomány szerint Ezsdrás kezdte el összegyűjteni és katalogizálni (jegyzékbe foglalni) a Héber Iratokat, és ezt a munkát Nehémiás fejezte be. Ezsdrás bizonnyal jól felkészített volt erre a munkára, lévén maga is egyike a Biblia ihletett íróinak, valamint pap, tudós és a Szent Iratok hivatásos másolója (Ezsd 7:1–11). Nincs okunk kétségbe vonni azt a hagyományos álláspontot, hogy a Héber Iratok kánonját az i. e. V. évszázad végére már lefektették.

A Biblia utolsó könyvének a befejezése után a korai keresztények jól ismerték, hogy mi tartozik bele ebbe a kánonba és mi nem, a 2-ik sz. második feléig nem is vonta kétségbe senki, csak utána. De akkorra már jól dokumentálható módon alaposan kezdtek eltérni a Jézus által lefektetett útról.

Nem csoda, hogy a később kibontakozó egyház, mely vallási és politikai hatalomhoz jutott, nagyon más volt, mint amit Jézus mondott.

És bár tudom, hogy ez sokaknak nem tetszik, ennek ellenére meg kell kérdőjelezni, hogy a Karthágói zsinaton valóban a szent szellem áldása lett volna. Miért is lett volna? Hogyan lehetett volna egy olyan szerveződés Isten szellemének szárnyai alatt, akik olyan íratokat készültek belevenni a bibliába, ami teljesen ellentétes a Szellemmel?!

Hogyan lehet ezt állítani egy olyan Istenről, aki elküldte azt a Jézust, aki valódi (nem elméleti!) békére tanított, aki elmondta, hogy nem lehet különbség ember és ember között, "görög és zsidó" között, vagyis nemzetiségi, politikai, vallási okokból nem fordulhatunk egymás ellen! Akinek ez a tana nem elméleti, filozófiai okoskodás volt, amit vagy megfogadsz, vagy nem, hanem valódi, megfellebezhetetlen, Istentől jövő parancs?!

Hogyan lehet ennek az Istennek a szellemét a katolikusok támogatójának nevezni, akik minden fontos dologban az ellenkezőjét tették annak, amit Jézus tanított!

És ez nem mocskolódás, hanem valóban nem értem, mi alapján nevezi magát ez az egyház a Biblia egyedüli, vagy állítólagos őrizőjének?!

Ha olyant állítanák, amit semmi nem támaszt alá, tényleg csak a sarat dobálnám, mocskolódnák! Ezért lehetne haragudni, de nagyon. De amikor valami nyilvánvaló és hatalmas átverésről van szó, ami mellesleg a történelem során sok száz millió szerencsétlen ember életébe került, akkor miért vágják a fejemhez, hogy szemét mocskolódó vagyok???!!!

Nem lehetséges bővíteni a Bibliát, vagy ha mégis akkor számolj ezzel a következményekkel!:

"És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből, az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből, és a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak."

(Jel 22,19)

Egyébként ha egyáltalán nem lennél hívő, miért teszel föl ilyen Bibliával kapcsolatos kérdést? Aki nem hisz nem olvassa a Bibliát és nem foglalkoztatja azsem hogy bővíteni akarja. :)

Istennek mindenben pontos időterve van, amkor megíratta a bibliát (1600 éven keresztül írták, mégis egységes), azzal is célja volt. Most is teljesedik ez a cél napjainkban.

Ma is a legnagyobb bestseller a világon.

De a múltban már végleg lezárták ezt a legnagyobb könyvet, tehát nem lehetséges és értelmetlen lenne tovább írni. Ez olyan, mint egy mindenre kiterjedő KRESZ-könyv, mely a célját teljesen képes betölteni, és éppen ezért nem toldozgatják tovább. Ha figyelmesen olvasod a lepontozott válaszomat, akkor láthatod, hogy részletesen leírtam, miért nevezhető ihletetnek a Biblia, mik a kritériumok. Hát nem kevés ilyen van!

"De amikor valami nyilvánvaló és hatalmas átverésről van szó, ami mellesleg a történelem során sok száz millió szerencsétlen ember életébe került"

Kedves JT. A kérdésre válaszolj és ne a szokásos gyűlöletkeltéssel gyere. (Mindenki a sátán szolgája, csak a JT az übermens).

A kérdésre a válasz: szerintem nem lehetséges, de azt figyelembe kellene venni, hogy a Biblia (Ó- és Újszövetség) nem teljesen ugyanazokat a könyveket tartalmazza a protestánsoknál (Luther kidobott belőle könyveket), az Ortodoxoknál (náluk pl. bevették a Makkabeus 4-t), illetve különböző ókeresztény egyházaknál.