Jehova Tanúi ti a gyermekeitek milyen idő korukban kezdtétek a gyülibe vinni?

15 Gyermekeink egy romlott világban élnek. Igen fontos tehát, hogy az erő és a meggyőződés érzését lássák bennünk és tudatában legyenek annak, hogy ha igazuk van, mellettük állunk és támogatjuk őket, ahogyan Sára megvédte Izsákot Izmael ellen (1Mózes 21:9, 10). De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ha jót feltételezünk róluk, ha azt várjuk el tőlük, jobban megnyerjük őket. „Tudjátok, miért nincs velünk semmi bajotok?” — kérdezte egy fiatal tanú az édesapjától. „ Azért, mert sohasem akartok tettenérni minket valamilyen rossz cselekedeten; mivel feltételezitek rólunk, hogy helyesen cselekszünk, és nem is tennénk másként.” Mily gyakran vádolják a szülők a gyermekeiket olyasmivel, amiről később kiderül, hogy nem követték el! Ha hazugsággal vádolod a gyermekeidet és a vád nem jogos, azt gondolhatják rólad, hogy hazugságra számítasz náluk és legközelebb meg is teszik.

16 Sokan bölcsnek tartották, hogy magukkal vigyék a gyermekeiket már a zsenge kortól kezdve azokra az összejövetelekre, ahol Isten Igéjéről beszélnek; de nem ülnek le velük egy külön szobában és nem vonulnak velük hátra (kivéve, ha alapos ok van rá, és csak rövid időre). Megtanítják őket, hogy nyugodtan üljenek, mutassanak tiszteletet az összejövetel iránt és fordítsák hasznukra az ott elhangzó jó dolgokat. Ma sok idősebb személy, aki szilárdan áll a hitben, örömmel gondol vissza a szülei buzgalmára, akik nagy távolságról talán egy rozoga, öreg autóban vitték el őket az összejövetelekre. Egy gyülekezeti vén visszaemlékszik arra, hogyan beszéltek meg a szülei bonyolult bibliai próféciákat, amikor felkészültek az Őrtorony-tanulmányozásra hosszú évekkel azelőtt, amikor ő még kisfiúként játszogatott a padlón ülve. Akkor a szülei aligha gondolták, hogy figyelmesen hallgatja őket — még kevésbé gondolhatták, hogy több mint fél évszázaddal később eszébe jutnak majd ezek a magyarázatok!

17 Ezsdrás idejében mindenki, aki kellő értelemmel rendelkezett, napkeltétől délig hallgatta az Írások felolvasását (Nehémiás 8:2, 3). Ha akkor éltél volna, vajon ott lettek volna a gyermekeid, vagy talán úgy gondoltad volna, hogy az anyag túl nehéz, a felolvasás pedig túl hosszú, ezért játszani küldted volna őket? József és Mária „szokás szerint évről-évre feljártak Jeruzsálembe a pászkaünnepre”. Ezért voltak ott akkor is, amikor Jézus 12 éves volt (Lukács 2:41–49). Te is megtetted volna ezt a nagy utat, gyalogosan vagy szamárháton, hogy ott lehess az összejövetelen? Amikor egy nagy sokaság — köztük „kisgyermekek” is — Jézushoz jött, hogy meghallgassák őt, és nem volt mit enniük, Jézus csodálatos módon táplálta őket (Máté 14:21; 15:38).

Az előttem szólónak: a kérdés nem neked szólt, hanem a tanúknak.

Én 3. éves korában kezdtem, mert akkor ismertem meg a bibliai tanítást, de nem lehet elég korán kezdeni.

Ha felnőtt korára, még sem választja ezt az utat, akkor is kap egy képet a biblia, és a teremtő, nevelési, és viselkedési szabályairól.

nem tudom miért kell harcolni. inkább "harcolnál" azok ellen akik miatt idáig fajult a világ.

A szent irás azt mondja:

"jajj akik a gonoszt jónak, a jót pedig gonosznak mondja.

Itt nincsenek paráznaságra, lopásra, gyilkolásra tanítva e gyermekek. nincs bele nevelve a kis elméjükbe, a nemzeti öntudat, hogy ha valaki más nemzetbe, vagy rasszhoz tartozik az ellenség.

A biblia tanítása szerint minden ember egyenlő isten szemében, és ezért szeretni kell még a felebarátokat is mint önmagunkat, és nem uszítunk senkit még ha nem tartozik a mi hit nézetünkhöz is . Ha végig olvasod a tanúk sorait, soha nem gyaláztak senkit a vallásukhoz tartozóan, hogy "mindenkit lebeszéljek a katolikus egyházról, mert ott pedofil papok vannak".

Ha megfigyeled senkit nem sértegetünk, hanem a biblia tanításait vázoljuk fel a vizsgálódásunkból kifolyólag, mit gondolunk mi erről.

Lázító beszólásokat, nem tettünk senkinek a vallása ellen mint ahogy minket csoportként is és egyénileg támadnak.

Nem tünt fel ez neked?