Van-e Istennek bármi köze a vallásokhoz?

Tetszett a 3 és a 16-os gondolata.

Ellenben Jehova Tanúja válasza sértő.

#16

Szóval az emberek nem bűnösök?

Akkor mi az eredendő bűn? Meg hogy az ember bűnben fogant. Meg Jézus a halálával megváltotta a bűneinket:

A kereszténység tele van ellentmondásokkal!

#19

Ez kimeríti a társítás fogalmát. Az egyetlen bűn, ami megbocsáthatatlan Isten számára.

Majd köszönd meg az egyházad tanításainak, meg a meghamisított Bibliának, amikor a Pokolra jutsz.

22.!

"#16

Szóval az emberek nem bűnösök?

Akkor mi az eredendő bűn? Meg hogy az ember bűnben fogant. Meg Jézus a halálával megváltotta a bűneinket:

A kereszténység tele van ellentmondásokkal!"

Nincs az tele. Emlékszel , töriből tanultuk, hogy volt egy hosszú ülése az egyháznak a III.-IV. században, ami a Kalkédói zsinattal zárult. Ez az írások cenzúrázása volt, és költöttek is mellé még olyanokat, ami földi hatalmukat biztosította.

[link]

Az eredeti írások 1947-ben előkerültek, és azóta egyre szélesebb körben meg lehet ismerni őket. Az az egynegyedet, amit a Vatikán kapaintott meg a leletekból, persze, nem. De a többi rész múzeumoknál van, és angolul a neten teljes mértékben hozzáférhető.

Magyarul csak kevés, a neten apokrifek, apokrif iratok néven találhatod meg.

Még a Wikipedia is kicenzúrázta többségüket, ezek pirossal vannak megjelölve:

[link]

Júdás evangéliumát például el lehet olvasni, és ha azt elolvasod, ablakod nyílik arra, hogy mi mindent tüntettek el...

Tehát az eredeti tanításokban ellentmondás nincs, ellentmondás attól van, hogy az egyház mit költött hozzá annak érdekben, hogy magától (az egyháztól) függővé tegye az embereket.

Nincs eredendő bűn és nincs bűnben foganás az eredeti tanításokban. A bűnben foganás a szexualitás bűnösségére utal, amit szintén az egyház talált ki, mert nagy mágikus energiákat mozgósít a szexualitás többek között. A szerelmeskedő, beteljesült ember pedig nem irányítható.

Egy kis történet a vallásosságról:

A prédikátor az átlagosnál is ékesszólóbb volt egy napon és mindenki könnyekig meghatódott rajta....azaz nem mindenki, mert a legelső sorban ült egy úriember egyenesen maga elé nézvén, s szemmel láthatólag a beszédnek semmi hatása nem volt rá.

Az istentisztelet végén valaki megszólította:

- Ugye hallotta a beszédet?

- Persze, hogy hallottam, nem vagyok én süket.

- És mit gondolt róla?

- Annyira meghatott, hogy azt hittem, sírva fakadok.

- És ha szabad kérdeznem, miért nem sírt?

- Azért nem - válaszolta az úriember - mert én nem ehhez a plébániához tartozom.

Ilyen néha a vallásos gondolkodás. Szerintem aki igazán keresi Istent, nem fél meghatódni egy másik felekezethez -esetleg valláshoz- tartozó dalon, isten-gondolaton, imán, ha az megérinti. Nem fél rábólintani Buddha beszédeinek bölcsességére attól hogy keresztény vagy zsidó. És ez nem ökumenizmus, csak nyitott szív kérdése.....