Mi a különbség a z alexandriai és a palesztínai kánon között?

Szia!

Az alexandriai kánonban megtalálhatóak az Ószövetség apokrif (katolikusoknál deuterokanonikus) iratai is, még a palesztinai héber kánonban ezek nincsenek benne.

Az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (= mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrifok kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak.

Az ószövetségi apokrif iratok a következők (*-gal jelölve azok, melyeket a tridenti zsinat sem kanonizált):

Tanító jellegű:

- Bölcsesség Könyve (Salamon bölcsessége)

- Jézus, Sirák fia könyve (Ecclesiasticus)

Vallásos romantikus:

- Tóbiás

- Judit

Történelmi:

- III. Ezsdrás*

- I. Makkabeus könyve

- II. Makkabeus könyve

Prófétikus:

- Báruk 1-5. fejezet

- Báruk 6. fejezet (Jeremiás levele)

- IV. Ezsdrás* (II. Ezsdrás)

Legendás jellegű:

- Eszter 10:4 - 16:24

- Dániel 3:24-90 (Azáriás imája, a három ifjú éneke)

- Dániel 13. fejezet (Zsuzsanna és a vének)

- Dániel 14. fejezet (Bél és a sárkány)

- Manassé imája*

Üdv. Péter