Jehova Tanui . Meg nincs egy hete, hogy itt vagyok az oldalon. De latom, hogy szamtalan kerdes van a veluk kapcsolatban. Mikor mi bekopogunk hozzatok miert nincs merszetek megkerdezni ezeket a kerdeseket tolunk szemelyesen?

Mert már tele van a hócipőm azzal, hogy újra és újra meg akarnak téríteni. Megvan a saját vallásom, a hitem, senki ne akarjon engem átkeresztelni. Tehát nem arról van szó, hogy nem merek kérdezni, hanem arról, hogy ne akarjanak engem "áttéríteni".

Különben is felháborít, hogy fiatal emberek, családanyák az utcát róják hittérítőként, ahelyett, hogy végeznék otthon vagy a munkahelyükön a dolgukat.

Első, végzik a dolgukat otthon is, és dolgoznak is. Hogy mit csinálnak ezen kívül, az más dolog. Manapság már általában "békén hagynak" akkor is, ha szólsz nekik, hogy zavarnak/nem érdekel a dolog. (Bár régebben valóban voltak közöttük eléggé "ragaszkodók".) Tehát szerintem nem "idegesítőbbek" vagy tolakodóbbak azoknál, akik a szórólapot osztogatják, reklámújságokkal tömik tele a postaládát vagy éppen nem tolakodóbbak az utak mellé helyezett óriásplakátoknál. =P

Emellett viszont az is igaz, hogy a személyesen feltett kérdésekre sem tudnak válaszolni, legfeljebb úgy, mint ahogyan egyszer én megpróbáltam még "rééééges-régen" a kémia dolgozatban az egyenletrendezéssel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. (Ti. nem értettem meg akkor még az egyenletrendezés lényegét, ezért bemagoltam a rendezett egyenleteket, de másik egyenleteket nem tudtam volna rendezni. Persze, ez már rég volt.)

Szóval, és most az általánosságról beszélek, elég nehéz tőlük bármit is kérdezni, már ami a "teológiai kérdéseket" illeti.

Én már próbáltam Tanút kérdezni konkrét témával kapcsolatban.

Az eredmény, hogy teljesen másról kezdett el beszélni, összevissza idézgetett a Bibliából és a végén oda jutott, hogy én nem értem a Bibliát egészben. Ezért nem értem mi az ő válasza.

Nem tudott válaszolni a kérdésemre.

2-es válaszolónak is igazat adok, mert tapasztaltam már, hogy igen csúnyán bántják például a katolikusokat is. Ha erről kérdezem őket is csak amolyan "betanult" válaszokat adnak.

Ami azt illeti, én még olyat nem olvastam, hogy...

"Felelé pedig nékik Jézus, hogy aki évente három embert meg nem térít, ne neveztessék tanítványomnak."

Ellenben, ilyet igen:

"Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást." (Jn 13:34-35)

Tehát, az én véleményem erről annyi, hogy aki jelenleg - szerintük - helytelen egyházban éli a hitét, azt ne bántsák. Mert az igenis bántás, ha mindenféle mocskolódást mondanak nekik azzal az egyházzal kapcsolatban, ahol megismerték Istent. (Jó, most ne gondoljunk arra, hogy Istent nem lehet megismerni Őrtorony nélkül, mert ezt sem tartom megalapozottnak...) És hogy még valamit mondjak, az ilyen bántások inkább csak taszítanak, nem pedig vonzanak újabb személyeket.

(Bár, én már jártam J. T. közösségbe, és megvan a véleményem arról, hogy ez "egyetlen üdvözítő út" lenne. De ez teljesen személyes dolog.)

Hát, most nagyon bután fogalmaztam, mint mindig. Manapság teljesen bénán fogalmazok, és a cseppnyi... Nem is tudom.. . Iróniáért...? Pedig bocsánatot kérek. Ilyen hülye természetem van.

A lakásomon nem szoktak keresni Tanúk. Az utcán pedig szerencsére még csak néhányszor próbáltak elkapni. Legutóbb kb. 3 - 4 évvel ezelőtt álltam le velük beszélgetni a helyi vasútállomásnál, de sok értelme nem volt. Akkoriban még nem ismertem annyira a tanításaikat, teológiájukat, mint most; de a Bibliával összehasonlítva néhány dolgot, amit mondtak, igencsak nagyokat néztem... Ugyanazt tapasztaltam, amit a GYK-n is: megvan a saját elképzelésük, amit betanultak; és hiába cáfolja szanaszét valaki ezeket, egyszerűen nem képesek lelépni a jól kitaposott ösvényről. :(

A beszélgetést csak egyszer zavarta meg egy arrajáró, aki elég durván beszólt az egyik hölgynek, hogy inkább az unokáinak sütne sütit meg ilyesmik, mint hogy minden nap ott ácsorog az állomáson. [Van benne igazság...]

Az pedig eléggé visszataszító volt, hogy amikor már tényleg elindultam hazafelé, az egyik hölgy utánam kiabált, hogy majd még meg fogom bánni, hogy nem vagyok / leszek Jehova Tanúja. [Élőben ez volt a legdurvább tapasztalatom; de ez a kanyarban sincs ahhoz képest, ahogyan néhány JT előadta már magát a GYK-n. Épp nemrég volt egy kérdés a stílusukkal kapcsolatban, hát volt miről írnom...]

Akiket személyesen ismertem a Tanúk közül rövidebb-hosszabb ideig, nem voltak erőszakosak; bár csak pár alkalommal beszélgettünk vallási dolgokról néhányukkal, de nem keveredtünk vitába.

Amúgy meg nem vagyok egy kifejezetten kérdezősködős típus, a GYK-n sem sűrűn szoktam kérdéseket kiírni; egy-egy vita során viszont óhatatlanul is felmerülnek kérdések. Ezek többségére ugyanúgy nem tudnak kielégítő választ adni a Tanúk, mint a konkrétan hozzájuk címzett kérdésekre; sőt, utóbbiakat rendszerint eléggé elhanyagolják. Szeretném tudni, hogy ez miért van így...

Üdv. :)