Ki mernéd jelenteni, hogy te a mennyországba fogsz kerülni?

Fontos látni, hogy még nem futottuk le egész életünket.

Lesznek emberek, akik bűnökben élnek és életük végén megtérnek Istenhez, megbánják a bűneiket és sorsuk az igazak sorsa lesz.

Mások, akik most Istenfélő életet élnek, elronthatják,és végük a bűnösök sorsa lesz.

A kérdésed úgy lenne igazi, ha arra kérdeznél, ha most jönne vissza Jézus, akkor vinne, vagy maradnál?

Úgy vélem, mostani állapotomban mennék :)

Azt is tudni kell, senki nem tudja megtartani magát és bekerülni a mennybe - mindig Isten kegyelme tart meg bennünket és nem a cselekedeteink.

Jézus azt mondta Péternek: embereknél ez lehetetlen, de Istennél lehetséges.

Beollózom, ne keljen senkinek kikeresni:

Mrk.10.

Kicsoda idvezülhet tehát?

27

Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.

28

És Péter kezdé mondani néki: Ímé, mi elhagytunk mindent, és követtünk téged.

29

Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért,

30

Aki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet.

31

Sok elsők pedig lesznek utolsók, és sok utolsók elsők.

Nem, mert nem hiszek a mennyországban, sem a pokolban (sem Istenben).

Ha - tegyük fel - létezik Isten meg mennyország stb, akkor sem, mert teszek olyan dolgokat, amik Isten számára nem elfogadhatóak...

Nem tudom, hogy mi lesz :D

De most komolyan...

Őszintén, abszolút nincs bennem ezzel kapcsolatban félelem (bár bennem is van egy kis önszeretet, hogy ha már vagyok, ne szűnjek már meg...Persze a földi életemnek tuti vége lesz. De magamnak nem bírnék ártani).

Azt tudom, hogy nagyon szeretem Istent, de nem vagyok méltó hozzá. Tudom, hogy ismeri minden titkomat, minden bűnömet és nem is szégyellem magam előtte. Inkább fáj, hogy ilyen gyenge vagyok (x értelemben). Tehát nem rettegek én semmilyen bűntetéstől, megszűnéstől...

Egyszerűen csak szeretem Istent, bízok benne és bánom minden bűnömet, amivel másokat vagy ő megbántottam.

"De magamnak nem bírnék ártani"

Ez lehet egy picit félreérthető lett.

Ha mások élete múlna rajta vagy a helyzet úgy hozza, akkor tudnék, persze:)

Meg végülis most is ártok azzal, hogy ilyen vagyok...

Azt hiszem ezt úgy kell érteni, hogy nem igazán kívánom a szenvedést, akkor sem éppen azt hiszem.

A Biblia tanítása szerint, nem megyek az égbe. Én személy szerint maradok a földön, ha minden igaz, de ezt sem Én vagyok hivatott eldönteni.

az égbe csak meghatározott számú, áron megvett személyek mehetnek, a többiek az eredeti akarat szerint maradnak itt, vagy meghalnak.

biblia ezt tanítja ezt közli az emberekkel

Nos az alabbi igevers alapjan a mennyben sok hely van nem csak meghatarozott szamu 1.

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.

2.

Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

3.

És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.Ja es nem fogadom el azt a valaszt,hogy ezt csak a tanitavanyoknak mondta Jezus es hogy csak jelkepes ez az ige.

A kérdésre: Maximálisan egyetértek Yuda válaszával. Mindenkinél többesélyes a dolog. Kizárólag Isten kegyelmében bízhatunk, semmi másban.

És bocsi, de kicsit pontosítanám a 7. választ:

"az égbe csak meghatározott számú, áron megvett személyek mehetnek, a többiek az eredeti akarat szerint maradnak itt, vagy meghalnak.

Az Őrtorony Társulat (= Jehova Tanúi) ezt tanítja ezt közli az emberekkel"

Tehát NEM a Biblia, hanem az ŐT teológiája...

Az ember talán legkevésbé saját magát tudja megítélni - vagy túl elnéző, vagy túl kemény magával szemben (hozzáállás és önkritika kérdése).

Meggyőződésem szerint nem pokol és mennyország létezik, hanem különböző szintű létsíkok, amelyek egyikébe halála után mindenki a lelki tulajdonságai, valamint (legutóbbi) életében felhalmozott tettei alapján sorolódik. Továbbá számít az is, hova vágyik, mire törekszik az illető, hiszen a szabad akarat valamilyen szinten ebben is megmutatkozik. (Ezért előfordulhat olyan is, hogy sehová sem kerül tovább, hanem a földi síkon marad test nélküli entitásként.)

Éppen ezért nem jelentenék ki semmit, abban viszont biztos vagyok, melyik irányba törekszem.