A Szentírásban - Isten eleinte egy szigorú, háborgó- és néha irgalmatlan törzsfőnökre emlékeztet, később egyre inkább hasonlít egy bölcs királyra?

Kedves dzson!

Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy vajon ugyanazt a Bibliát olvassuk? Vagy te valami mást olvastál, amiből ezt a következtetést levontad, netalántán ez nem is a te következtetésed, hanem valaki másé...?

A Biblia első két fejezete arról szól, hogy Isten megteremtett egy jó világot, benne egy Édenkertet, és ezt az ember gondjaira bízta, hogy művelje és őrizze azt. A harmadik fejezetben láthatjuk, hogy az ember hűtlen lesz Istenhez és a szavához, és bűnbe esik. A bibliai leírás szerint a bűneset megtörténte után maga az ember kívánt elrejtőzni Isten elől, mert félni kezdett Tőle (I.Mózes 3,8–10). Találó az alábbi megállapítás:

"Ami a természetben látható, az sem az istenség kizárását, sem nyilvánvaló jelenlétét nem bizonyítja, hanem egy elrejtőzködő Isten jelenlétéről tanúskodik. Minden ennek a jegyét viseli magán.” (Blaise Pascal: Gondolatok, 556. töredék)

A bűneset óta Isten bizonyos értelemben visszavonult az ember és a világ életéből: „Hozzáférhetetlen világosságban lakozik, és az emberek közül senki nem látta, sem nem láthatja.” (I.Timótheus 6,16) „Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, Szabadító.” (Ésaiás 45,15)

Ugyanakkor az Istennel létesített személyes kapcsolat nélkülözhetetlen az ember számára. Nem szabadulhat ki másképpen a bűn fogságából, csak a Szabadító Istennel kötött szövetség által. Enélkül nem tudja visszanyerni és megőrizni lelki egészségét. Valódi szellemi, lelki, erkölcsi növekedés sem valósulhat meg az életében másként.

A személyes kapcsolat helyreállításához azonban – bibliai kifejezésmód szerint – „megbékélésre” van szükség. Ezt a „megbékélést” Isten kezdeményezi, noha az ember lázadt fel ellene. A lehetőséget is Ő teremtette meg ehhez a kinyilatkoztatás adásával, valamint a saját, „kimondhatatlan” áldozata árán (II.Korinthus 9,15)

„Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot... Békességet szerezve az Ő keresztjének vére által.” (II.Korinthus 5,19; Kolossé 1,20).

Hogyan is működik az isteni megbékéltetés? Vajon csak az Újszövetségben olvashatunk erről? Nem! Rögtön a bűneset után adott Isten először kinyilatkoztatást erről, a bűn tudatára döbbent és annak következményeitől megrettent első emberpárnak. Egyetlen mondatban elmondta a lényeget, az idők végéig terjedő érvénnyel. Ezt az isteni kijelentést nevezzük első evangéliumnak, vagy ősevangéliumnak. Így szólt ez az ígéret:

„És mondta az Úr Isten a kígyónak: ...ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.” (I.Mózes 3,14–15)

Isten a kígyóhoz intézte ezeket a szavakat. A kígyó azonban Sátán médiuma, eszköze volt csupán, és végül is így fogalmazhatunk: ítélethirdetés volt ez a kijelentés Sátán felett – de az ember füle hallatára. Ennek a ténynek önmagában is van mondanivalója. Az ember olyan fogságba jutott a bűneset révén, hogy csak úgy lehetett evangéliumot hirdetni, reménységet adni neki, hogy Isten ítéletet hirdetett az ő ellensége felett. Semmi sem fejezhette volna ki jobban, hogy az ember milyen tragikus helyzetbe került, milyen kiszolgáltatottá lett, hogy mennyire nem tud önmagán segíteni. Csak úgy lehet segíteni rajta, ha Isten veszi fel a harcot az őt fogva tartó ellenséggel. Az ember azt érthette meg ebből a kijelentésből, hogy Isten nem hagyja őt ellensége kezében, hanem kiszabadítja őt. Beleavatkozik a történelembe, és végül örök szabadulást biztosít neki a bűntől és a rossztól. Ez kezdetektől fogva így zajlik, mert Isten "kezdetektől fogva valóságosan is szerető Atya" volt.

Üdv. Péter

Az Ószövetség Istene, saját magáról kijelenti Mózesnek, hogy ő bosszúálló és féltékeny Isten. Kiadja a tízparancsolatban a "ne ölj" parancsot és mire Mózes leér a népéhez megkapja azt a parancsot is ami alapján ezreket kell megöletni.

JHVH valóban egy ókori nép kizárólagosan saját despotikus istene, aki az ő népét irányítja aboldogulás felé. És teszi ezt irgalmatlan uralkodó mintájára, aki a saját (kiválasztott) népének érdekében (saját ígéretét betartandó) irtatja ki a népére veszélyt jelentő konkurens népeket méghozzá úgy hogy írmagja sem maradjon (még háziállatait is) annak elejét veendő, hogy azokkal keveredjenek és elvesztsék tiszta faji jellegöket és annak is megakadályozására, hogy azok szokásait és hitét felvevén szellemi - vallási jellegüket elvesztsék.

Ez ateista szempontból úgy magyarázható, hogy aki megteremtette JHVH istent, az az akkori sikeres despota uralkodó modeljét alkalmazta.

Vallásos szempontból ismerjük a magyarázatott - itt a válaszok háromnegyede azt mondja.

Van még egy kevésbé ismert (és sokak szerint istenkáromló)magyarázat, a gnosztikusoké: e szerint a föld és az ember teremtője a demiurgos Sataniel, aki az Isten második teremtménye (Jesuel után) aki isten helyetese volt a menyei világban, de aki saját imádó sereget akart ezért megteremtette az embert és világát. Ez nem sikerült neki tökéletesen és a hibákat korrígálandó, alakalmazta az özönvizet, Sodoma & Gomora elpusztítását és a többi (isteni) pusztítást. Ezt egyes gnosztikusok azonosítják az Ószövetség JHVH Istenével (a fentebb leírt tulajdonságai miatt). Ennek a despotikus büntető álistennek cselkedeteit sokalta meg a valódi isten és ezeket megszüntetendő küldte el Jesuelt aki megváltotta az emberiséget teremtője uralma alól és az igazi Isten irányítása alá vezette a világot. Ez a jóságos és könyörületes Isten az Újszövetség Istene, és ezért lettek megszüntetve a "Mózesi" törvények is.

"töftöftöf válasza:

Isten nem fejlődik, mert tökéletes volt kezdettől fogva. Ha meg is büntette egykoron az embereket még földi létük során, akkor az igazságos cselekedet volt. De mindig is szeretett minket, mindig is "bölcs királyra hasonlított"

Igazságos cselekedet? Akkor ezt te hogyan egyezteted össze az Ószövetséggel?

"Mt 5:43-48

Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is? Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!"

Itt arról beszél Jézus,hogy Isten pont,hogy nem olyan,mint ahogyan az Ószövetségben leírják sok helyen.Tehát ha elhisszük,hogy Isten olyan,amilyennek Jézus mondja,azaz tökéletes,nem fejlődik,akkor be kell látni,hogy az Ószövetségi Istenkép csak egy primitív emberi kreáció,és nem sok köze van a valódi Istenhez.

Szia!

A Teremtő örök,a változás nem jellemzője!A változást az ember idézi elő,öntévesztése révén!Az eredendő bűn nem más,mint önmagad felismerésének az elvétése,téves önazonosítás!A testtel vagy az elme gondolati formáival való kizárólagos azonosulás,ahelyett,hogy önmagad megfigyelő tudata lennél!

A Biblia egy belső utat nyit meg előtted!Az eredendő bűn által a megfigyeletlen elme kialakítja saját tudatát az egót!Az egós elme folyamatos mozgásra,vándorlásra van ítéltetve térben,de leginkább az időben!Képtelen a nyugalomra és a jelen pillanat átélésére és az elfogadásra.Képtelen a vagyok egyszerűségének a megélésére és emiatt folyamatosan mentális címkékét ragaszt magára!Ezek a mentális címkék nagyon sokfélék lehetnek,de közös bennük,hogy a másoktól való megkülönböztetettség,elkülönülés érzését erősítik,emiatt képtelen az egységben való gondolkodásra!

Ez a téves önazonosítás,olyan méreteket is képes ölteni,hogy az ebben a mentális állapotban élő ember a saját gondolatait és vágyait,Isteni kinyilatkoztatásként és parancsként éli meg!Az igázd le,öld meg,írtsd ki,legyen a rabszolgád,stb...az egó-"én fölöttük állok"-,illúzióját valósítják meg!Ez az állapot a legtöbb ember természetes belső evolúciójának a velejárója!A tudat kivirágzásához tudatlanság kell!

Bár nem tartozik a kérdésedhez azt még megjegyzem,hogy az egó átkúszott és habzsol,szüntelenül emészt korunkban!Ezért van kizsákmányolás,másokon taposás,egészségtelen versenyszellem!Ego age!

A teremtés a megvilágosodásra,megváltásra vár,hogy az ember felfedezze,hogy ő nem az elméje,hanem az elméjének a csendes figyelője!

Nem Isten fejlődik,hanem az ember fejlődik Istenhez!

Szia mustafa33!

Az Öreg sok mindennek tudja az okát,de azt is tudja,hogy miért nem kell a fallal beszélgetni!

Úgy látszik az ébredéshez szenvedni kell!