Házasság elötti csók, szabad vagy nem? Tapasztalt keresztény segítsen, adjon tanácsot!

Lehet, persze:)

Jó nyálas nyelves puszi is :D

Keresztény anyaként írom ezt most:

ők is féltik a lányukat, ahogy én is tenném. És az, hogy neked az a normális, hogy házasság előtt együtt élés legyen, az elárul rólad egy s mást. Ne sértődj meg kérlek, de ha te az én lányomnak udvarolnál és nekünk mondanád el az elképzelésed a számodra helyesnek vélt sorrendről, akkor férjem páros lábbal rúgna ki.

Bár a csókot egy bizonyos idő után valószínűleg engedélyeznénk, ha úgy látjuk, hogy nem vagy egy állat és nem csak a szex miatt jársz a lányunkkal, illetve nem az van nálad a legelső helyen.

Óriási különbség van kereszténység és kereszténynek mondottság között.

Egyszer egy bölcs ember azt mondta,-és teljes mértékben elfogadom, -hogy kereszténynek házasság előtt maximum annyi engedélyezett, -ha már jegyesség is van- amennyi egy rokoni kapcsolatba belefér.

Megjegyzem, rokonok nem csókolóznak. Ha te belátod, hogy a szex majd csak házasságban, merthogy legyen önuralmad, akkor a csókkal kapcsolatban is gondolkodhatsz így.

Ha valóban szereted, akkor komolyak a szándékaid és ki tudod várni.

Felesleges felkorbácsolni a vágyakat és ne magyarázd, hogy a csókkal nem ezt tennéd.

Nem tudom mennyire vagy keresztény, de ez világi gondolkodás.

Szia!

Házas nem attól leszel, hogy egy hivatalnok vagy egyházi személy aláír bizonyos papírokat. A házasság két ember elhatározása és elköteleződése egymás felé, a többi csak ceremoniális sallang. Ha te és ő úgy érzitek, hogy egymásnak adjátok az életeteket, akkor a házasság megvalósult és bármit csinálhattok.

Ajánlom neked ezt a 2 tanítást:

Dr. Greg Mazak - Dönts, hogy szeretsz:

http://www.youtube.com/watch?v=zNKNeD1G1eg

(3 részben van feltöltve)

Paul Washer - Az együttjárásról a Biblia mércéje szerint:

http://www.youtube.com/watch?v=OwJ0P0oUEOc

(6 részben van feltöltve)

Isten áldjon!

3-as, 4-es, teljesen egyetértek veletek, de figyelembe kell venni, hogy a kérdezőnek mindez nem természetes (ha jól értelmezem), hiszen nem keresztény közegben nőtt fel, legalábbis a családja nem az.

A csókkal szerintem (és hangsúlyozom ez az én véleményem, és nem biztos hogy ez a helyes) nincs különösebb probléma. Persze kulturált viszonyok között.

De én még azt is el tudom képzelni, hogy én várok vele viszonylag sokáig. (Majd a leendő barátommal megbeszélve, hogy csak sokáig vagy akár jegyességig, házasságig)

Szóval szerintem üljetek le a barátnőddel, és beszéljétek át a határokat. Ez egyrészt elkerüli a félreértéseket, illetve hamarabb kiderülhetnek (ha vannak) a számodra/számára elfogadhatatlan elvek, amiket előbb-utóbb úgyis át kell beszélni, és jobb előbb túlesni rajta, mert ha szakítás a vége, akkor ne raboljátok egymás idejét, de ha megegyeztek, akkor viszont közelebb kerülhettek egymáshoz ezáltal is.

A te sorrendedben viszont az együttélést át kéne gondolnod jobban, ha egy komoly hívő lánnyal jársz (ahogy látom), mert ez a Biblia szerint sem helyes.

Ne haragudj, de te pusztán vonzalom alapján szeretnél a 3. randin csókolgatni nőket, de házasság előtti nuku szexet akarsz tartani?

Ennyi erővel ha találkozol 10 nőve lakik szimpik, de 2 hónap után mondjuk kiderül, hogy nem illetek össze szépen végigcsókolgattad őket és így akarod megtalálni a házastársadat?

Kissé képmutató....

Ezt kamaszkoromban én sem értettem, de később nagyon világos lett, amikor végre valaki egy értelmetlennek tűnő tiltásból egy értelmes isteni útmutatássá tette számomra azzal, hogy a miérteket is elmagyarázta.

Nem szeretnék ítélkezni az ügyedben, hiszen minden kereszténynek megvan a maga szabadsága, de jó lenne azt megérteni, hogy egy keresztényi életszabályhoz alkalmazkodni akkor jó, ha azt belsőleg a saját elhatározásából normává teszi maga számára az ember. Máskülönben csak egy csomó olyan nyűgös életszabályról fog szólni a hívő élet, amit béklyóként fog fel az ember.

Tehát engedd meg, hogy ne arra válaszoljak, "igazuk van vagy nem?", hanem megpróbáljam elmondani, mi az értelme ennek a látszólag "túl radikális" normának!

Induljunk ki onnan, hogy Jézus egyértelművé tette: ha egyszer megtörtént a házasságkötés, utána a válás tilos. (Egy kivétellel: az egyik fél házasságtörése esetén felbontható.) Sokan ezt meg is értik, de elfelejtik, hogy utána azt is mondta, hogy aki elvált személlyel házasodik, az is házasságtörést követ el. Másrészt azt is mondta, hogy aki epekedve (Károli: "gonosz kívánságnak okáért") nézeget egy nőt, aki nem a felesége, a szívében házasságtörést követ el. Azért azt jegyezzük meg, hogy amikor Jézus a "hegyi beszédében" így értelmezte a törvényt, az nemcsak nekünk, hanem a zsidóknak is "radikális" és "kemény" volt, mivel ennek értelmében nem házas emberek is lehetnek házasságtörők (szellemi értelemben).

Ezek az alapok. Na most, bibliai értelemben (alapesetben) minden férfinak 1 "Évája", illetve minden nőnek 1 "Ádámja" van. A házasság arról szól, hogy amikor megtalálod azt a személyt, akivel kapcsolatban átéled ugyanazt a felismerést, mint Ádám ("Ez már csontomból való csont, és testemből való test", vagyis kb.: "de hisz ő az én oldalbordám! A másik felem!"), akkor összeházasodtok, és lesztek ketten egy testté.

Ebből lehet megérteni, hogy miért van annak értelme, hogy akkor is elkövethet két ember házasságtörést, ha egyikük sem házas. Mivel amíg egy nőt el nem veszel ténylegesen feleségül (nem jön létre a szövetségi viszony), addig a vele való (bármilyen!) szexuális kapcsolat értékelése szempontjából lényegében mindegy, hogy később majd el szándékozod-e venni vagy sem, mert de facto nem a te feleséged. Lehet, hogy később majd az lesz, de nagyon lényeges, hogy az együttjárás sőt a jegyesség még felbontható, ezért mindig megvan az esély, hogy esetleg másnak a felesége lesz majd. Tehát egész a házasságkötésig csak akkor jársz el körültekintően, ha semmi olyat nem teszel a barátnőddel/menyasszonyoddal, amit egyébként másnak a feleségével nem tehetnél meg.

Tehát keresztény körökben a házasság előtti csókolózás azért ellenjavallt még ezekben a napokban is, mert Isten hozzáállása a dolgokhoz a világgal ellentétben cseppet sem változott meg, ő továbbra is úgy van vele, hogy az ember ne kívánja és ne csókolgassa azt a személyt, aki nem a házastársa.

Még valami: az isteni parancsok sohasem önmagukért valóak, minden esetben valamilyen jogos érdek védelméhez fűződnek. Isten soha nem tiltott meg semmit csak azért, mert "neki nem tetszik", hanem csak azokat a dolgokat tiltotta meg, amelyek valamilyen kárt okoznak. Felmerülhet a kérdés, hogy még ha esetleg nem is jön össze a házasság, mi kárt okozhatnak maguknak vagy másoknak a csókolózó szerelmesek?

Lehetne azt mondani, és lenne is benne igazság, hogy még ha te úgy is érzed, hogy "keresztényként lenne annyi önuralmatok, hogy nem mentek tovább", ez persze szép, de a hormonok azok hormonok, mindig ott van a kockázat, hogy hoppá lesz belőle. De szerintem nem is ez a fő érv. Igazából magában a házasság előtti állapot bizonytalanságában rejlik a válasz. Egy fiatal pár kapcsolatának, egy potenciális esküvőnek mindig gyorsan híre megy, főleg ha intenzíven éli az ember a közösségi életet a gyülekezetben. Na most mindig kétféle forgatókönyv lehet ilyenkor, az ismerkedés szakaszában. Vagy afelé halad a kapcsolat, hogy egyre biztosabb mindkét fél abban, hogy a másik az ő "másik fele", vagy egyre biztosabb abban, hogy nem ő lesz az. Utóbbi esetben a felismerés eltarthat akár több hónapig is. Na most képzeljük el a szituációt, hogy a gyülekezetbe járó hívő lány és fiú úgy néz ki, összejön, esetleg jegyességet kötnek. Ha ebben a szakaszban már elkezdenek testi módon közeledni egymáshoz (pl., de nem csak, csókolózás), majd később mégsem kötnek házasságot és különválnak az útjaik, mi fog történni? Hát sajnos az, hogy megmarad a közösségi emlékezetben a dolog. És - bár a mai világban talán ez botrány, de nekünk nem hozzájuk kell igazodni - bizony nagy különbség van egy olyan lány között, akinél valaki már próbálkozott, de végül nem jött össze semmi, meg egy olyan lány között, aki úgy járt együtt valakivel, hogy már csókolóztak is meg kitudjami.

Vagyis, bár elsőre lehet, hogy túl radikális az, ahogy Jézus értelmezte a házasságtörést, vagy az, hogy egyes keresztény gyülekezetekben "nem támogatják a házasság előtti csókot" (megjegyzem, ez utóbbinál még szigorúbb tiltás az, amit Jézus mond a szemmel való kívánságról!), de valójában, mint minden keresztény "életszabálynak", ennek is a saját érdekünk védelme az értelme. És a maximális védelmet, amire szüksége van egy fiatalnak ahhoz, hogy majdan a tényleges házasságkötést ne árnyékolja be semmi a múltjából, csak ennek fenntartásával lehet biztosítani.