Keresztények! Miért akarja Isten, hogy imádjuk, dicsőitsük?

Én becsületesnek tartom magam. Soha nem loptam, soha nem vertem át senkit, soha nem csaltam, de ateista vagyok.

....

Nem tudom, hogy miért ne lennék olyan becsületes, mint egyes szekta vezetők, akik a hívei adakozásából gazdagodott meg.

Édesanyád nem fenyeget pokollal....

Azzal nem, de fegyelmezni fegyelmez ha butaságot teszel...

Mi lenne ha szerető szülőként szabadjára engedné a teremtményeit?

Nézz körbe, ez lett a szabadjára engedett emberiségnek, Sátán függetlenségének szelleme igazi kedves világot hozott létre. Az emberek meg Istent okolják, holott az emberek akarták ezt, most meg ez sem tetszik?

Mit akartok valójában? Ti sem tudjátok---

Ha szerető vezetéssel irányítana nem jó... ha meg magadra hagy, tedd amit akarsz az se jó....

Mindenért Őt hibáztatják, pedig mi vagyunk azok akik rosszul döntöttünk.

Isten irányelveket hoz, de ha nincs büntetés akkor nem érzed a tetteid súlyosságát. A pokol nem jó szó.

Ha nem alkalmazkodsz az élethez, akkor nem vagy méltó rá, a társadalom pedig akkor jó működő, ha egységes.

Egy ember is megtudja bontani azt, s már is kész a baj.

Ne mond hogy a szüleid nem fegyelmeztek... hanem magadra hagytak.

Minden úgy működik helyesen és jól ahogy a létezés egyes törvényei megkívánják.

Mi lenne ha a nap, vagy a hold önállósítani akarná magát, hogy nem úgy akar működni ahogy Isten rendelte,

s úgy döntene, hogy 1 centiméterrel arrébb kóricálna...?

Katy Weaver

„Mi lenne ha szerető szülőként szabadjára engedné a teremtményeit?”

A szerető szülő szabadjára engedi a nagykorú gyermekét. Nőj már fel.

„Nézz körbe, ez lett a szabadjára engedett emberiségnek, Sátán függetlenségének szelleme igazi kedves világot hozott létre. „

Egyrészt régen sem volt rózsás a helyzet, másrészt sajnállak, ha a mai világban csak a rosszat látod, elég depis életed lehet, a szépet meg a jót észre nem veszed, ami, jelzem, nem csak a hívő emberektől jön.

„Mit akartok valójában? Ti sem tudjátok--- „

Én tudom. Nem akarom bevenni ezt a maszlagot.

„Mindenért Őt hibáztatják, pedig mi vagyunk azok akik rosszul döntöttünk.”

Ki hibáztatja? Kezdjük ott, hogy hogyan lehetne hibáztatni egy nem létező lényt?

„Ne mond hogy a szüleid nem fegyelmeztek... hanem magadra hagytak. „

Fegyelmeztek. Múlt időben. Az utóbbi tizenvalahány évben nem jellemző, érthető okokból.

„Mi lenne ha a nap, vagy a hold önállósítani akarná magát, hogy nem úgy akar működni ahogy Isten rendelte,

s úgy döntene, hogy 1 centiméterrel arrébb kóricálna...?”

Meg se merem kérdezni, hogy tudod-e, hogy a Hold évente 3,8 cm-rel távolodik, mert még neki kellene állni elmagyarázni az ár-apály jelenséget.

"Édesanyád és apukád miért akarja hogy szeresd Őket?"

Jó hülye példa. Anyja és apja bizonyítottan van az embernek, de hogy egy bizonyíthatatlan lényt imádjon... érted-e?

"Mi lenne ha a nap, vagy a hold önállósítani akarná magát, hogy nem úgy akar működni ahogy Isten rendelte,

s úgy döntene, hogy 1 centiméterrel arrébb kóricálna...?"

Ez azért EPIC!:D Itt látszik, hogy miért káros a biblia...

A Hold folyamatosan távolodik a Földtől, tehát isten valamit rohadtul elrontott...:))

Hát nektek lehet szemléltetni...

KW

Az a baj Katy, hogy nem jó példákkal szemléltetsz szerintem.

"Mi lenne ha szerető szülőként szabadjára engedné a teremtményeit?"

Pont az dühít engem legjobban, hogy isten és az emberek között NEM olyan kapcsolat van, mint szülő és gyermek között.

A szülő felelős, vagy felelőtlen döntés alapján gyermeket nemz, felneveli, majd ha felnőtt, természetesen szabadjára engedi, hogy a gyermek is szülővé válhasson, és így tovább. Társadalmilag, vagy a család berkein belül nem egyenrangú a szülő és a gyerek, de nagyobb skálán igen. Mindkettő ember, nagyjából azonos értelemmel, képességekkel, lehetőségekkel.

Isten viszont megteremti az embert akinek képességei elvileg a sátán közreműködésével (tudás fája) is messzemenően alatta maradnak istenének. Gyakorlatilag fel sem tudjuk fogni, hogy ki és mi ő, nem értünk belőle semmit. Mindezen órási különbségek ellenére ÉS annak ellenére, hogy isten nyilvánvalóan mindezzel tisztában van, felállít egy szabályrendszert melyet az emberek többsége nagyon nehezen, vagy képtelen betartani. Ezen kívül elvárja, hogy teremtményei dicsőítsék őt és csodálatos munkáját, feltétel nélkül engedelmeskedjenek és a többi. Azok, akiknek nem sikerül megfelelniük a feltételeknek örök szenvedésre vannak ítélve.

Tegyük ezt a modellt egy kisebb színtérre, hogy könnyebb legyen megérteni. Egy ember életet lehel egy gyufaszálba és pont annyi értelmet ad neki, amennyivel képes előre és hátra közlekedni. Felállítja a gyufatörvényeket, melyekről tudja, hogy a gyufa, természeténél fogva és a körülményekből adódóan gyakran nem tudja betartani. Önnön zsenialitásának bizonyítására és végtelen önteltsége kielégítésére elvárja a hozzá képest kőbuta gyufaszálacskáktól, hogy imádják dicsőítsék és áldják a nevét. Annak ellenére, hogy végtelen tudása jóvoltából jó előre tudja, hogy teremtményei közül milliók lesznek képtelenek megfelelni önkényes elvárásainak, örök szenvedésre ítéli őket.

Hogyan jellemeznéd ezt az embert? Szerintem minimum nárcisztikus, kegyetlen, kicsinyes, antiszociális, empátiára képtelen és úgy általában visszataszító.

Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha minden hívő és ateista rájönne, hogy sosem fog meggyőzni senkit a maga igazáról. Nem is azért írtam e kisregényt, hogy letérítselek az utadról, hanem azért, hogy próbáld meg más perspektívából szemlélni a témát. Tudom, hogy nagy eséllyel nem leszel rá hajlandó.