Az úr napja. Szombat vagy vasárnap?

"A Biblia nem tesz említést a vasárnapról mint nyugalomnapról. A hét első napjának nevezi és nyolc alkalommal jelenik meg többnyire Jézus feltámadásával kapcsolatban."

[link]

Szia!

Az Úr napja a Szentírás szerint a szombat. Szerintem ez vitán felül áll. Az már kevésbé, hogy a II. századi egyházatyák közül többen a vasárnap mellett érvelnek, két ok miatt: 1. megkülönböztetésül a zsidóktól (ez a valódi fő ok). 2. Jézus feltámadása ezen a napon történt.

Mindamellett szerintem perdöntő, hogy maga Jézus melyik napot említi a jövőt illetően a nagy apokaliptikus beszédében:

Mt 24,20

"Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon"

Jézus és apostolai egyértelműen a szombatot tartották meg.

Számomra ami igazán fontos, az a nap eredete és célja, melyet a tízparancsolatban így olvashatunk:

"Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.

Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;

Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." (II.Móz. 20,8-11)

A szombat az Úr napja a Teremtés emlékünnepe.

Üdv. Péter

A Biblia nem tartalmaz parancsot arra vonatkozóan, hogy a vasárnapot kéne megtartani. A vasárnapnak nem bibliai hanem pogány eredetű gyökerei vannak. Ez volt a Nap napja, az angol nyelv jól kifejezi ezt: sunday. Amikor a kereszténységet Konstandin államvallássá tette, akkor értelemszerűen el kellett fogadtatni ezt a Római Birodalomban. Mivel Róma semmitől sem félt jobban, mint a lázadásoktól, ezért volt is az mindig, hogy leverték, hogy a birodalom békéjét biztosítani lehetne. Innen jött a vasárnap, hiszen ezt a napot a pogányság tisztelte, már csak a keresztényekkel kellett elfogadtatni. Mivel bibliai alapot nem találtak rá, ekkor jött az, hogy Krisztus is vasárnap támadott fel.

Persze, nincs teológiai alapunk arra, hogy Krisztus feltámadása miatt a nyugalomnap szombatrról vasárnapra váltott volna át, hiszen akkor az evangéliumokban is türköződnie kellett volna ennek a felfogásnak. Az evangéliumok ugyanis tartalmaznak olyan elemeket, amelyeken a jól látszódik a szerző teológiai felfogása (Pl János kommentárja saját evangéliumában, hogy Jézus a Messiás, vagy a templom lerontásának magyarázata) Az evangéliumoban azonban a szombat mindig is tekintéllyel rendelkezett, a vasárnap pedig továbbra is csupán a hét első napja volt, nem öveztek köré semmilyen rajongással.

Mt 24,20

"Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen

legyen, se szombatnapon"

Az a szomorú, hogy az adventisták szerint Jézus lenne olyan szadista, hogy ha valóban fontos lenne számára a szombat, akkor imádkozni kéne azért, hogy ne akkor legyen.

Ebben az igében Jézus pontosan hogy a törvényeskedő szombatmegtartás ellen szól, hisz a szombatisták annyira szentnek hiszik, hogy talán még a menekülést is fontolóra vennék.

Ugyanakkor a Biblia szerint előbb lesz az elragadtatás, majd a csapások. Tehát az a törvényeskedő szombatista futhat amerre lát, ő nem lesz az elragadtatottak között.

Én minden napot Istennek szentelek, nálunk nemcsak vasárnap van Istentisztelet.

Hozélujza!

Van egy olyan érzésem, hogy nem vagy tisztában avval, hogy mit is jelent a szent kifejezés. Szó szerint azt jelenti, hogy valamit, valamitől elkülöníteni. Ha minden napot szentnek tekintesz, akkor semmit nem különítesz el a többitől, következésképpen megszűnik szentnek lenni. Másrészt Isten munkára teremtette az embert, ezért is van benne a parancsolatban az, hogy "Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;"(2Móz 20,9) Viszont mivel Isten megnyugodott a teremtés hetedik napján ezért "Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt."(2Móz 20,8). Isten egy napot kért, hogy megszenteljünk, de abba meg nem is megyek bele, hogy az mit is jelent, mert vannak olyanok, akik bár a vasárnapot tartják szentnek, még azt sem szentelik meg, hiszen az istentiszteleti helyről kijőve ugyanúgy végzik az ügyes-bajos dolgaikat (tisztelet a kivétel).

Nem az "adventisták szerint", mert a történelemben korábban voltak szombatünneplő keresztények, de Jézus számára fontos a szombat. Ha nem lett volna fontos számára a szombat, akkor nem hívta volna fel rá külön a figyelmet, egy olyan jelentős történelmi esemény keretein belül mint a zsidó-római háború. Jézus ugyanis tudta, hogy a tanítványaira nagy nyomorúság következik, és legalább egyetlen egy olyan nap legyen, amelyen megnyugodhatnak, ez pedig az Isten által elrendelt nyugalomnap. Jézus Krisztus az iránta való hűséget az elvek megtartásában kérte.

"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok." (Ján 14,15)

Jézus Krisztus parancsa pedig az volt a nagy apokaliptikus beszédben, hogy "Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon" (Mát 24,20)

Akik szeretik Jézust megtartják az Ő parancsolatait, akik pedig nem, azok mindenféle kifogást fogják találni, hogy kibújjanak alóla.

Aki akar visszamehet az ószövetségi törvény alá, de jó ha tudja, hogy akkor nem csak a szombatot kell megtartania, hanem a többi ~623 törvényt, illetve parancsolatot, tiltást is.

Újszövetségben ezt írták a hívőknek megtartásra, és ebben nincs benne a szombat.

Apostolok Cselekedetei:15:20 Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől.

Apostolok Cselekedetei:15:29 Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!

Apostolok Cselekedetei:21:25 A pogányokból lett hívők felől pedig mi írtunk, azt végezvén, hogy ők semmi ilyenfélét ne tartsanak meg, hanem csak oltalmazzák meg magokat mind a bálványoknak áldozott hústól, mind a vértől, mind a fúlvaholt állattól, mind a paráznaságtól.

Még egy fontos dolog, mielőtt ölre mentek a vitában.

Kinek tűnt fel, hogy magyarországon és sok más országban pogány naptár, Gergely-féle időszámítás van. Erről nem ír a biblia. Bibliában holdév van, ha már mindenképpen biblikusak szeretnétek lenni. Nézzétek meg a test szerinti Izraelt. Náluk a szombat a hét utolsó napja. Nálunk nem. Nincs miről beszélni...

Jézus pedig így nyilatkozik a szombatról. Gondoljátok át és értsétek meg:

Márk Evangéliuma:2:27 És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért.

Márk Evangéliuma:2:28 Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura.

és még folytatva, mert Jézusba is belekötöttek az "okosok"....

Ki érti ezt, hogy minden nemzetség kitermeli a maga nagyokosait, akik okosabbak akarnak lenni Istennél is.

Lukács Evangéliuma:6:2 Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, amit szombatnapokon nem szabad cselekedni?

Lukács Evangéliuma:6:5 És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.

Kedves Hozélujza!

Köszi a válaszod. Ezt a magyarázatot még nem is hallottam, de megjegyzem örökre.

Egyébként nem szombat, nem vasárnap. Hanem az utolsó nap.

Ha meg is kellene tartani akkor sem kell szívtelen irracionális bábuvá változni, csak kerülni kellene azt a felfogást, hogy az ember az tömegtermék és csak munkára jó.

Ószövetségi és ószövetségi törvények közt van különbség. A szombat megtartásának nem sok köze van a zsidó törvényekhez. Egyrészt azért, mert a szombat intézményét Isten a teremtéskor alapította. Akkor megáldotta, és megszentelte, amikor a zsidó nép még nem is létezett. A zsidóság csupán - mint választott nép - képviselte a sok hamis istent imádó vallás között Isten valódi törvényét, benne a nyugalomnappal együtt.

Másrészt pedig azért nincs köze hozzá, mert a mózesi törvényekben különféle törvénycsoportok vannak, amelyek közül némelyek érvényben vannak, némelyek nem. Izrael poglári törvényei azért nincsenek érvényben, mert a kereszténység egy lelki nép, tehát nincs szükség különböző állami törvényekre, mivel a keresztények annak az államnak tartoznak engedelmeséggel, amelyben élnek:

"Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak; mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és a mely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek." (Rm 13,1)

Tegyük hozzá, hogy akkor, ha az nem kerül összetűzésbe Isten akaratával (Ap.csel. 5,29).

Másrészt pedig a szombatnapot tartalmazó 10 parancsolat nem is tartozik Izrael polgári törvényei közé. A polgári törvényeket csupán Mózes jegyezte le, míg a kőtáblákra Isten írta fel a 10 parancsolatot. (2Móz 31,18). És különben is, valószínű, hogy eredetileg nem is voltak egy papirusztekercsre írva. A két kőtábla ugyanis a frigyládában volt, a mózesi törvénykönyv pedig annak az oldalához volt helyezve, elválasztva így a kettőt egymástól. Mivel a frigyládán két kérub is megtalálható volt, ezért nyilvánvaló volt, hogy a 10 parancsolat mélyebb Isten szeretettörvényét jelenti, amely az egész világegyetemnek az alapja. Jakab apostol egyébként is nyilvánvalóvá teszi a 10 parancsolat érvényességét, benne a szombatnapi nyugalommal együtt:

"Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az egésznek megrontásában bűnös. Mert a ki ezt mondotta: Ne paráználkodjál, ezt is mondotta: Ne ölj. És ha nem paráználkodol, de ölsz, törvényszegővé lettél. Úgy szóljatok és úgy cselekedjetek, mint a kiket a szabadság törvénye fog megítélni." (jak 2,10-12)