Mit jelent az h. Istennek szent anyja? Az Üdvözlégy Mária imádságban.

Az Atya a Fiú és a Szentlélek egy személy.

Tehát Jézus anyja = Isten anyja. (Magyaroknak Boldogasszony Istenanya)

a teremtő jelzőt az Atyaistenre szoktuk használni

Jézus a Megváltó Fiúisten

"Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám?" (Lk 1:43)

Szűz Mária, Isten Anyja

Az istenanyaság keresztények közötti tudatosodásának köszönhetően Szt. Iréneusz óta mind erősebb lett Szűz Mária tisztelete és dogmatikai súlya a kereszténységben. „A világ összes eretnekségét egymaga megcáfolja" (cuncta haereses sola interemisti in universo mundo) - énekli a római liturgia. Vagy ahogyan a régiek mondták: „Szűz Mária az összes eretnekség diadalmas cáfolata," hiszen a Szűz Máriáról szóló katolikus tanítások mindig a Krisztusról szóló igazság (dogma) világosabb előterjesztését segítik elő. Innen van az, hogy a tévtanítások ösztönös következetességgel kezdik ki Szűz Mária valamely üdvtörténeti célokat szolgáló kiváltságát (privilegium), vagy valamely Szűz Máriához kapcsolódó krisztológiai dogmát.

Λz Anyaszentegyház mélységes tisztelete a Szent Szűz iránt mindenkor mentes a bálványimádástól, meUyel sokszor megvádolják. Mindazonáltal a felesleges félreértéseket és az embernek nem járó kultusz gyanúját elkerülendő, mégis szükséges az egyes mariológiai dogmák részletes elemzése, és annak kimutatása, hogy amiként Szűz Mária egész élete Krisztusnak volt szentelve, úgy a személyéhez kapcsolódó hittételek is Krisztus kinyilatkoztatásának mélyebb megértését szolgálják.

A protestantizmusból megtért John 1 lenry Nevvman bíboros szavaival: „Még ha az Egyháztól távolállók tagadják is, az alapkérdés, mely mellett kitartok, egyszerűen az, hogy Mária méltósága Krisztusért van. Ezért köszöntjük és tiszteljük az összes teremtmény legkiválóbbjaként, és azért, hogy megvallhassuk Istent is, mint egyes-egyedüli Teremtőnket" (Newman. Mix 344.).

Az első és legfontosabb Máriához kapcsolódó tanítás, hogy Ő Isten Anyja, méghozzá valóságosan és tulajdonképpeni értelemben vett Istenanya. A liturgia és a teológia számos névvel fejezi ki ezt az igazságot: Istenszülő (Theotokosz, Deipara, Genetrix Dei, Bogorogyica), Isten Anyja (Méter Theu, Mater Dei). Mária tehát Istenanya, de nem anyaisten. A dogma nem azt tanítja, hogy az istenség Máriából forrásozik, hanem azt, hogy akit Mária megszült, valóban Isten volt. Nem magára vette az Istenséget, hanem fogantatásának első pillanatától valóságos ember, öntudatlan és tehetetlen magzat, és ugyanakkor a mindenható és mindentudó Isten is. Mária istenanyasága tehát azt a dogmát hirdeti és erősíti, hogy Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, akiben a két természet egyesült. Nem véletlen, hogy Ncsztoriosz, aki úgy szétválasztotta Jézusban a két természetet, hogy már aligha lehetett egy személyről beszélni, megtámadta az Istenszülő kifejezést is. Megértette ui., hogy a kifejezés garanciája annak a tanításnak, hogy Jézusban a két természet egy személyben egyesül. Szó sincs tehát semmiféle teogóniás gondolatról, hiszen az anyaság közvetlen tárgya csak a foganás és a szülés, és Mária Istent fogant, és az Istent meg is szülte. Ez azonban nem jelenti, hogy az Isten mindenestül belőle fakadt. Helyesen mutat rá Aquinói Szt. Tamás: „Még a természet szerinti szülésnél is igaz, hogy az anya csak a testét, de nem a lelkét adja a magzatnak, hiszen az utóbbit minden esetben Isten közvetlenül teremti a foganás pillanatában. Mégsem mondjuk sohasem, hogy egy nő Péter testének az anyja, hanem csakis azt, hogy Péter anyja" (Thom. Aq.: Summa Theol. III. 27. 5. a.). Ugyanezért mondja Nazianzi Szt. Gergely, hogy: „aki nem hiszi, hogy Mária az Isten Anyja, az istentelen" (Nazian. Epist. 1(11, 4). Igazolás:

Tételünk igazából egy szillogizmus (két álltásnak egy harmadik állításba vak) logikus továbbgondolása):

1. Jézus Krisztus Isten.

2. Szűz Mária Jézus Krisztus édesanyja. Tehát:

3. Szűz Mária Isten Anyja.

A dogma igazolásához tehát elegendő az első két állítást bizonyítani.

Jézus Krisztus valóságos Isten

„…gyermek születik, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme.” (Izajás 9:6)

„A maradék megtér! Jákob maradéka az erős Istenhez.” (Izajás 10:21)

„Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit az egész föld Istenének hívnak.” (Ézsaiás/Izajás 54:5)

„Íme a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt 1:23)

„Ennek láttán félelem fogta el a népet, és dicsőítette az Istent, hogy az embereknek ekkora hatalmat adott.” (Mt 9:8)

„"Hogy beszélhet ez így? Káromkodik. Ki bocsáthatja meg a bűnt más, mint az Isten?"” (Mk 2:7)

„…és szívem ujjong megváltó Istenemben…” (Lk 1:17)

„Hitük láttán így szólt: "Ember, bűneid bocsánatot nyertek." Erre az írástudók és a farizeusok azt gondolták magukban és mondták: "Ki ez, hogy így mer káromkodni? Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint az Isten?"” (Lk 5:20-21)

„Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal: "Nagy prófétánk támadt", és: "Meglátogatta népét az Isten."” (Lk 7:16)

„"Térj vissza otthonodba és beszéld el, milyen nagy jót tett veled az Isten!" Erre az bejárta az egész várost, és elhíresztelte, milyen nagy jót tett vele Jézus.” (Lk 8:39)

Jn 1,1 – „Isten volt az Ige”

„Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.” (Jn 1:3)

Jn 1,14 – „Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be.”

„Istent sosem látta senki. Az egyszülött Isten, Aki az Atya keblén nyugszik, Ő nyilatkoztatta ki.” (Jn 1:18)

„…az Istent is Atyjának nevezte, s így egyenlővé tette magát az Istennel.” (Jn 5:18)

Jn 5,23 – „mindenki úgy tisztelje a Fiút is, ahogy az Atyát tiszteli.”

„…de vannak közöttetek, akik nem hisznek." Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, kik nem hisznek, és ki fogja elárulni.” (Jn 6:64)

Jn 8,19 – „Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.”

Jn 8,58-59 – „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.”

Jn 10,30 – „én és az Atya egy vagyunk.” (vö. Kiv 3,14; 20,7; Lev 19,12; 24,14-16)

„…a káromlásért, azért hogy ember létedre Istenné teszed magadat."” (Jn 10:33)

Jn 10,38 – „az Atya bennem van s én az Atyában vagyok.”

Jn 12,45 – „aki lát, azt látja, aki küldött.”

Jn 14,8-12 – Aki Jézust látta, az az Atyát látta.

Jn 20,28-29 – Jézus elfogadja Tamás hitvallását: „Én Uram, és Istenem!”

Kol 2,9 – „benne lakik testi formában az istenség egész teljessége”

„Míg kövezték Istvánt, így imádkozott: "Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet!"” (ApCsel 7:59)

ApCsel 20,28 – „igazgassátok az Isten egyházát, amelyet a tulajdon vére árán szerzett meg magának.”

„...egy az Urunk, Jézus Krisztus, aki által minden van, s mi magunk is általa vagyunk.” (1Kor 8:6)

Ef 1,7-8 – „Őbenne nyertük el a megváltást a vére árán, és bűneink bocsánatát bőséges kegyelme folytán, amelyet végtelen bölcsességében és megértésében gazdagon árasztott ránk.”

1Jn 1,7 – „Fiának, Jézusnak a vére minden bűnt lemos rólunk.”

Róm 9,5 – „Krisztus, aki mindenek fölött való, mindörökké áldott Isten, Amen.”

„Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2:6-8)

„Ő a láthatatlan Isten képmása, az elsőszülött az egész teremtés fölött. Mert benne teremtett mindent a mennyben és a földön: a láthatókat és a láthatatlanokat, a trónusokat, uralmakat, fejedelemségeket és hatalmasságokat. Mindent általa és érte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn. Ő a testnek, az Egyháznak a feje. Ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy övé legyen az elsőség mindenben. Úgy tetszett (az Atyának), hogy benne lakjék az egész teljesség, s hogy általa békítsen ki magával mindent a földön és a mennyben, minthogy Ő a kereszten vérével békességet szerzett.” (Kol 1:15-20)

Zsid 1:8 „A Fiához ellenben e szavakkal fordul: Isten, trónod áll örökre, királyi pálcád igazságosság vesszője.”

„Így dicsőül meg Urunk Jézus neve bennetek, és ti is őbenne, Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelméből.” (1Tessz 1:12)

„És minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben” (1Tim 3:16)

Tit 2:13 „…várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőséges eljövetelét”

„Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.” (Zsid 13:8)

1Jn 5:20 „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazat; és ezért vagyunk az Igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet.”

„Ki a hazug, hacsak az nem, aki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Az az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút.” (1Jn 2:22)

2Pét 1:1 „Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által”

„Mert bizonyos emberek befurakodtak közétek, akiknek az ítéletük már rég megíratott; ezek az istentelenek Istenünk kegyelmét kicsapongásra fordítják, az egyetlen Urat, Urunkat, Jézus Krisztust pedig megtagadják.” (Júd 1:4)

„"Én vagyok az alfa és az ómega (a kezdet és a vég)" - mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható. [...] Meghaltam, s íme, mégis élek, örökké. ” (Jel 1:8.18)

Helyes imádni Jézust?

Máté 2:1, 2 bölcsek érkeztek napkeletrol Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az o csillagát, amikor feltunt, és eljöttünk, hogy imádjuk ot.

Máté 2:8 majd [Heródes] elküldte oket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, szerezzetek pontos értesüléseket a gyermekrol; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam ot!

Máté 2:11 Bementek a házba [a bölcsek], meglátták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva imádták ot.

Máté 4:10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tolem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat [Jehovát], a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Máté 14:33 A kik pedig a hajócskában valának, eljövének, és imádák ot, mondván: Bizonyára, Isten Fia vagy!

Máté 28:9 És íme Jézus eléjek jöve, mondván: Üdv nektek! Azok pedig hozzá járulának, és átfogák lábait, és imádák ot.

Máté 28:16, 17 A tizenegy tanítvány pedig Galileába méne ama hegyre, hová Jézus rendelte vala oket. És látván ot, imádák, némelyek pedig kételkedének.

János 9:38 Erre az ember így szólt: “Hiszek, Uram.” És leborulva imádta ot. [Felismerte Jézust, mint az Emberfiát – 35. vers]

Zsidók 1:6 Amikor pedig bevezeti az elsoszülöttet a világba, ismét így szól: “Imádja ot az Isten minden angyala!”

Jelenések 5:8 és amikor átvette a könyvet, a négy élolény és a huszonnégy vén leborult a Bárány elott.

Jelenések 14:7 és hatalmas hangon így szólt: “Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsoséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!” [lásd K1.]

Jézust sok esetben imádják az Újszövetségben, és az imádókat soha nem utasították rendre. Kétszer imádtak angyalt az Újszövetségben [Jelenések 19:10; 22:8, 9], és az imádókat mindkét esetben rendre utasították. Pétert egy esetben imádták [Cselekedetek 10:25], és az imádót rendre utasították.