Valaki belinkelné Jézus 8 boldogságmondását?

Az újjászületést írja le. Máté 5.fejezet

Lelki szegény. Mikor rájössz, hogy Isten nélkül elvesztél. Lélekben szegény vagy. Azt akarod, hogy lélekben gazdag légy, de ehhez Isten kell. (3-as sor)

Ezért sírni fogsz, de boldog vagy, mert meg leszel vigasztalva. Az Úr betölti a lelked. (4-es sor)

Mivel az Úr betöltötte az életed, megszelídülsz, mert átadod magad az Úrnak, rábízod magadat és életedet. (5-ös sor)

Az Isten igazsága nem egyenlő a világ igazságával. Ráeszmélsz, hogy hazugság és elhitetés vesz körül. Éhezni és szomjúhozni fogod az igazságot. (6-os sor)

Ebben az újjászületett életedben békességre és nem haragra igyekvő leszel (9-es sor), irgalmas (7-es sor)és tiszta szívű leszel (8-as sor).

Sajnos ahogy a világ gyűlölte Jézust, úgy gyűlölheti a Krisztusban újjászületett embert is a világ, ezért háborúságot szenvedhetsz (10-es sor), szidalmaznak és háborgatnak ezért(11-es sor), de örülj, mert elveszed a jutalmadat mindezért (12-es sor).

Jogos a gondolatmenet, amit írsz.

Lelkileg akkor leszel szegény, amikor "rájössz", hogy az vagy. Nézd meg párhuzamnak ezt:

Jel3

17. Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen:

Tehát az életedet betölti mindig valami: munka, pénz, család, megélhetés napról napra, és bármi, ami ezekhez hasonló. De mikor rájössz, hogy ez mind hiábavaló, és olyan dolgok terelik el a figyelmedet az igazságról, ami a világban van, és hiábavalóságok, akkor lelki szegény leszel. Ahhoz, hogy ezt az űrt, amit a világ nem tudott betölteni, az Úr fogja betölteni.

Jézus tisztátalan szellemeket űzött ki az emberekből. De nagyon fontos, hogy az ember Krisztust befogadja. Erre mondta Jézus ezt:

Lukács 11

24. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem.

25. És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt.

26. Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.

De ha Krisztus van ott, Ő betölti az űrt, és a "világ" nem tud visszamenni oda.

Szia!

[link]

Ha megnézed a 8 boldogmondást, akkor láthatod, hogy azonos a szerkezetük: a mondatok elején állandóan ismétlődő “Boldogok...” azt hangsúlyozza, hogy van, létezik itt a földön valódi boldogság. Nem önbecsapás, nem ábránd, nem

soha el nem érhető élet ez. Amennyire csak teljes lehet itt a boldogság, annyira teljessé akarja ezt formálni Isten. A mondatok második fele azonban a jövőre, az örökéletre utaló ígéret: "Mert övék a mennyek országa”, “mert megvigasztaltatnak”, “mert örökségül bírják a földet” stb. Ez viszont azt tanúsítja, hogy a boldogság teljes és tökéletes csak az örök életben lehet.

Jézus először a lelki szegényeket nevezi boldogoknak. Ez az első kijelentése a kapu, a belépés a boldogsághoz vezető útra. Aki eljut a lelki szegénységig, már “övé a

mennyeknek országa”, vagyis, ha az így megkezdett úton halad, a beteljesülésig érhet el.

Mindannyian szegények vagyunk, ahogyan Észaiás fogalmaz: , “Minden fej beteg és minden szív erőtelen” (Ésa. 1:5), de Jézus azokat nevezi csak boldogoknak, akik elismerik szegénységüket. Akik nem magyarázkodnak, nem keresnek önigazolást, nem készítenek újabb menleveleket hibáikra. A lelki szegénység: tudatában lenni erőtelenségünknek és vágyakozni arra, hogy valaki megerősítsen, támogasson

bennünket.

Aki gyengeségét átérezte, aki fogyatékosságait ismerni kezdi, fokozatosan érzékennyé válik hibáira és a körülötte lévő világ hiányosságaira. Aki már arról is tapasztalatot

szerzett, hogy Isten a szegényeket mennyire betölti javakkal, és eközben mégis vétkezik: mélyen fájlalja, hogy miért nem igényelte Isten segítségét, és az is szomorúvá teszi, hogy vele együtt mások is miért maradnak ebben a tragikus helyzetben. A lelki szegénység utáni fokozat Jézus boldog-mondásaiban: az “őszinte sírás”, az “Isten

szerinti szomorúság”(II. Kor. 7:9–11), vagyis az igazi bánkódás a bűn miatt.

A boldog-mondások sorrendje felcserélhetetlen. Az egyik boldogságból fejlik ki a másik az egyik fokozat visz tovább a következőhöz. Döbbenetes lelki mélységek

tárulnak fel közben. Jézus néhány szavával az egész emberi életet jellemezte. Jézus harmadik boldog-mondása több rendbeli igazságot is kifejez. Először is azt, hogy háborogva és mérgelődve sosem leszünk boldogok. A harag rossz tanácsadó: nem érünk el vele semmit. “Szűnj meg a haragtól, hagyd el heveskedésedet, ne bosszankodjál, csak rosszra vinne” – mondja Dávid éppen abban a zsoltárában,

amelyből Jézus a harmadik boldog-mondás ígéretét vette (Zsolt. 37:8,11). Másodszor, azt kell meggondolnunk, hogy azért olyan nehéz – sőt, emberileg lehetetlen (Mt. 19:26) – legyőznünk a haragot, mert nem rendelkezünk a lelki szegénység és az igazi sírás tapasztalatával. Pedig a boldog-mondások fokozatain ez még csak a harmadik: és máris szinte a csúcsnak érezzük. Vagyis nagyon komolyan őrködjünk az első két jézusi boldogság elsajátításán, mert nélkülük nem alakul ki lelkünkben a szelídség.

Jézus boldog-mondásai arra tanítanak, hogy ha fokozatosan felszabadulunk a természetünkben rejlő önzés uralmától, ha legyőzzük büszkeségünket, fájlaljuk hibáinkat és megértő, szelíd lelkületű emberekké válunk: életünk minden területét összhangba kívánjuk hozni Isten akaratával. erről szól a 4. boldogmondás.

Az 5. jellemvonás az irgalmasság. Az irgalmasság leghíresebb bibliai meghatározása: hogy ez már maga a tökéletesség. Jézus Hegyi beszédének Lukács evangéliuma által feljegyzett változatában ezt olvashatjuk: “Legyetek irgalmasok, mint a ti mennyei Atyátok irgalmas” (Lk. 6:36). Ugyanez a kijelentés Máténál: “Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes” (Mt. 5:48). Az irgalmasság tehát tökéletesség. Isten lényének legfőbb jellemvonása. És az Istenképére és hasonlatosságára teremtett ember legfőbb jellemvonásává is kell hogy váljék.

A hatodik boldogmondás értelmező, azonosító jellegű. Nem annyira új fokozat, hanem ténymegállapítás. Mert az irgalmasság már tökéletességet jelentett; a “tiszta szív”

tovább magyarázza, mit is jelent a tökéletesség az ember vonatkozásában.

A hatodikat követően a hetedik és nyolcadik boldogmondás is részletezés, magyarázat. Ha az első öt valóban igazi boldogságot eredményez, ezek szükségképpen kell hogy

következzenek belőlük. De Jézusnak külön is ki kellett emelnie őket, mert számolt az élet területén mindenütt érezhető gyengeségünkkel. A helyes fordítás szerint nem “békességre igyekezők”, mert ez még kevés volna, hanem – “békesség-szerzők” olvasható.

A Biblia szerint világunkban erkölcsi harc folyik a jó és a gonosz erői között. Akik “Isten fiainak neveztetnek”, támadások pergőtüzébe kerülnek. Hogy ez a világ

mennyire gonosz, hogy fejedelme ténylegesen Sátán, ahogy Jézus mondta (Jn. 12:31), egymagában bizonyítja az ártatlanok üldözése, az a sok igazságtalanság és lelketlenség, mely a bűnök előidézésében vétlenek életét keseríti. E világon sokan jobban gyűlölik a megjobbulni vágyót, mint a legközönségesebb bűnözőt. Isten fiainak ezen a világon éppúgy el kell készülniük rágalmakra, hazugságokra, mint ahogy Mesterüknek jutott ki ezekből küldetése során.

Üdv. Péter

Köszönjük Péter...

Kérdező!

Máté evangéliuma 5. fejezetében megtalálod a boldog mondásokat.