Szombat napot megtartók! Ha nem tartom meg, mi lesz velem?

Én felteszek neked egy ésszerű kérdést a teremtéssel kapcsolatban: Isten miért akkor, aznap teremtette azokat, amiket, és miért hét nap alatt, miért nem nyolc, vagy tíz? Random módon? Vagy egyszerűen ehhez volt kedve?

Teremtés első napján Isten megteremtette a világosságot, és elválasztotta a sötétségtől. Aforizmaként értheted a világosságot Krisztusra, de ha a bűnbeesést nézed, Isten megteremtette a világosságot, az Éden kertjébe helyezte az embert, az emberrel volt az Úr. Elválasztotta a sötétségtől, meghatározta a bűnt, és törtvényt alkotott. Az ember bűnbe esett. Elválasztva a világosságot a sötétségtől, Istennel járást az Isten nélküliségtől.

A második napon elválasztotta a vizet a menny alatti vizekre és a menny feletti vizekre. A második évezred a vízözön kora.

A harmadik nap felfakadt az élet, zsenge füvek, gyümölcsöt hozó fák sarjadtak.

A harmadik évezred Isten rendelt egy népet, melynek Krisztust kellett megmutatnia törvényein keresztül, az Ő igéin át, ami az élet. Isten szól, élet fakad. A néppel beszél, a nép él.

Negyedik nap megteremtette az égbolton a világító testeket, főbb világító testként a Napot, mely Krisztus szimbóluma. A Holdat, mely az egyház, a hívők szimbóluma, melynek önálló fénye nincs, fényét a Naptól kapja.

Az ötödik nap Krisztus egyházának, az evangélium terjedésének időszaka, midőn mindenféle állat teremtetett, akképpen jöttek elő a színre mindenféle tiszta és tisztátalan, vízi, és szárazföldi állatok az Úr akarata szerint.

A hatodik nap a hatodik évezred ideje. A szárazföldi erős állatok és csúszó mászók ideje. És az ember ideje. A hatodik évezred az erős hatalmak, a csúszó mászók hatalma, és kiváltképp az emberközpontúság hatalma.

A hetedik nap a nyugalom napja, a nyugalom évezrede, Krisztus 1000 éves királysága.

Lehet ezt hasonlóképpen elemezni, lehet teljesen másképpen, de nem, és nagyon határozott módon kijelentem, hogy NEM véletlen semmi, amit Isten tesz. Ha megkérdeznéd az Urat, hogy miért a negyedik napon teremtette azt, amit teremtett, szerinted azt a választ kapnád, hogy ehhez volt kedvem? Szerintem nem ezt a választ kapnád. Ilyen szerinted egy tökéletes és teljes istenkép? Mert szerintem Isten személyéhez nem lehet hozzákapcsolni a véletlen szót és az "így alakult" felfogást sem. Gondolkozz el ezen egy kicsit!

„Én télen sem alszok többet, mint nyáron…”

Télen hideg van. Ha a szív hideg, az nem jó. Télen nem te alszol, hanem a természet. Nincs munka, nincs aratás, nincs vetés, nincs bőség. Ha nem takarítottál be terményt aratás idején, halott lennél. (Vonatkoztassál el magadtól). A tél a halál évszaka. A természet alvásáé, és ha télen vagy, alszol. Szellemileg, lelkileg, nevezd ahogy akarod. Ha alszol és nyugalomban vagy, nem veszel észre semmit.

1Thess 5,6

Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.

Szia

Köszönöm a válaszod Péter!

Kiemelném, hogy hasi-tacsi értelmeztem most neked a teremtés napjait kontra világtörténelmet. A lényeg ebben az, hogy gondolkozz el, miért a negyedik nap teremtette azt, amit, és miért nem a harmadikban mondjuk? Mert például ebben a két napban logikailag mintha fel lenne cserélve. De általánosíthatjuk is, miért teremtett akkor azt, amit?

Teljesen bizonyos vagyok benne, és Te magad is beláthatod, hogy Isten nem véletlenszerűen tesz valamit. A hét napos teremtés elméletben nonszensz az a meghatározás, hogy azért hét nap, mert Isten példát adott az embernek a normál heti bioritmusra. Ez kicsinyesnek tűnik Isten részéről. Isten minden szava, tette komoly dolog. És nagyon komoly dolog a hét nap mondanivalója, és az is, hogy mi történt akkor. Ha belegondolsz, és összeveted a saját istenképeddel, akkor beláthatod ezt. Ahogy a hét trombitaszó hét korszakot, a hét csapás hét korszakot, a hét pecsét hét korszakot vetít ki, a hét teremtési nap is hét korszakot vetít ki. És nem igaz, hogy nem apokaliptikus mű. Mit nevezünk próféciának? Azt, amit Isten kijelent az embernek az elkövetkezendő dolgokról. Azt, amit az ember még nem tudhat. A teremtés leírása ugyan ez. Ember nem látta, senki nem tudja miképpen zajlott, és Isten kijelentette azt, amit nem tudhatunk. Kinyilatkoztatás! Az egyetlen prófécia, mely a múltba mutat. És az első prófécia, ami komplexen megmutatja az emberi történelmet. Az, hogy én rosszul értelmezem attól még valós, és nagyon komoly minden szava, ahogy a próféciáknak is minden szava komoly.

„Amire azonban inkább felfigyeltem a leírásodból, az az a mondatod, miszerint Isten azáltal határozta meg a bűnt, hogy törvényt alkotott.”

Miért csodálkozol ezen?

Rm 3,20

Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: mert a bűn ismerete a törvény által vagyon.

„Illetve, hogy "Isten rendelt egy népet, melynek Krisztust kellett megmutatnia törvényein keresztül, az Ő igéin át, ami az élet."”

Róma 10

4. Mert a törvény vége Krisztus minden hívőnek igazságára.

5. Mert Mózes a törvényből való igazságról azt írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.

Tudjuk, hogy a törvény által egy ember sem menekülhet meg. Mózes hazudott volna? A törvény igazsága Krisztus.

Az ünnepek lévén kellett bemutatnia a népnek a két eljövetelt, amiből az első beteljesedett. Mikor el kellett választani a bárányt, Niszán 10-én, Jézus aznap vonult be Jeruzsálembe, mikor a pászka bárányt kellett leölni délután, Jézus akkor halt kereszthalált. És így tovább…

Ha megfigyeled a tisztátalan állatok felsorolását nincs benne semmi egészségügyi vonatkozása sem. Vannak népek, melyek kizárólag tisztátalan állatokat esznek, lásd kagyló és egyéb tenger gyümölcsei, és kirívóan egészségesek főleg hozzánk képest. De fel lehet sorolni rengeteg példát. Nem értem egészen a jelentését mindnek, így nem részletezem azt, amit sejtek, de köze van az igaz ismerethez.

Ezékiel 4

12. És ételedet árpa-lepény formájában egyed, és emberi ganéj tőzegénél süssed azt szemök láttára.

13. És mondá az Úr: Így eszik az Izráel fiai tisztátalan kenyeröket a pogányok közt, a kik közé őket kiűzöm.

Ez 44,23

És az én népemet tanítsák, hogy mi a különbség szent és köz között, és a tisztátalan és tiszta között való különbséget ismertessék meg velök.

Az eledel az ige. Van tiszta és van tisztátalan ige. Van tiszta beszéd, és tisztátalan beszéd. A eledel által kellett a népnek bemutatni mindezeket.

Az utolsó bekezdésedet megértem, és lehet, hogy megbotránkozol, de pont ezért szoktam azt mondani rátok, hogy üdvösségkérdést csináltok a szombat napból, és törvénykeztek. Mert mit is kérdeztél egy kicsit kitekerve? Azt, hogy ha én minden nap embert ölök, meglopom a másikat, és más asszonyaival fetrengek éjszakánként, vajon az üdvösség útján járok-e? Nyílván mondhatom, hogy nem. És ezek mind a tízparancsolat részei. Tehát ha a tízparancsolat ezen pontjait nem tartom be, nem üdvözülök. De van egy parancs, a szombat, mely szintén a tízparancsolat része, és nem tartom meg. Kérdem én, a Te felfogásodban van-e különbség a tízparancsolat emberölést tiltó és a szombat nap megtartására felszólító parancsolatnak? Mert a kérdésed kapcsán úgy vélem, hogy nincs. Tehát egyazon bűn alatt vagyok egy gyilkossal? Szerinted? Burkolt és ki nem mondott üdvösségkérdés, és törvénykezés.

Megmondom, hogy szerintem mi a szombat.

Ézsaiás Jézusról prófétál:

Ézs 28,12

Ő, a ki ezt mondá nékik: Ez a nyugalom, hogy nyugtassátok meg a megfáradottat, és ez a pihenés! És nem akarták hallani!

A szombat Krisztus maga, és Krisztus útján járni. És mit is mondott Ézsaiás ezzel? Hogy az a nyugalom, hogy szeresd felebarátaidat.

És mit mondott Pál?

Gal 5,14

Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Az egész törvény! Ezért van középen a legfontosabb pont, a nyugalom. A nyugalom Krisztusban van.

Zsidó 4

9. Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.

10. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól,

A nyugalom napja Krisztus napja. A hetedik nap az ezer éves királyság Krisztus királysága. Ebbe kell nekünk bemennünk, és azáltal tudunk bemenni, hogy szeretjük felebarátainkat.

Hogy is mondta Jézus, mi alapján fogja megítélni az embert? Jobbra állítja mindazokat, akik megtartották a tízparancsolatot, benne a szombattal, és balra, akik nem? Nem!

Jobbra, aki inni adott a szomjazónak, enni az éhezőnek, ruhát a meztelennek, aki a beteget meglátogatta, stb. ők az áldottak, és az örökösök.

Balra, akik mindezt nem tették meg, az ő osztályrészük a kárhozat.

Máté 25;31-46

Mert a törvény vége Krisztus, mely abban teljesedik be, hogy szeresd felebarátodat, mint önmagadat!

„Te hol húznád meg a határt, hogy mi a bűn, és mi nem az egy keresztény ember számára?”

Semmi nem bűn, ha Krisztussal jársz. Nincs határ. Akkor nincs böjt, nincs bűn, nincs áldozat.

Mindent szabad nekem, de nem minden használ.

Máté 9

14. Akkor a János tanítványai jövének hozzá, mondván: Miért hogy mi és a farizeusok sokat bőjtölünk, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?

15. És monda nékik Jézus: Vajjon szomorkodhatik-é a násznép a míg velök van a vőlegény? de eljőnek a napok, a mikor elvétetik tőlök a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak.

16. Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára; mert a mi azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.

17. Új bort sem töltenek ó tömlőkbe; máskülönben a tömlők szétszakadoznak, és a bor kiömöl, a tömlők is elvesznek; hanem az új bort új tömlőkbe töltik, és mindkettő megmarad.

Két fa állt azon a helyen. Az ószövetség fája, és az újszövetség fája. (bocsánat a rendhagyó metaforáért) A jó és a rossz tudásának fája, ami a törvény. Mert általa tudhatjuk mi a jó és mi a rossz. Már az első ember is ebből kívánt enni. De volt ott egy élet fája is, amit nem volt tilos enni, de ők mégsem abból ettek. Ez az élet fája. Az élet Jézus. Akárhányszor elmentek az élet fája mellett, hiába kántáljátok Krisztust, mégis a jó és a rossz tudásának fájának gyümölcséről téptek újra és újra. A fát Isten tette oda, Isten által rendelt gyümölcsöt hozta, akárcsak a törvények. De az ellenség azt akarja, hogy abból együnk. Hiába Isten általi rendelet, ahogy a fa is, nekünk az élethez kell tartoznunk, abból enni. A két fa nem ugyan az.