Jehova tanúi soha nem pihennek?

Szia!

Ki mit nevez "kényszerítésnek"? Nyilván ők nem annak élik meg. Én csak annyit tudok mondani, hogy terveik vannak amit hozni kell a tagoknak. Hogy ezt hogyan csinálják rájuk van bízva...

Üdv. Péter

Szervusz

Ez az ösztönző erő:-) :

Máté 24:14 "És a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég."

Máté 28:19, 20 " Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok minden napon a világrendszer befejezéséig.”

„Ne hagyjunk fel annak cselekvésével, ami jó” (Gal 6:9).

Kedves kérdező! Amit nap mint nap látsz, az látható bizonyítéka annak, hogy mi tényleg imágjuk Jehovát, és ezt szeretnénk örökké tenni, örömet szerez nekünk, ha olyat tehetünk, ami meghitt barátunknak, Istenünknek is tetszik.

Azért is vagyunk ott, mert szeretjük felebarátainkat, és mindenkinek szeretnénk elmondani, hogy Krisztus már 100 éve uralkodik az egekben,vagy ahogyan még szokták mondani a mennyben, és hamarosan itt a földön is megkezdi uralkodását. Ez nagyon jó hír minden ember számára, mert minden gondját meg fogja oldani :-)

Tudod: az ördög nem alszik!

Ezért aztán ők sem.

Nincsenek tervek, amit hozni kell a tagoknak, ebben Péter téved. Itt mindenki szabad döntése alapján áll az emberek elé. Ha valaki nem ezt a módját választja annak, hogy Isten Királyságáról beszéljen, akkor más módon teszi. De mindnyájan azért vagyunk Jehova Tanúi, mert róla akarunk tanúskodni. Ez a mi saját döntésünk volt, senki nem kényszerített.

Volt olyan tapasztalatom, hogy egy hölgy beszélgetni jött oda hozzánk, mivel látta messziről, hogy kik vagyunk. A beszélgetés végén, miután a Bibliából megmutattuk neki, hogy milyen reményteli jövő vár azokra, akik figyelnek Istenre, megkönnyebbült egy kicsit a terheitől. Sok problémája akadt, és már kilátástalannak érezte a helyzetét, de Isten Szavából egy kis erőt gyűjtött. Többek közt ezért állunk ott a közlekedési csomópontokon.

Az nem gond, ha ott állnak az utcán, és az érdeklődők kérdéseire válaszolnak.

Az már inkább gond, ha nem mondanak igazat.

Az még nagyobb gond, ha kéretlenül becsöngetnek hozzád... esetleg már huszadszorra. Ezt hívják zaklatásnak.

Tudod mit ír a Jelenések könyve a tanúkról?

Hogy éjjel-nappal szolgálják Istenüket... tudod sürget az idö, sok ember szomjazik az Isten országa jó hírére...

Például e héten is már sok komoly és érdekes beszélgetést folytattam az emberekkel. /pedig még csak szerda van :) /

Az emberek sokszor elmondják nekünk szívük fájdalmát, panaszát, ha nem beszélgetnék ezekkel a jóindulatú emberekkel fogalmam sem volna róla, hogy a látszólagos "jólét" mögött mennyi szívfájdalom van, és a látszólagos gazdagság mögött mennyi baj-jaj.

Jó érzéssel szoktam haza menni, szívesen, szeretettel segítünk az embereknek. Tudod miért mosolygunk? Mert jól érezzük magunkat, kellemes barátaink vannak, és hiszünk a szép jövöben.

Szerintem ez nem tanúskodik semmiről. Inkább olyanok, mint egy mozgó könyvárus, ha valakit érdekel odamegy, ha valakit nem, akkor nem. Általában, ahogy látom, nem.

Minden esetre jópofák, ahogy ott ácsorognak, aranyosak, ahogy ott állnak és várnak.