A Szentlélek káromlását hogyan kell értelmezni?

Szervusz

Önkínzó lehet ilyen rettegésben élni. Nézz körül magadon, hány ember fél attól, amitől te? Pedig az erre vonatkozó bibliai tanítás mindenkit egyformán érin. És egyébként is, hogyan retteghetsz olyan valamitől, amiről nem tudod, hogy mi az?

Szükség van egy egészséges Isten félelemre, hogy nehogy megbántsuk Őt, hiszen szeretjük. De hasonlót érzel valósszínűleg akkor is, ha azt akit szeretsz nem szeretnéd megbántani sem a szavaiddal sem a tetteiddel.

Igen, megtörténhet, hogy valaki Jehova szent szelleme ellen vétkezik. „Mindenfajta bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek – mondta Jézus Krisztus –, de a szellem elleni káromlás nem bocsáttatik meg” Máté 12:31. A Biblia így figyelmeztet bennünket: „ha készakarva gyakorolunk bűnt, miután megkaptuk az igazság pontos ismeretét, akkor nincs többé áldozat a bűnökért, hanem valami félelmetes ítéletvárás” Zsidók 10:26, 27. János apostol pedig ezt írta: „Van olyan bűn, amely halált von maga után” 1János 5:16. De vajon a súlyos bűnben vétkes személy dolga eldönteni, hogy ’a bűne halált von-e maga után’?

Vizsgáld meg magadat a Zsidók 10:26,27 fényében, és akkor talán kiderül, egyáltalán nincsen mitől rettegned. Esetleg lehet, hogy még nem rendelkezel ezzel:"megkaptuk az igazság pontos ismeretét"?

De ezt ttisztázhatod magaddal.

Például a szemlélek munkálkodik akar benned és igaz kereszténnyé tenni de te mégis visszautasításod ezt.

ez is egyfajta káromlás. de ez több mindent is magában foglal.

szia

Ennél a bűnnél elhatározott, szándékos, lázadó, káromló, Isten elleni cselekedetről van szó.

Idézzük fel a farizeusok példáját. Őket nagyon fenyegette e bűn elkövetésének veszélye, és egyesek közülük nyilvánvalóan el is követték azt. Talán kezdetben hit hiányában nem ismerték el Jézust Messiásnak, amint Saul, a későbbi Pál apostol esetében történt (1Timótheus 1:12, 13). Amikor azonban Jézus a megbocsáthatatlan bűnről beszélt, a farizeusok ténylegesen látták a hatalom szavait és tetteit, amelyeket Jézus Isten szellemének a segítségével hajtott végre. Látták és tudták, hogy Isten szelleme működött Jézuson, tehát valóban vétkesek voltak a szent szellem káromlásában. Miért? Mert Jézus cselekedeteit démonok hatalmának tulajdonították. A farizeusok teljesen önző célokat követtek. Félre akarták vezetni az embereket, hogy megtarthassák uralmukat és vezető állásukat (Máté 12:22–30).

Ez megeshet néhány olyan személlyel, aki ma keresztény, de később szándékosan elfordul Isten imádatától. A Zsidók 10:26, 27 azt írja: „Mert ha szándékosan vétkezünk, miután az igazság pontos ismeretére jutottunk, akkor nem marad többé bűnért való áldozat, hanem az ítélet bizonyos félelemteli várása.” (Hasonlítsd ezt össze a Zsidók 6:4–6-tal!)

Egy igaz keresztény nem tart fenn kapcsolatot olyannal, aki magát kereszténynek mondja, de minden bizonnyal Isten szellemét káromolja és szemmel láthatóan szándékosan és a bűnbánat jele nélkül vétkezik (2János 9-11). A keresztény nem imádkozhat az ilyenért. Az igaz, hogy nem láthat a másik szívébe, és nem tudja megítélni, hogy az illető valóban megbocsáthatatlan vétket követett-e el. Nem tudhatja biztosan, hogy később nem bánja-e még? Elismeri, hogy Isten helyett mint bíró, Krisztus ítélkezik, és Ő a „veséket” (a legbensőbb érzelmeket és gondolatokat) és a „szívet” (az indítékok fő helyét) vizsgálja, és így megállapíthatja, hogy valaki vétkes-e a szent szellem káromlásában, vagy sem (Jelenések 2:23; János 5:22, 30).

Ha téged bánt ez a gondolat hogy Istent megbántod, s a Szentlelket káromlod esetleg, akkor te biztosan nem káromlod a Szentlelket. Vagyis nincs miért aggódnod ilyen értelemben.

Némiképp árnyaltabb értelmezés szerint a Szentlélek káromlása az is, amikor valaki a jót rossznak mondja, a rosszat pedig jónak állítja be, következésképp a bűnt, amit elkövet nem is bánja meg, tehát nem kér érte bocsánatot sem. A bűnbánat hiánya pedig akadályozza a bűnbocsánatot. Vagyis az ilyen bűn nem nyer bocsánatot.

Márk Evangéliuma:3:29 De aki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;

Előtte levő igékből kiderül, miről van szó. Jézus démonokat űzött ki emberekből és azok vagy megszabadultak, Vagy megszabadultak és meggyógyultak egyszerre. Az írástudók azt mondták erre az Istentől való munkára, hogy ördögi fejedelem, belzebub segítségével űzi ki Jézus a démonokat.

Egyszerűbben fogalmazva, ne mond Isten munkáját démoni, sátáni eredetűnek, mert ez a Szentlélek káromlása. Sokan ezt teszik, mert nem hisznek Isten gyógyító és szabadító erejében.

Mindig azt tanácsolom, ha valaki nem ért hozzá, mint pl. katolikusok, jehova tanúi, akkor inkább ne mondjanak ostobaságot, mintsem mondják, és halálos bűnt követnek el. Jobb sokszor bölcsen hallgatni, mint ostobaságokat fecsegni, mert némelyek az életükkel játszanak.

Ha tagadod.

Van szekta, amely tagadja, mert szerintük csak Isten tevékeny. Persze, és Jézusnak kellett elküldeni Istentől... ráadásul a Biblia személyként beszél róla.

Ne tagadd, mert él és létezik. Ott van benned, kérlel, könyörög érted (is).