Hamvazószerdáról mit kell tudni?

[link]

Ez egyedül nem ment volna?

a nagyböjt kezdete

a szentmisében a pap hamut szentel, és ezzel "Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" szavak kíséretében kereszt formában megjelöli a hívek homlokát a mise elején, a bűnbánati részben

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.

Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.

Az Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Nagyböjt idején hamvazószerdára, nagypéntekre és a pénteki napokra vonatkozik a hústilalom. A nagypénteki böjtöt a protestánsok is követik. Ezen a napon csak egyszer esznek, este. Nem tiltották el őket a húsevéstől, de sokfelé átvették ezt a szokást a katolikusoktól.

A fentieken kívül megemlíteném, hogy a katolikusoknál ez a nap (Nagypéntekkel egyetemben) szigorú böjti nap, ami azt jelent, hogy ezen a napon nem eszünk húst, háromszor ehetünk és egyszer lakhatunk jól. Mindezen kívül igyekszünk még valami plusz jó cselekedetet vagy lemondást vállalni.

Ebben az időszakban figyelmeztetjük magunkat Jézus önzetlenségére és igyekszünk mi is e szerint élni, kiűzve magunkból a haragot, önzést, a bűnt.

A pap az előző virágvasárnapi barkák hamuját szenteli meg és kereszt alakot rajzol a hívek homlokára.

A hamuval való meghintés a megtérés jele. (Ninive város lakói is bűnbánatot tartottak és végül megtértek.)

A Hamvazószerdától Nagycsütörtökig terjedő időszak a nagyböjt, mely ugyanúgy 40 nap, mint ahogyan Jézus is 40 napot töltött a pusztában.(valójában 46 nap, de a vasárnapokat nem számoljuk)

A Hamvazószerda mozgó ünnep, időpontja húsvéttól függ, húsvét pedig a hold állásától. (Húsvét= a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Így ettől az időponttól 40 napot visszaszámolva van Hamvazószerda.

Igy van.

A vasárnapok kimaradnak.