Lehet úgy gyónni, hogy nem járok templomba és nem vagyok gyakorló vallásos, de a magam módján hiszek istenben és átérzem a gyónás jelentőségét?

Én úgy érzem, hogy a szertartásos keretek a kevésbé tudatos embereknek valók, míg aki elér egy bizonyos tudatosságot, azt már nem kell mennyel és pokollal riogatni, nem kell szó szerint értelmeznie a Bibliát, mert felnőtt módjára megérti, hogy ez egy jelképrendszer, ami arról szól, hogy mind lehetünk istenek, mert választhatjuk a lelkiismeret útját, és hogy a menny és pokol sem szó szerint értendő, hanem lelkiállapotokról van szó.

Arra lennék kíváncsi, hogy megszólna-e ezért a pap, ha ez kiderülne. Továbbá, hogy mi ennek a hivatalos menete? Anno jártam hittanra és voltam elsőáldozó, ott tudom, hogy kellett valami mondókát mondani a gyóntatópapnak, de nem lehet egyszerűen beülni és beszélni? És lehet egy bizonyos paptól kérni, hogy ő gyóntasson? Vagy csak simán beszéljen velem?

Nem járok templomba, de tegnap kíváncsiságból beültem, mert valami odavonzott. Nagyon tetszett az egyik idős pap beszéde, erre vonatkozik az utolsó két kérdés.

Nem hiszek abban, hogy Jézus valahol fenn vár minket, sőt, még abban se vagyok biztos, hogy élt, legalábbis abban a formában nem, ahogy hisszük, de őszintén hiszem, hogy nem is ez számít, hanem az üzenete. És aki azt ki tudja csomagolni a jelképekből, annak szerintem már nem kell, hogy számítsanak a külsőségek, vagyis az előregyártott imák, egyházi szertartások.