Úgy érzem nagyon sokat kaptam Istentől, nagyon sok a hitemet építő és támogató bizonyosságot és nagyon sok és nagy ajándékot, kegyelmeket. És én mégis képes vagyok elárulni (? )

Most leírok neked egy olyan dolgot, amivel nem kötelező senkinek sem egyetértenie, de egyre erősebben igazolódik magam előtt egy sejtésem, amint olvasom az ó és újszövetséget. Igaz, hogy Jézus az út, az igazság és az élet, és senki sem mehet az Atyához, csak őáltala. És Mózes törvényt adott, amiről Pál mondta, hogy a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. Mert a törvény valójában lelki, amit maga az Élet, a Lélek hordoz magában. Viszont magát az utat, aki Jézus, aki az Atyához vezet, csak Mózes által lehet megismerni, meg persze a Lélek által, amit csupán a leírt törvény betűi nem adhatnak meg. De Isten Mózes által adta a maga törvényét, melyet viszont csak Krisztusban lehet betölteni. Ha nem ismered meg Mózes törvényeit, honnan tudod, hogy milyen törvényről mondta Jézus, hogy azt nem eltörölni jött, hanem betölteni? Jézushoz az út Mózes, és aztán válik Jézus úttá az Atyához. Az Atya a Fiún keresztül vonja magához az övéit, majd Jézus rámutat arra a törvényre is, amit be kell tölteni őáltala. Mert Mózes is Jézusra utalt a törvények által, hogy Őáltala lehet csak betölteni azt, amit Isten adott Mózes által. Jézus nem csak megszigorította a törvényt, hanem irgalmas is volt a törvényszegőkkel szemben, elengedvén bűneiket. És ezt éppen a paráznaság és más bűnök esetével is példázta. A házasságot is szigorúbban kell venni, mint Mózes törvényében, de nem kövezhették meg a parázna nőt. Viszont az ószövetségben halálra kellett kövezni a szombatrontót. Hogy mi erre a magyarázat? Megtudhatjuk Mózes törvényéből. „De a mely ember felemelt kézzel cselekszik, akár benszülött akár jövevény, az Urat illeti az szidalommal, vágassék ki azért az az ő népe közül; Mivelhogy az Úrnak szavát megvetette, és az ő parancsolatját megszegte, kiirtatván kiirtassék az az ember, az ő hamissága legyen ő rajta.” És éppen ezután a törvénypont megadása után találtak Izrael fiai egy férfit, aki fát szedegetett szombatnapon. Erre nem kövezték meg azonnal, hanem megkérdezték Istent, hogy mit cselekedjenek a törvényszegővel. Ekkor mondta Isten Mózesnek, hogy kövezzék azt halálra. És hogy miért? Mert Isten tudja, hogy kik azok, akik felemelt kézzel cselekednek őellene. De mit értünk a felemelt kézen? Azt, amikor nem ismerik el Isten hatalmát, és készakarva gyalázzák azt. Elég megnézni a világot, hogyan gyalázza készakarva Istent, és ha tudatlan is, semmiképp nem venné a fáradtságot az igazság tudakozására. A vallásosok is sokan mondogatják, hogy a bűn az, ha valamit nem cselekszel Isten dicsőségére, illetve nem adod Istennek a dicsőséget. De azért az embernek is adják a dicsőséget, ahogy Jézus is mondta, hogy ti egymástól nyertek dicsőséget. A hatalom kizárólag Istené, és Isten nem ismeri el az emberi hatalmat, melyet az ember dicsőít, mert az emberi hatalom sem ismeri el az Istenét. Nézd meg Márdokeust, aki nem volt hajlandó még csak meg sem mozdulni Hámán előtt, míg az egész nép térdet hajtott és leborult előtte. A mai ember viszont annyira tetszelegni akar a másik ember előtt, hogy mindenképp be akar illeszkedni a világba az ő káromkodásaival, szlengjeivel, trágárságaival az elismerésért, nehogy kiközösítse a bűnös társaság. Most viszont nem írok többet, holott még nincs vége a gondolatmenetemnek, de ide nehezen férne be.

Ha megbántad és bocsánatot kértél akkor Istennél el van felejtve. De a bűn egyik következménye, hogy az ördög rombolhatja a bizalmat Isten és közted. Emiatt olvashattuk ezt a kérdést is. A következményekkel számolni kell. A bűn nem játék akkor sem, ha Isten megbocsájt.