Jehova tanúi dogmákban hisznek?

technikailag igen, aki nem ért velük egyet az eretnek,viszont egy dogmát még a pápa sem vonhat vissza, jehova tanúi viszont már megváltoztatták a nézeteiket párszor pár kérdésben, bár fennen hirdetik ,hogy mindig azt tanították amit ma

további érdekesség, hogy a katolikus egyház a történelmi protestáns egyházakat nem tartja eretneknek, holott azok számos katolikus dogmával nem értenek egyet

a dogma, Bibliában nem szereplő tanítás valamint babonákon hiedelmeken alapuló monda.

Pl:

Éppen úgy, ahogy a judaizmus nem bibliai elképzeléseket tett magáévá Sátánról és a démonokról, a hitehagyott keresztények is a Szentírással ellentétes nézeteket alakítottak ki. „Az egyik igen szélsőséges ókori teológiai tanítás az, hogy Isten úgy váltotta meg népét, hogy fizetett Sátánnak a szabadulásukért” — írja a The Anchor Bible Dictionary. Ezt az eszmét a II. században élt Iréneusz vetette fel, majd a III. században Órigenész továbbfejlesztette, azt állítva, hogy „az ördög jogosan követeli magának az embereket”, és hogy „Krisztus halála . . . az ördögnek kifizetett váltságdíj” (Adolf Harnack: History of Dogma).

A The Catholic Encyclopedia szerint az az elképzelés, mely szerint a váltságdíjat az Ördög kapta, „körülbelül ezer éven át fontos szerepet játszott a teológia történetében”, és megmaradt az egyház tanításai között. A Sátánnak kifizetett váltságdíj gondolatát más egyházatyák is átvették, például Ágoston, aki a IV. és V. században élt. Végül aztán a XII. századra Anzelm és Abélard, akik katolikus teológusok voltak, arra a következtetésre jutottak, hogy Krisztus áldozata nem Sátánnak, hanem Istennek lett bemutatva.

Ez az irányzat egy Alexandriából származó görög író, Órigenész (kb. i. sz. 185—254) írásaiban jutott teljességre. Órigenész De principiis című értekezésében találunk első ízben módszeres erőfeszítést arra, hogy valaki a „keresztény” teológia fő tanításait a görög filozófia kifejezéseivel magyarázza meg. A niceai zsinat (i. sz. 325), melyen megpróbálták kifejteni és elfogadottá tenni Krisztus „isteni voltát”, mérföldkő volt, új lendületet adva a „keresztény” dogma értelmezésének. Ez a zsinat egy olyan korszak kezdetét jelezte, melyben az egyetemes zsinatokon igyekeztek a dogmákat még pontosabban meghatározni.

a protestáns egyházak tanításai a dogmáktól abban különböznek ,hogy felülvizsgálhatóak, és nem csak jogi alapon, persze erre nem sokszor kerül sor, és többnyire szakadást okoz

Jt viszont azzal szoktak érvelni, hogy nem az ő véleményüket hanem Istent vonjuk kétségbe, szerintem ez meglehetősen dogmatikus hozzáállás, még a katolikusok sem szoktak így érvelni

"további érdekesség, hogy a katolikus egyház a történelmi protestáns egyházakat nem tartja eretneknek, holott azok számos katolikus dogmával nem értenek egyet"

De igen, kölcsönösen eretneknek tartják egymást, csak nem igazán hangoztatják. Az ökumenikus törekvés lényege, hogy nem arra tekintünk, ami szétválaszt, hanem ami összeköt.

"a dogma, Bibliában nem szereplő tanítás valamint babonákon hiedelmeken alapuló monda."

Ez nagyon nagy hülyeség. A dogma megmásíthatatlan és tévedhetetlen hittétel.

Az Egyháznak több különböző súlyú tanítása van. Vannak, amik idővel elavulnak, vagy kiderül, hogy tévedés. A dogmák azonban örökérvényű igazságok, nem avulnak el és nem lehet téves. Vagyis az egyházi tanítás legtekintélyesebb része.