Mit gondoltok arról a bibliai történetről, amelyben Jézust háromszor kísérti meg a Sátán? Hogyan vonatkoztathatnánk ezt a történetet a mi életünkre?

Én egyszer az utolsó kísértésen gondolkodtam el. Bevitte Jézust a szent városba. Ezt a lehető legszentebb helynek tartották akkoriban. A templom tetejére vitte fel. A templom Isten jelenlétét is jelképezi, egy olyan helyet, ahol Isten szavát hirdetik, ahol Isten szól az emberekhez. De mégsem ez történt, hanem a SÁTÁN SZÓLALT MEG, és nem is akármit mondott, hanem az ÍRÁSOKBÓL IDÉZETT!

Egy szent helyen, Isten jelenlétéhez közel nem biztos, hogy Isten szavát halljuk. Prédikációk közben nem biztos, hogy Isten szavát halljuk. A Bibliából idéznek, de egyáltalán nem biztos, hogy Isten szavát halljuk, hanem lehet, hogy a sátánét.

Szerintem kicsit félelmetes ebbe belegondolni!

Ha már így elmélkedünk, szerintem még félelmetesebb belegondolni, hogy ugyebár a hívők szerint Isten teremtett mindent, és ő mindentudó, mindenható, jóságos... akkor olyan, hogy rossz, nem létezhet elviekben, hiszen isten mindenható, és isten jóságos. Sátán maga is isten műve, nem? Ha isten azt mondja, hogy hagyja, hadd folyjon a bűnözés, akkor a bűnözés nem rossz, hanem jó. Minden jó. Két lehetőség: van nem jóságos isten, vagy nem mindenható. Én maradok a harmadiknál: nem létezik.

Egyébként ez a történet az emberi kísértésre reflektál, mindenkinek adódik olyan helyzet az életében, amikor döntenie kell, és a döntése nyomán - tudatosan - kisebb-nagyobb előnyhöz jut másokkal szemben. Ilyen döntés, ilyen kísértés pl. az, amikor könyvet veszek, húszezressel fizetek, a visszajáró 17 ezer ft körül van, majd az eladó figyelmetlenségből a 17 ezer mellé még az én húszezresemet is hozzácsapta, és úgy adta vissza. Először csak szimplán nem értettem, hogy most ez hogyan, miért? Mivel is fizettem? Aztán rájöttem, hogy rosszul adott vissza. Rögtön szóltam neki, pedig simán ki is sétálhattam volna, nem jött volna rá, csak amikor már messze járok. Vagy amikor egy tömött, többszázezer ft-os brifkót hagyott el egy úr közvetlen mellettem, felvettem, csak a táskámba kellett volna tennem. Őszintén szólva meg sem fordult a fejemben, utána szóltam és visszaadtam neki, annyira hálás volt, hogy még egy kávéra is meg akart hívni. Ez is kísértés volt. Életünk folyamán sok-sok kísértés ér bennünket, hol erős, hol gyenge, hol kicsinyke előny lenne belőle, hol nagyon nagy. Személyiségünktől függ, hogy reagálunk - nem isten, és nem sátán dönt, hanem mi. Csak kényelmes mindent egy másik félre fogni, vagy mástól várni... és remekül lehet irányítani tömegeket a vallással, jó kis hatalomnövelő és -megtartó eszköz, tehát jó mélyre a szívekbe kell plántálni.

Ez az én véleményem.

Nekem eleve fura volt, hogy a sátánnak hogy jut eszébe megkísérteni Istent? Ez eleve reménytelen vállalkozásnak tűnik... Aztán rájöttem, hogy de Jézus nemcsak isten, hanem ember is egyben, és az emberi része elvileg ugyanolyan esendő, mint bárkié. Azzal, hogy ellent tudott állni, bebizonyította, hogy nem kér tőlünk lehetetlent, amikor be akarja tartatni velünk a törvényeit, mert ha ő mint ember képes volt rá, akkor mások is. Mert ha csak simán isten lenne, akkor nyilván képes lenne rá.

(nem vagyok vallásos, csak szeretek ilyesmiken gondolkodni)

Először is egy kételkedést próbált elültetni az elméjében,arról,hogy kicsoda ő.Ha Isten fia vagy...

Előtte a megkeresztelkedésekor a mennyből hallotta az Atyától,hogy te vagy a szeretett fiam,akiben gyönyörködöm,mégis az identitását próbálta kikezdeni.Ma is ezzel jön,megkérdőjelezi,hogy keresztény-e vagy,szeret-e Isten stb.

A 91-ik Zsoltárt is pontatlanul idézte,mer ott az szerepel,hogy az angyalok minden UTADBAN megőriznek,s ezt kihagyta.Tehát nem arról van szó,hogy leugorhatsz egy magas helyről és elkapnak az angyalok,hanem hogy a jövés-menésedet védelmezik majd.Az Édenkertben ugyanezt csinálta,elvett és hozzá is tett Isten beszédéhez.Jézus pedig a megpróbáltatásokat minden esetben az írott Ige idézésével győzte le,mintát hagyva nekünk is.Ezért kell alaposan ismerni egy hívőnek a Szentírást,hogy ha jön egy kísértés,akkor tudja melyik bibliai rész illik a helyzetére,s az Ige kimondása által ezeket le lehet győzni,valamint a böjtölés is segít a győzelem eléréséhez!

Na végre egy jó kis beszélgetés!

Az eddigi válaszok mindegyike elgondolkodtató a számomra, nem is igazán értem, hogy miért van egyik-másik ennyire lepontozva.

De a témához hozzászólva, szerintem nagyon fontos a legelső mondat:

"Akkor a Lélek elvezette Jézust a pusztába, hogy megkísértse az ördög." (Mt 4,1)

Ebből kiindulva úgy gondolom, hogy nem Jézus próbára tevése volt itt a cél, hanem a mi okulásunkra történt meg mindez.

a sátán célja Jézus elbukása volt,nekünk viszont Jézus tettei és tanai példa mutató.

pld hogy a gonosz legyőzhető.

mégha a halál árnyékának völgyében járok is nem félek a gonosztól mert te velem vagy Istenem.