A Te Jézus-képedbe bele fér Jézus azon kijelentése, szerencsétlen hasonlata, amit tett más nemzetekre, a pogányokra, hogy "Ebek, kutyák"?

Amugy teljesen teves az a feltetelezes, hogy az evangelium iroja egy uj vallast igy akart elfogadtatni a zsidokkal. Jezus nem beszelt uj vallasrol, de az evangeliumok sem. Megteresrol beszelt Jezus. Istenhez valo odafordulasrol, es az o koveteserol.

Majd ha a Mark evangeliumahoz ersz, akkor lathatod, hogy ez az eset Tirusz videken tortent, ahol kananeusi nepek laktak. Az asszony sziriai volt, gorog hatteru kulturabol.

"Hanem mondott valamit, amit az asszony bizalommal elfogadott, akkor is, ha az negativ volt ora nezoen"

-->Én ezt egyáltalán nem így látom. Az asszonynak lehetősége sem volt vitatkozni Jézussal, hiszen ha megtette volna, akkor azonnal elutasította volna a hitetlenség indokával. Az asszonyról én úgy látom, hogy csak lenyelte a sértő "kutya" jelzőt, mert fontosabb volt neki a gyermeke egészsége, mint a becsülete. Tehát az anyai szeretet dominált itt, nem pedig az, hogy ő egyetértett volna azzal, hogy kutya lenne. Azt gondolom, minden normális szülő így viselkedne, tehát ebben semmi meglepő nincs.

"Amugy teljesen teves az a feltetelezes, hogy az evangelium iroja egy uj vallast igy akart elfogadtatni a zsidokkal. Jezus nem beszelt uj vallasrol, de az evangeliumok sem"

-->A keresztényég is egy közönséges vallás, se több, sem kevesebb. Méghozzá egy térítő vallás. A korai keresztények a hittérítést azonban nem a pogányokon, hanem a zsidókon kezdték, amiben semmi meglepő nincs, ha figyelembe vesszük, hogy az első keresztények is zsidók voltak. Az evangéliumok közül a Máté volt az 1. vagy a 2. időrendben, amit kifejezetten a zsidóknak írtak, azt gondolom, ezt senki sem tagadja. Tehát semmi meglepő nincs abban, ha a lelkes zsidókeresztény szerző minél jobb színben akarta feltüntetni Jézust a zsidó hallgatók előtt, és mivel lehetett volna jobban, mint egy ilyen történettel. Hiszen a zsidók lenézték a pogányokat (bár feleslegesen, hiszen Izrael egy teljeen jelentéktelen kis állam volt az ókori nagy birodalmak között...)

Na, akkor exegetáljunk kicsit úgy, hogy szó szerint értelmezzük a történetet.

Elkezdem olvasni a történetet, aztán írom, ami a helyzetet:

"És ekkor egy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltozott: Uram, Dávid Fia! Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!"(Mt 15,22) -->A szöveget valószínűleg átdolgozták. Ha az asszony a "lánya" érdekében kér segítséget akkor a "könyörülj a lányomon" lenne a helyes kifejezés. "gonosz lélek"-->A népi hiedelem a betegségeket időnként ártó szellemeknek tulajdonította. Ebben a korban sok apokaliptikus könyv született, és a kor emberének elénk volt a fantáziája (Vö. kumráni iratok). "Jézus azonban nem válaszolt neki egy szót sem." (23. vers).--> Az Úr semmi jelét sem mutatja a könyörületnek, holott az Ószöv. is példát mutat a kívülállók szeretetére. "...a tanítványai, és kérték: Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik."(23. vers)-->A tanítványok vagy megsajnálták az asszonyt, vagy idegesítette őket a folyamatos(!) kiáltozás. "Én nem küldettem máshoz, csak Izráel házának elveszett juhaihoz."(24.vers). -->Nacionalista zsidókeresztény kijelentés. Szt. János evangélista Jézus-képében az Úr már nem személyválogató (vö. Jn 6,37). Értelmezhető a kijelentés azonban úgy is, hogy "Izráel házának elveszett juhai" azok a pogányok, akikhez Izrael küldetése szólt, amit ők aljas módon nem teljesítettek (Vö. Jónás könyve). "Az asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, segíts rajtam!"(25. vers)--->Az asszony minden bizonnyal érdekből borul le, mert hasztalan a kiáltozása (vö. 23. vers). Ha a leborulás őszinte lett volna, akkor így kellett volna kezdenie a beszélgetést is, ahogy máshol látjuk (vö. Mt 8,2)."Jézus erre így válaszolt: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak."(26.vers)-->Jézus itt valószínűleg szándékosan egy negatív és sértő szót használ (Deut. 23,18; 2Sám 3,8; Izaiás 56,10; Jel 22,10), ami ellentétben áll azzal, amit korábban tanított a beszélgetésről (Mt 5,22). "odadobni a kutyáknak"-->Az ételt nem "odadobják" a kutyáknak, hanem elé teszik. Jézus tehát nem csak sértő, hanem már illetlen is. "Az asszony azonban így felelt: Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek gazdájuk asztaláról lehullanak."(27. vers)-->Az asszony nem száll vitába Jézussal, hanem elfogadja a kutya jelzőt, hiszen nincs más választása. Az anyai szeretet vezérli a gyermeke iránt. "De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból"-->A "morzsa" itt minden bizonnyal az áldás egy kis részét jelentheti, csak ennyit kér, se többet, se kevesebbet a lánya érdekében. "Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod!"(28. vers). -->Nem az asszony hite volt a nagy, hanem a gyermeke iránti szeretete. Az asszonyról nincs feljegyzés, hogy a későbbiekben keresztény lett volna. " És meggyógyult a leánya még abban az órában."(29. vers)-->A történet végül "happy enddel" zárul

Mindent összevetve, ha figyelembe vesszük, hogy az evangéliumot a zsidóknak írták az események után évtizedekkel, (70-80 környékén) azt gondolom, nem járok messze a valóságtól, ha azt mondom, hogy egy lelkes zsidókeresztény csavart a történeten 1-2 dolgot, ami érthető is. A kereszténység a pogányok közt volt népszerű, nem pedig a zsidók között. Ezzel a történettel a zsidókeresztény szerző hízeleghetett a honfitársainak, akik lenézték a pogányságot, és nyilvánvalóan a kereszténységet is, ami nagyrészt pogányokból állt.

Asperrimus!

Nos, az exegézis annál jóval többet jelent, mit amit te képzelsz és írtál. Egészen pontosan azt, amitől úgy irtózik a hozzád hasonló fundamentalista keresztény világ. Lásd itt:

[link]

Az Mt 15. fejezeten elvégezni egy teljes exegetikai vizsgálatot - értelmetlenség, mert nem olyan nagy durranás, rendkívül rövid és lényegtelen a szöveg. Bár ha valóban értenél a Biblia értelmezéséhez, akkor láthatnád, hogy bizony használtam az exegézist is, amikor például a keletkezési időre utaltam, és még a történelmi háttérre is. De leírásomban kifejezetten azokra az összefüggésekre kívántam fókuszálni, amiket a fundik elkennek, bizonyos esetekben nem kizárt, hogy szándékosan. Mert kereszténység ide vagy oda, ha szó szerint értelmezzük a történetet, akkor Jézus abban a storyban rendkívül illetlenül viselkedett az asszonnyal, és erre mutattam rá. Vagy nem így van? Akkor gondolom te is megengeded magadnak ezt a stílust, amit Jézus ott tett, hiszen végül is helyeselsz. Ide nem kellett a saját gondolataimat belemagyarázni, mert "kutyának" nevezni valakit, és nem válaszolni egy kiáltozó, kétségbeesett asszonnak, illetlenség, ezt mindenki tudja. (próbálj csak meg így viselkedni valakivel, és figyeld a környezet visszaigazolását). Csak a legelvakultabb fanatikusok hagyhatják ezt jóvá.

Nincsenek tele a soraim feltételezésekkel, hiszen itt-ott utaltam olyan igehelyekre, amelyek kapcsolódnak az adott témához, nem hiába hoztam annyi igét az értelmezéskor, és persze néhol észszerűen gondolkodtam, mint egy normális ember. Bár természetesen neked ezek fel sem tűntek, mert ugye számodra a Hit Gyülekezete tanítása szerint kell "értelmezned" a Bibliát, és minden más, aki annak ellent mondd, az nem elfogadható.

A kérdés tudod nem is ez: "Szoktad olvasni a Bibliát?" Hanem ez: "szoktad olvasni a Bibliát gondolkodva?". Nos, én ez utóbbit tettem. A fudnamentalista emberek nem gondolkodva olvassák a Bibliát, hanem önigazoló módon. A Biblia erkölcsileg nem elfogadható (különösen az Ószöv. esetében), történelmileg ellenőrizhetetlen, vagy meseszerű, esetleg önellentmondásos kijelentéseit igyekeznek mindig kicsavarni, néha hihetetlenül gyenge eszközökkel, aminek a hiszékenység az alapja. [Gondolom, azt a bibliai mesét is kézpénznek veszed, hogy "Dániel" hatalmas rangot ért el a Babiloni Birodalomban. Az, hogy a babiloni források és a történetírók erről semmit sem tudnak, az nem érdekel].

Ne próbálkozzak Biblia értelmezéssel? És te ki vagy, hogy te nekem ilyeneket mondasz, kinek is gondolod te magad? Persze, ne próbálkozzak, mert a józan ész és a szentírástudomány alapján talán felhívom a Biblia olvasó emberek figyelmét olyan összefüggésekre, amiket a hozzád hasonló fundamentalisták lazán elkennek.

Hasát fogja az szövegemtől? Ki? A fundamentalisták, akik még abban a gyermeteg hitben élnek, hogy a Biblia könyveit a címszereplők írták, és fogalmuk sincs arról, hogyan kell az apokaliptikus szövegeket, meg a teremtést értelmezni helyesen, mert olyan tapasztalt bibliatudósoktól, mint pl Rózsa Huba egy sort sem olvastak? (Igen, én olvastam!). Vagy akik azt gondolják, hogy Szent Pál egy 66 könyvből álló protestáns Bibliával rohangált a hóna alatt, holott az ókeresztény dokumentumok nyilvánvalóvá teszik, hogy a korai egyház Bibliája nem volt azonos a protestáns kiadással? Most tényleg komolyan gondolod, hogy a fundikra kellene hallgatnom? Hát nem fogok.

És legyél már szíves megtanulni, hogy mi a különbség a "Biblia kritikája" és a "Biblia kritizálása" között. Én nem kritizáltam a Bibliát, hanem kritika alá vontam.

A bibliakritika meg egy olyan módszer, amit a normális protestáns és katolikus kutatók már egy ideje használnak.

És te akarod neked megmondani mit tegyek? :D

Még valami: Olvastál te már valaha életedben egyszer legalább egy normális exegézist?

Mert ott bizony részben éppen arról van szó, hogy darabokra szedik a szöveget, és szavanként/mondatonként magyarázzák. Ilyen értelemben a többi vádjaid is alaptalanok. Íme egy minta, hogy kb hogyan kell egy szöveget helyesen magyarázni:

[link]

A Kérdezőnek pedig:

Mint ahogy észrevetted, a keresztények (főleg a fundik), mindig úgy fogják magyarázni a kritikus szövegeket, hogy az a kép, amit a kereszténységgel kapcsolatban kialakítottak, ne csorbuljon. Ha megjelenik egy olyan értelmezés (legyen az egy ateistától, vagy bibliatudóstól, vagy mástól), ami nincs ínyükre, de amúgy teljesen logikus, az már a szöveg "belemagyarázásának", illetve "ehetetlennek" van minősítve önkényesen, és teljesen értelmetlen indokokkal elvetik. Bár ezt megtehetik, hiszen mindenki abban hisz, amiben akar. Ettől függetlenül bizony, nagy bajok vannak a kereszténységgel. Szerencsére azonban a kereszténység egy másik része már elindult a helyes úton, ahol nem arra törekednek, hogy a felállított tekintélyeket mindenképpen védjék, hanem arra, hogy ha az indok megfelelő, változtassanak a nézeteiken, és a szöveget helyesen fejtsék ki a fundi módszerrel ellentétben. Akik helyes úton járnak azok a bibliatudósok, az ő írásaikat érdemes olvasgatni.

A Bibliában többször előfordul, hogy Jézus valamin meglepődik. Ő nem tudott mindent előre, csak aminek a tudását az Atyától megkapta. Ez esetben nem volt a tervei között, hogy most itt Tírus és Sídon határában gyógyítson, de az asszony keresztülhúzta a számítását. Ezért mondta, hogy „Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg”. Itt a sorrenden van a hangsúly, tehát hogy először.

Másfelől pedig próbára akarta tenni az asszonyt. Jézus a képmutató farizeusok felé is gyakran keményen fogalmazott, ettől még az Ő szeretete és kegyelme nem volt kisebb.

Ha az asszony hitetlen lett volna, azt mondta volna, hogy nem vagyunk mi kutyák, jó emberek vagyunk.

Egy hitetlen nem tud úgy megalázkodni, mint egy hívő, mert dolgozik benne az ostoba büszkeség, a gőg. Mi persze most már tudjuk mi volt Jézus kijelentésére a megfelelő válasz az asszonytól, de ezt egy hitetlen nem tudhatta előre.