Az miért van, hogy sok templomba járó hívő nem tartja bűnnek a paráznaságot?

Nekem errol a kerdesrol Tamar esete jutott az eszembe.

Tamar protitualtnak oltozott es Juda-val kozosult es ...es erdekesseg keppen Judat elfelejtik megkovezni igaz nem tort hazasagot mert Tamar nem volt hazas de prostinak nezte...es...es megsem koveztek meg tetteert....

Egyrészt mert sok templomba járó, nem hívő. A 2 fogalom nem fedi le egymást.

Másrészt -ami még itt felmerült- hogy mi a paráznaság? Ha érzelmek is vannak a kapcsolatban, és nincs becsapva, megcsalva senki, akkor az nyilván nem paráználkodás. Nem tudok róla, hogy JHVH egy hivatalos irathoz kötötte volna a szexet. Másrészt az "emberölő" aki úgy mellékesen -beidéztem 1 másik hasonló kérdésnél is- puszta szenvedélyből, mert imádta az égett hús bűzét, állatáldozatokat követelt, vagy tűrt el az embertől, az ne írjon elő erkölcsi dolgokat a gyarló embernek. Előírni a magasabb szintről erkölcsös és elfogadható, nem az alantasabbról. Olyan isten nincs is. Ez egy akora méretű anakronizmus, amit nem igazán lehet komolyan venni.

Mert ami nekik nem kényelmes, nem felel meg a személyes elképzeléseiknek, vágyaiknak, igényeiknek, azt megmagyarázzák, hogy úgy van, ahogy az pont nekik jó.

Ennyi.

Pedig pont az ellenkezője lenne a keresztény gondolkodásmód lényege, az alázat, hogy nem az a király, amit én gondolok, hanem blablabla. Prédikálásban nem vagyok jó, így csak annyit írok helyette, hogy blablabla. Mindenki azt értse alatta, amit a legkevésbé szeretne, mert pont arról szól az egész hit, hogy amit nagyon akarsz, arról mégis lemondasz, és sokkal jobbat kapsz cserébe.