Mennyire tudják elfogadni mások azt, ha Istenhited miatt más véleményen vagy? Mit tudsz tenni?

Az aki valódi Bibliai oktatásban részesült, Jézus tanításában, az tudja, hogy példamutatással kell élni akkor is ha nincsenek egy nézeten.

Sőt példamutatással lehet csak igazán meggyőzni valakit a helyességről nem szavakkal vagy tettlegességgel,bosszúállással.

Szívesebben megy valaki át olyan helyre ami vonzó, mint olyan helyre mint ami taszító.

Ugyan is a Teremtőé a bírálás joga, majd Ő kellő időben megteszi azokat a szükséges lépéseket amik jó vagy rossz itéltbe torkollanak

Szervusz

Olykor nehezen. Mivel teljesen megváltozik az ember gondolkodása, és ezt hamar visszatükrözi a viselkedése is, azok, akik "megszoktak" elég nehezen tolerálják a változást. Bár észreveszik a pozitivumokat, mint általában, inkább az őket kellemetlenül érintő dolgokra koncentrálnak inkább.

Pl. nem veszel már részt bizonyos dolgokban.

De a keresztényi szeretet kimutatása (mint a kedvesség, jóság, szelidség, önuralom), hosszú távon jó kapcsolatokat eredményez még olyanokkal is, akik eleinte ne tudták elfogadni a változást.

első egy jehova tanúja, de valahogy notóriusan elfelejti jelezni hogy miféle szervezetnek is a tagja...

én teljesen változó magatartást tapasztaltam, van aki pozitív dolognak tartja, és érdeklődik, az alapvető etikai és életfilozófiai szempontokal esetleg egyet is ért, sőt ismerek egy ateista srácot aki azt mondja, hogy ő szeretne hívő lennei, de valahogy nem tudja elképzelni hogy van isten, még ha ennek nem is látja semmi ésszerűen felfogható akadályát, de azért jár templombam eg a közösségi programokra

van aki tiszteletben tartja de nem különösebben azonosul vele, van aki szívesen beszólna, látszik is rajta, hogy feszíti a dolog, de hűséges akar lenni a saját elveihez, miszerint is tolerancia, szeressük és tiszteljük a másik embert másságában vagy hasonlóságában

és vannak az örjöngő állatok, akik ham egtudják hogy valaki ilyesmiben van benne akkor nem szűnnek meg folyton szívni vele a vérét, persze rendszeresen emgjegyzik hogy "no offense amúgy csak mondom" igaz állandóan mondja :D ennek a talán mégszélsőségesebb változata, aki egyszerűen képtelen befogadni hogy a hívő emberek nem olyanok mint ő képzeli, és ha végül nem ad neki igazat az adott beszélgetőpartner arra azt mondja hogy üldözi őt/nem tolerálja őt/sérti az ateista világnézetét stb, ha pedig egy másik de kevésbé radikális ateista nem ad neki igazat akkor az "áruló" meg nem igazi atesita mert még mindig a vallások sötétségében hever

különös, hogy legutóbbiak jellemzően "élharcosainak" tartják magukat a liberális eszméknek, hangoztatják hogy mindenkit tiszteletben kel tartani és egymás melett élni a sokszínűség az nagyon jó stb, de egy igazi liberális tudja, hogy ezek csak betanult dolgok, nem igazi biberalizmus, csak megtanulta, hogy "ez jó" "ez rossz" és ezt fasisztoid módon próbálja ráeröltetni másra.

éppen ezért gyakoriak az olyan anomáliák ,hogy pl egy radikális feminista Iszlámpárti, vagy valaki azt mondja ő ugyan a hitükben nem osztozik de az Iszlám és a júdaizmus 1-1 kiváló és izgalmas kultúrális világ, de a kereszténységet akár erőszakkal is meg kell szüntetni

amiről a kommentedben írtál,

én is erre gondoltam, hiszen olyan emberekkel dolgoztam évekig, akik nem vették jó néven, hogy nem járok már velük bulizni.

Az biztos, hogy az a fajta közösség, ami előtte volt, az megszűnik. De nem közösítettek ki a munkahelyemen, csak egy iddő múlva elfogadták, hogy az ilyen társasághoz más valakit kell keresniük. De erre, ehhez, kellett egy bizonyos időnek eltelnie.

(Egy alkalommal az egyik munkatársam azt mondta, hogy jó vallásom van. Kérdeztem miért? Azért, mert kiszámolta, hogy az évi, 12 havi fizetés, egyhavi jövedelme elmegy a bulikra. Azért jó a vallásom, mert az az egy havi fizetés nekem megmarad. Bár vicces, de igaz:-)

Te figyelj már Barátom, miért nem tudsz békében élni?

a kérdés nem arról szólt hogy ki milyen vallású.

Hát szörnyű.

Emberre válogatja.

lehet valaki vallásos, ha nem alkalmazza a Tanultakat,és békétlenséget szít emberek között.

Mint ahogy az egyik hozzá szóló, aki máris háborút indított ok nélkül ellenem.