A Mormon könyvéről nem tudom elhinni hogy igaz lenne. Én Nefi, Én Nefi, most erre a lemezre írom. A Biblában sehol nem írja le senki, hogy mire ír!? Hiszed?

Kedves Kérdező!

Ha valóban Istent keresed, akkor ne az előítéleteid irányítsanak! Ne mondd meg, hogy Istennek, vagy Isten küldötteinek hogy hogyan kell viselkedniük, mit kell mondaniuk és hogyan! Ki kell nyitnod a szellemedet, hogy befogadhasd a Szent Lelket!

Attól, hogy valaki püspök még nem lesz több, okosabb, vagy szebb mint egy átlagember. Én egy átlagember vagyok, aki történetesen papsági felhatalmazással és kulcsokkal rendelkezik, mert Isten így látta jónak.

Én Istenben hiszek, az Örökkévaló Atyában, és az Ő Fiában Jézus Krisztusban, és a Szentlélekben és erről van bizonyságom. Bizonyságom van Jézus Krisztus Engesztelő Áldozatának erejéről, a bűnbánat lehetőségéről.

Szövetségeket kötöttem Jézus Krisztussal arról, hogy mindig emlékezem Őrá, hogy a parancsolatait betartom, hogy Lelke mindig velem lehessen és, hogy mindvégig kitartok azon az úton, amely az Atyához vezet.

Az evolúcióban nem hiszek, mert az nem hitbeli, hanem ténybeli kérdés. Én ökológia és evolúcióbiológia szakirányon szereztem egyetemi diplomámat okleveles biológusként. Az evolúciós mechanizmusokat jól ismerem, tudom, hogy léteznek, tudom, hogy hogyan működnek és a gyakorlatban alkalmazom őket a munkám során. Ennek semmi köze a hithez.

Az Elderektől kaptál egy füzetet és tanulmányoztad azt. Nagyszerű! Nem értesz egyet a mennyország 3 szintjével. Értem.

Jézus megmondta, hogy az Ő Atyjának házában sok hely van.

Ján. 14:2

Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

Pál apostol a korinthosziakhoz írt levelében a következőket írja:

1 Kor. 15: 40-41

"És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve."

Vannak tehát testtel rendelkező személyek a mennyben és a Földön is, de azok dicsősége eltérő. Ahogyan az égitestek fénye sem egyforma. A celesztiális dicsőség állapota a Naphoz hasonló ragyogású, a terresztriális dicsőség kicsit halványabb, mint a Hold, a telesztiális dicsőség pedig, amely távol van Istentől csak annyira ragyog, mint a csillagok. Ezek hasonlatok, szimbólumok, amelyek segítenek érzékeltetni a lélek fejlődésének útját.

Azt tanácsolták neked, hogy ismerkedj meg a Mormon Könyvével, valamint, hogy járj istentiszteletre és ismerd meg magát az Egyházat is.

Ahhoz, hogy szövetséget köthess Jézus Krisztussal, vagyis aláírhass vele képletesen egy megállapodást, szerződést, ahhoz tudnod kell, hogy mi áll benne. Érdemes találkoznod egyháztagokkal is, hogy őket és a közösséget is megismerd, mert különben nem tudod, hogy milyen követelményeknek és milyen körülmények között kell megfelelned.

Amit a szentírások írnak az nagyon fontos, de meg kell tanulnod a Szentlélek segítségével olvasni azokat. Ha csak a szöveget olvasod és nyelvtanilag próbálod értelmezni akkor az semmire sem lesz jó.

Antoine de Saint-Exupéry írja a Kishercegben, hogy jól csak szívével lát az ember. Ez erre is igaz. A szemeddel nem láthatod meg Isten Országát csak a szíveddel.

A vallásunk alapja az, hogy Joseph Smith látta az Atyát és látta az Urat is és megbízásokat kapott tőlük az Egyház és az evangélium teljességének visszaállítására és megkapta tőlük a papsági felhatalmazás kulcsait. A papság Isten teremtő ereje és felhatalmazása arra, hogy nevében cselekedjünk.

Joseph Smith olvasta Jakab levelét a Bibliában és tudta, hogy ha meg akarja érteni Isten dolgait imádkoznia kell közvetlen személyes kinyilatkoztatásért.

Jak. 1:5-6

Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.

De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.

Neked is pontosan ugyanazt kell tenned, mint amit Joseph próféta tett és Isten neked is világos választ fog adni.

Megígérem neked, hogy úgy lesz! A bizonyság megszerezhető a Szentlélek által mindenki számára.

Ha konkrét kérdésed van, akkor kérdezz és amire tudok válaszolok.

Üdvözlettel:

Levente

Kedves Kérdező!

Látom ismered Tamás evangéliumát. A Tan és Szövetségekben rögzített kinyilatkoztatás szerint az apokrifek tanulmányozása javára válhat azoknak, akiket megvilágosít a Lélek (T&Sz 91:4–6).

Bár az idézeted egy része Lukácsnál is szerepel a Bibliában.

Luk. 17,21

"Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van."

Másrészt, az idézet másik része tartalmát tekintve hasonló Pál apostol tanításához.

Róm. 1,20

"Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik..."

Én magam ezzel páli idézettel tudok legkönnyebben azonosulni, hiszen valóban a teremtett világ minden eleme tanúságot tesz az alkotójáról. Ha a világot tanulmányozzuk, akkor megláthatjuk Istent.

Werner Heisenbergnek tulajdonítják a mondást miszerint "a tudomány poharából már az első korty ateistává teszi a hívő embert, de a pohár alján ott van Isten." Nem tudom, hogy Ő mondta-e valójában vagy csak a szájába adták, de az itteni párbeszédünk alapján talán illik rád. Elsőre kételkedsz a Mormon Könyvében mert felfedezel érthetetlen dolgokat, zavaró körülményeket, lehetetlenségeket, tévedésnek látszó dolgokat, de ha majd mélyebben tanulmányozod a visszaállított evangéliumot, akkor megérted és el fogod fogadni.

Néha sokaknak könnyebb vakon felszínesen hinni, Isten és a tudományok mélyebb ismerete nélkül. De ez nem valódi hit Istenben, csupán hit a mesében. Isten azt akarja, hogy keressük őt és a maga valóságában ismerjük meg, ne csupán valamiféle mítoszként vagy megnyugtató elgondolásként kezeljük.

Hóseás próféta ír erről:

Hós. 4:6

Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, elfeledkezem én is a te fiaidról.

Nagyon fontos része Joseph próféta munkájának, hogy általa újra egy igaz próféta és igaz apostolok állnak Krisztus Egyházának élén, mert a mai napok kinyilatkoztatásai nélkül csak vakon tapogatózhatnánk.

Ámós. 3,7

"Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak."

Üdvözlettel:

Levente

Idézeteket kértetek.

Az a passzus, hogy emberből isten lehet (kitartok mellette, hogy ez luciferiánus tanítás):

Doctrine and Covenant; Section 132 15–20, Celestial marriage and a continuation of the family unit enable men to become gods /Avagy az égi házasságról és a család egységéréől, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy istenné váljon/

20 Then shall they be gods, because they have no end; therefore shall they be from everlasting to everlasting, because they continue; then shall they be above all, because all things are subject unto them. Then shall they be gods, because they have all power, and the angels are subject unto them. /Azután pedig istennekké lesznek, mert nem lesz számukra vég, ezért ők az örökkéválóságból örökkévalóságig lesznek, és minden dolog nekik engedelmesedik. Istenek lesznek, minden hatalmuk meg lesz, és az az angyalok is nekik engedelmeskednek./

Arról, hogy Isten fizikailag nemzette Jézust a mormon egyházatyák szerint:

[link]

Kedves Flogeir!

Az álláspontodat megértem, tiszteletben tartom, de nem értek egyet azzal.

Az én személyes hitbéli és vallási meggyőződésem ebben a kérdésben az, hogy Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tanításai tökéletes összhangban vannak az összes általunk elismert szentírással.

A Család, kiáltvány a Világhoz című dokumentumunk (1995) a következőképpen fogalmaz:

"Mi, Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza

Első Elnöksége és a Tizenkét Apostol Tanácsa ünnepélyesen

kijelentjük, hogy a férfi és nő közötti házasságot Isten rendelte el, és a család központi szerepet játszik a Teremtő gyermekeinek örökkévaló rendeltetésére vonatkozó tervében. Minden emberi lény – férfi és nő – Isten képmására teremtetett. Mindegyikük mennyei szülők szeretett lélekfia vagy lélekleánya, és mint ilyenek, isteni természettel és rendeltetéssel rendelkeznek. (...)"

Azt hiszem ebből teljesen egyértelmű az Egyház tanítása.

Mi emberek nem véletlenül hívjuk Istenünket Mennyei Atyánknak. Isten gyermekeiként pedig nyilvánvalóan isteni természettel és örökkévaló isteni rendeltetéssel rendelkezünk. Célunk pedig Mennyei Atyánk tervének megfelelően a celesztiális dicsőségben való felmagasztosulás, vagyis, hogy hasonlóvá váljunk Jézus Krisztushoz és Mennyei Atyánkhoz, és hogy tökéletesen áthasson minket a Szentlélek.

Ez az általunk igaznak és eredetinek tartott autentikus keresztény álláspont, Jézus Krisztus tanítása.

E miatt nevezzük Jézus eredeti tanítását evangéliumnak, vagyis örömhírnek.

Ez kétségkívül eltér a nicea-konstantinápolyi alapokból kinőtt római birodalmi államvallás kereszténység felfogásától, amelyet viszont mi mormonok nem tartunk biblikusnak, és amely az őskeresztény elvekkel és őskeresztény vallásgyakorlattal is ellentétes.

Nézzük mit mond a Biblia (Károli fordítását használom, amelyet a protestánsok általánosan elfogadnak)!

Kezdjük a vallástörténeti sorrendnek megfelelően az ószövetséggel.

Zsolt. 82:6

"Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan."

Azt hiszem tovább nem is kellene érvelnem.

Nézzük, hogy az újszövetség megerősíti-e ezt az állítást?

Igen.

Jézus Krisztus is hivatkozik erre a szentírásra azonos értelemben, ráadásul kijelenti, hogy az Írás fel nem bontható:

Ján. 10:34-36

"Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?

Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!"

Egyébként Istent (a Fiút) magát is egy Isten (az Atya) tette istenné társai (a többi isteni eredetű emberi lény) fölé.

Ószövetségi forrás:

Zsolt. 45:7-8

"Trónod oh Isten örökkévaló; igazságnak pálczája a te királyságodnak pálczája.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a te Istened öröm olajával társaid fölé."

Istennek lenni tehát egy állapot ami elérhető. Istenné fel lehet valakit kenni. Ennek elérését nevezzük mi mormonok felmagasztosulásnak és ez az amiért azt mondjuk, hogy idősebb bátyánk, mesterünk és megváltónk Jézus példáját kívánjuk követni a Mennyei Atya felé vezető úton.

Újszövetségi megerősítés:

Egyébként ezt természetesen az apostol is így értelmezte, a zsidókhoz írt levelében:

Zsid. 1:8-9

"Ámde a Fiúról így: A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.

Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett."

Mondanom sem kell, hogy mindezeket az utolsó napi szent kinyilatkoztatások, szentírások, prófétáink és apostolaink tanításai is azonos módon erősítik meg számunkra.

Üdvözlettel:

Levente

Tudom, hogy most ezzel nem foglak meggyőzni, de egyébként én is tiszteletben tartom a te hitedet. Az én protestáns értelmezésem szerint a 82. zsoltár a felhatalmazottakról szól: az uralkodókról, bírákról, papokról. Elohim: nem "istenek" jelentésben áll, hanem mindazok akik Istennek nevében, Isten felhatalmazásában járnak el. A zsoltár szövegének törzse valójában egy feddés mindazoknak, akik a nevében járnak el így a 82:2 arra figyelmeztet, hogy ne ítéljenek hamisan, és ne álljanak ki a gonoszok mellett, a 82:3 arra figyelmeztet, hogy a szegények és elesettek védelmében kell ítélkezni. Az általad idézet 82:6(amit úgy kell érteni hogy "bár a nevemben jártok el, és a gyermekeim vagytok, de") is azzal az intéssel folytatódik, hogy de meghaltok, mint halandók és elbuktok, mint minden bíra/uralkodó.

János 10:34-ben Jézus pontosan ezt idézi, és nézzük meg a környezetet. Jézust itt akarják Isten káromláson fogni a zsidók, és kicsikarni belőle, hogy vallja meg, hogy magát Istennek tekinti. Erre ő azt mondja, hogy a cselekedetei beszélnek helyette, amit megírtak jó előre a próféták.

János 10:25: Felele nékik Jézus: Megmondtam néktek, és nem hiszitek: a cselekedetek, a melyeket én cselekszem az én Atyám nevében, azok tesznek bizonyságot rólam.

...

30. Én és az Atya egy vagyunk.

31. Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt.

majd ezután mondja Jézus a "védelmében":

34. Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?

35. Ha azokat isteneknek mondá, a kikhez az Isten beszéde lőn (és az írás fel nem bontható),

36. Arról mondjátok-é ti, a kit az Atya megszentelt és elküldött e világra: Káromlást szólsz; mivelhogy azt mondám: Az Isten Fia vagyok?!

Számomra az értelmezés világos: ha Isten azokat "isteneknek" nevezte, akikhez az ő igéje szól, akkor vajon, hogyan lehetne káromlás az, aki megcselekszi azokat, amiket Isten Fiának adatott cselekedni? A figyelmeztetés itt is adott: Isten felhatalmazott embereket, hogy nevében eljárjon, fontos tisztségeket adot nekik, de ez inkább szolgálat, mint hatalom, ezért ezeknek az embereknek inkább azon kell dolgozniuk, hogy Isten akaratát vigyék végbe, nem pedig kevélyen uralkodjanak.

Hogy mi az igazi hatalom és felhatalmazás, arról pedig így szólt:

38. Ha pedig azokat cselekszem, ha nékem nem hisztek is, higyjetek a cselekedeteknek: hogy megtudjátok és elhigyjétek, hogy az Atya én bennem van, és én ő benne vagyok.

Kedves Flogeir és Kérdező!

Igen, ismerem a történelmi keresztények ezen egzegézisét, de nem tudok egyetérteni vele, túlságosan erőszakoltnak érzem.

Jézus Atyjának szólította Istent imájában, és nekünk is azt tanította, hogy Mennyei Atyánknak szólítsuk Őt (vagy ha úgy teszik Mi atyánknak, Pater noster-nek).

A 82. zsoltár egy ősi szöveg és hasonlóan Mózes könyveihez nyilvánvalóan nem tagadja az istenek létezését és hatalmát, csupán azt mondja, hogy visszaéltek hatalmukkal (hasonlóan ahhoz, mint amikor az Istennek fiai, az emberek lányaival szeretkeztek).

1 Móz. 6,2

És láták az Istennek fiai az emberek leányait, hogy szépek azok, és vevének magoknak feleségeket mind azok közűl, kiket megkedvelnek vala.

(Ezt bővebben és nyilvánvalóbban kifejti az apokrif Énók apokalipszis, ami egy nagyon ősi irat és a Genezis írója nyilvánvalóan ismerte sztoriját, különben a mondatnak nem volna értelme.)

És természetesen több istennek, az isteneknek is vannak fiai:

Zsolt. 89,7

Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

Visszatérve a 82. zsoltárra itt arról van szó, hogy az istenek visszaéltek hatalmukkal és ezért felelniük kell az istenek Királya, az Úr előtt.

Aszáf egy prófétai kinyilatkoztatásos képet lát, Istent, amint hivatalának teljében istenek felett ítélkezik. Ő maga az aki felelősségre von (nem az emberek panasza szólt fel hozzá). Isten ítélkezése révén jut a jog és igazság az univerzumba. A kánaánita népek közgondolkodásában, mitológiájában Él volt az istenek királya, az évek atyja, aki uralkodik az istenek felett, trónol és ítél. Él sajátosságai az Úrra ruházva jelennek itt meg, ez egy egyértelmű azonosítás (Él Izráel istene 1Mózes 33:20, Józs 22:22), hiszen Ő az aki az istenek között trónol a mennyei tanácsban (pl. 1 Kir 22:19; Jób 1:6, Jób 15:5, Zsolt 89:8, Jer 23:18) , ő az aki nagyobb más isteneknél (2Mózes 15:11, Zsolt 89:7, 86:6...).

Az vádlottak isteni és nem emberi jellemvonását igazolja maga az ítélet is, hiszen halandósággal sújtja őket, mint ami a közönséges emberek sorsa. Egy embert nyilvánvalóan nem lehet halandósággal sújtani Ádám óta, csak halhatatlan lény számára lehet ez büntetés.

Jézus a János 10:34-ben amikor idézi ezt a zsoltárt azt igazolja, amit a 10:30-ban mond, hogy egy az Atyával, tőle kapta felhatalmazását, amire már hivatkoztam előző levelem végén a Zsolt. 45:7-8 és az azt megerősítő Zsid. 1:8-9 kapcsán, és amelyet válaszodban figyelmen kívül hagytál.

De más közismertebb és nyilvánvalóbb érvem is van. Maga a tízparancsolat, amit nem tudós papok számára, hanem a nép legszélesebb köre számára írtak, mert hiszen mindenkinek be kellett volna tartani.

2 Móz. 20,3

Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.

Az 1. parancsolat nem mondja, hogy ne lehetne akárhány isten, sőt azt se mondja, hogy azokat ne lehetne tiszteletben tartani. Csupán annyit mond, hogy ne helyezzünk más (tehát idegen) isteneket a mi saját szövetséges istenünk elé az imádatban. Ne tiszteljük őket jobban, mint a mi szövetséges Istenünket.

Pál apostol hasonló módon foglal állást az istenek számáról:

1 Kor. 8,5-6

„Mert ha vannak is úgynevezett istenek akár az égben, akár a földön, a minthogy van sok isten és sok úr;

Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, a kitől van a mindenség, mi is ő benne; és egy Urunk, a Jézus Krisztus, a ki által van a mindenség, mi is ő általa.”

A mormonok is így tesznek kizárólag csak a Mennyei Atyához imádkoznak, méghozzá Krisztus nevében, de még az istenként tisztelt Jézus Krisztushoz sem, ahogyan Máriához vagy a szentekhez sem. Nem fohászkodunk közbenjárásért, hanem Atyánkhoz szólunk közvetlenül, ahogyan azt a Megváltó maga tanította.

Mindazonáltal nem akarlak titeket szentírások értelmezgetésével győzködni, mert ez hitbéli kérdés.

Zsid. 11,1

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

Én imádkoztam és bizonyságot nyertem szentírásaink és tantételeink igazságáról a Szentlélek által, amit mindenki megkaphat, aki hittel imádkozik.

Üdvözlettel:

Levente