Hogyan értsem helyesen e bibliai részt? Ki a méltatlan?

A közösségi étkezéseken részt vevőktől elvárták, hogy tiszták legyenek, és ezzel összhangban Pál arra figyelmezteti a keresztényeket, hogy tartsanak önvizsgálatot, mielőtt fogyasztanának a vacsorából az emlékünnepen. Ha valaki könnyelműen vagy megvetően tekintené az emlékünnepet vagy az emlékjegyeket – a bort és a kovásztalan kenyeret –, azzal szent dolgokat tenne tisztátalanná, és ítéletet vonna magára

Jézus ezt mondta 12 egybegyűlt apostolának: „Nagyon kívántam már, hogy megegyem veletek ezt a pászkát, mielőtt szenvedek” (Lk 22:15). János, a szemtanú leírásából azonban láthatjuk, hogy Júdást, az árulót már elküldte, amikor bevezette az emlékünnepi vacsorát. A pászka megtartásakor – tudva, hogy ki fogja elárulni – bemártott egy falatot a pászkavacsorából, odaadta Júdásnak, és utasította, hogy menjen el (Jn 13:21–30). Márk beszámolója szintén arra utal, hogy így követték egymást az események (Mk 14:12–25). Az Úr vacsoráján, amely ezután következett, Jézus odanyújtotta a kenyeret és a bort ott maradt 11 apostolának, és azt mondta, hogy egyenek és igyanak (Lk 22:19, 20). Később úgy beszélt hozzájuk, mint akik ’kitartottak mellette próbáiban’. Ez is azt mutatja, hogy Júdás már előbb távozott (Lk 22:28).

Sok korintusi keresztény méltatlanul fogyasztott az emlékjegyekből.

Ez kizárja a hivalkodást, amit a keresztény egyházak hozzátettek az ünnephez. A New Catholic Encyclopedia elismeri, hogy „napjaink miséi sokban különböznek attól az igen egyszerű szertartástól, melyet Krisztus és az Apostolai tartottak”. S mivel gyakran tartják ezt a misét, sőt naponta, a kereszténység eltért Jézus szándékától, és mindennapos eseménnyé tette.

Néhányan fogyasztottak ugyan az emlékjegyekből, de később felismerték, hogy nem kellett volna. Azokat, akik jogosan fogyasztanak az emlékjegyekből, Isten választotta ki, és Isten szelleme a bizonyság erre

Nem a személyes döntésük vagy elhatározásuk teszi őket erre méltóvá. Isten 144 000-re korlátozta azoknak a számát, akik az egekben fognak uralkodni Krisztussal, ami viszonylag kicsi szám, összehasonlítva mindazok számával, akik javukra fordítják Krisztus váltságát (Jelenések 14:1, 3). A kiválasztás Jézus napjaiban kezdődött, amiből az következik, hogy ma már csak kevesen fogyasztanak az emlékjegyekből. És ahogy utoléri a halál néhányukat, ennek a számnak csökkennie kell.

Miért fogyasztanak néhányan helytelenül az emlékjegyekből? Talán korábbi vallási nézeteik miatt, ugyanis régebben azt hitték, hogy minden hűséges az égbe megy. Vagy esetleg a becsvágy, illetve az önzés miatt — mert úgy érzik, hogy többre méltók, mint a többiek —, és mert szeretnének kitűnni. Lehetséges, hogy súlyos bajok vagy tragédia miatt feltörő erős érzelmek következtében az illetőt már nem érdekli a földi élet. Az is lehet, hogy azért, mert valaki szoros barátságban áll olyan valakivel, aki égi elhívású. Mindannyiunknak emlékeznünk kell rá, hogy ebben egyedül Isten dönt, nem mi (Róma 9:16). Ha tehát az illető, miután ’megpróbálta magát’, úgy találja, hogy valójában nem szabad fogyasztania az emlékjegyekből, most vissza kell magát tartania ettől (1Korinthus 11:28).

Másolási technikád egyszerűen tökéletes.

Kár, hogy egyik állítás sem igazolható a Bibliából, pedig biztos nagyon megdolgozott ezért a hosszú szövegért az, aki kitalálta.

Nincs semmi emlékjegy és szakramentum.

Képmutatás volt itt is ott is.

A 3/4 válasznak a tulajdonosa akkora valótlanságot ír mint amekkora a Bábel tornya volt!

Az a baj, hogy itt újra figyelmen kívül hagyja Jézus szavait és előnybe teszi az őrtorony hazugságait, ugyanis Jézus megígért valamit és ha Ő megígér valamit akkor én inkább neki hiszek!

"A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.

Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.

A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban."

(Jn.6:54-56)

-Tehát ha igazat adunk a 3/4 válasznak akkor azt jelenti, hogy csak az a pár ember (144000) reménykedhet az örök életben és csak 144000 lesz feltámasztva az utolsó napon. Hát igen, akkor kedves testvéreim mondjuk el az utolsó imánkat tegyük fel a Bibliáinkat a polcra pórfogónak és kezdjünk el zülleni mert teljesen mindegy, hogy remeteként szárazkenyeren és imával éljük le a hátra maradt éveinket vagy lebujokban,kocsmákban,örömházakban úgyis oda kerülünk mindannyian nem létezésben.

-De hála a Magasságos Istennek, hogy ez nem úgy van! :)

-A kérdésre pedig az a válaszom, hogy az Úr elé tisztán kell oda állni, és nem a test tisztaságára gondolok hanem a lelkire.Tehát minden Úr vacsora előtt önvizsgálatot kell tartani, a bűnöket szépen kitárni az Úr előtt és megbánni azokat. Ezért mondja Pál, hogy vizsgálja meg az ember önmagát és nem azért mert esetleg szent lesz belőlem.

Érdekes, hogy az a Pál aki a fenti figyelmeztetéseket írta így nyilatkozik önmagáról;

"Mert tudjuk, hogy a törvény lelki; de én testi vagyok, a bűn alá rekesztve.

Mert a mit cselekeszem, nem ismerem: mert nem azt mívelem, a mit akarok, hanem a mit gyűlölök, azt cselekeszem.

Ha pedig azt cselekszem, a mit nem akarok, megegyezem a törvénnyel, hogy jó.

Most azért már nem én cselekszem azt, hanem a bennem lakozó bűn.

Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó; mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom."

(Róm.7:14-18)

Tehát!?-Vizsgálja meg az ember önmagát!

És Pál azt tette.

Matyi

Kedves #8 hittestvér nálunk is hasonló a helyzet. :)

Haraggal a szívben nem lehet az Úr "asztalához"ülni, és persze a bizonyságtétel és a bemerítkezés az természetesen kötelező.

Matyi