Erkölcstelen gondolat a reinkarnáció és a karma?
Tegyük fel, hogy a lélekvándorlás és a karma valóban létező jelenségek.
Ha Hitler a halála után újjászületik csecsemőként, akkor ez a csecsemő (aki még semmit nem követett el, és nincs tisztában azzal, hogy ő előző életében Hitler volt) valóban büntetést érdemel?
Vagy ha pl. van egy kisgyerek, aki egy gyógyíthatatlan betegséggel született, akkor róla azt kell feltételeznünk, hogy ő egy gonosz "lélek", aki az előző életében valami borzalmasat tett, és így bünteti őt a karma?
Ez így nem erkölcstelen?
#1
Egyrészt erre nem tudok röviden válaszolni, másrészt (mivel az erkölcs relatív), van hogy megváltozik a véleményem. Én arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek ez morálisan elfogadható gondolat-e. És ha igen, miért?
válasza:Attól függ, minek gondolod magad. Ha a test-elmének gondolod magad, akkor születésnek és halálnak, reinkarnációnak és karmának vagy alávetett, és akkor filozofálgatsz erkölcstelenségről.
De! Biztos vagy benne, hogy a test-elme vagy? És ha nem vagy az, akkor hogyan változik a felállás?
válasza:#3
Nem teljesen értem a hozzászólásod. Az, hogy minek gondolom magam, az befolyásolja azt, hogy mi vagyok valójában? Szerintem nem. Pl. más a felfogása egy kereszténynek, mint egy hindunak, de a két felfogás nem létezhet egyszerre, hiszen az egyik kizárja a másikat. Ha feltételezzük, hogy csak ez a két meghatározás létezik (egyszeri földi élet vs. az élet körforgása), akkor az emberek fele téved, és az önmeghatározása hibás.
Igazából azt sem értem, hogy ez hogyan kapcsolódik ahhoz, hogy miként gondolok valamire erkölcsileg. Pl. gondolhatok a halálra (aminek valóban alá vagyok vetve) úgy is, mint egy morálisan elfogadható dologra (pl. eutanázia), meg úgy is, mint erkölcstelenségre (gyilkosság).
válasza:Az, hogy minek gondolod magad, nem azt befolyásolja, hogy mi vagy valójában.
Ha nem annak gondolod magad, ami valójában vagy, az téves azonosulás, ami a valóságlátásodat befolyásolja.
válasza:Szervusz.
Nem erkölcstelen, hanem Isten szándéka, és gondolata ellenes.
Az ember Isten jóváhagyásával kaphatja vissza az életét, Jézus királysága alatt, addig halotti állapotban van.
S nem születik többször, vagy nem reinkarnálódik.
ellenben Jézus halála nem töltené be a szerepét.
válasza:A világ leírásában nem lehet az erkölcsöt értelmezni.
A világnak törvényei vannak.
Erkölcs ott van, ahol LEHET többféleképpen viselkedni, és ebből elvárás az egyik.
Tehát pl. azt lehet megkérdezni, hogy a teremtő erkölcsös-e, ha ilyen és ilyen szabályokat és lehetőségeket adott a világnak (holott adhatott volna mást is).
Azt NEM lehet megkérdezni, hogy ha nincs teremtő, hanem csak a világ kialakult valahogyan, akkor (önmagában) erkölcsös-e ez vagy az.
válasza:#8
Lehet rosszul fogalmaztam. Nem arra vagyok kíváncsi, hogy a reinkarnáció és a karma erkölcsös-e, hiszen ezek önmagukban csupán cselekvésképtelen gondolatok. Arra vagyok kíváncsi, hogy morálisan helyes-e, ha az egyén ezen gondolatok alapján ítélkezik. A példámban is ezt írtam: elfogadható-e, ha azt gondolom, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel született kisgyerek bűnös lélek, vagyis ítélkezem felette.
Nyilván nincs erre objektív válasz, lévén az erkölcs relatív, és nem is ilyet várok. Az érdekel, hogy aki ebben hisz, az milyen érvek/gondolatok mentén igazolja a karmára és a reinkarnációra épülő előítéletét. Ha pl. az eredendő bűnről kérdeznék egy keresztényt, akkor ő bibliai idézeteket hozna fel, és azokkal megmagyarázná meg, hogy miért elfogadható számára ez a gondolat, vagyis nem csak elfogadja, mint a teremtő egy törvényét, hanem erkölcsileg igazolva is látja. Na valami hasonlót vártam volna itt is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!