Milyen alapon, , és mióta gyakorolják keresztények-hit megvallása nélkül-a meghintéses (nem alámerítő) keresztelést? A Biblia tanítása szerint mit tesz, vagy jelképez a keresztelés?

Nem állítottam, hogy kánoni írás az ET. Ha valami nem kánoni, az nem jelenti feltétlen, hogy hazugság. Itt Eusebios nem saját véleményét hozza, hanem egy az egyben Polükratész püspök levelét, melyet Viktor római püspöknek írt. Mi oka lett volna költeni egy levelet más nevében? Hogy nagy mesemondó lett volna, ilyesmit magyarul egyetlen ultraszélsősőges honlapon találni, ami messze nem az általános vélekedés az ET-ről. Nem tudok zsinatról, amely vizsgálta volna az ET-t kanonizációs szempontból, különös tekintettel arra, hogy nem az apostoli korban élt, nem volt apostol, sem apostoltanítvány.

“odakint,sok a tűzrevaló ingyen”->persze, ha ellopod a földesúrtól akkor ingyé van.

“A pestis,kolera nem kedveli a hidegégövet” ->Rosszul tudod:

[link]

Didachéról sem állítottam, hogy kánoni. Nem kell tévedésnek lennie benne ahhoz, hogy ne kerüljön a kánonba.

Ha forrásként semmit nem fogadsz el ami az elképzelésednek ellentmond, -későbbinek érezvén, mesének állítván-, akkor miért írtad ki a kérdést? Milyen forrásokat szeretnél, csak kánonikus iratokból mutassuk meg az első néhány század történetét?

"Mi oka lett volna költeni egy levelet más nevében?"

nem akarok vitátokba beszállni, de a kérdésre van válasz: van ilyen. Az irattan foglalkozik ezzel, egy irat akkor hiteles (hangsúlyozom, irattani szempontból)ha az írta vagy íratta, akinek a nevében szól. Ettől még lehet benne téves adat mint ahogy igaz adat is. A hamisítvány pedig az, amikor nem az irt vagy íratott, akinek a nevében szól. A forráskritika hivatott ezt eldönteni.

Nyilván van olyan is, de a kérdés az volt, hogy NEKI mi oka lett volna egy különösebb jelentőséggel nem bíró levelet hamisítani.

Eusebios összegyújtötte a fellelhető iratokat, amelyeket belemásolt az Egyháztörténetbe.

Hogy ő hamisította a levelet, vagy a rendelkezésére álló levél hamisítvány volt, az két különböző kérdés.

Első esetben lenne jogos mesemondónak nevezni. De az említett hely előtti fejezetben is jelzi, hogy az ő napjáig fennmaradtak a püspökök levelei. Munkája nem évszázadokkal később bukkan fel, amikor is a kiadását követően már nem lehetne ellenőrizni, hogy valóban vanna-e ilyen iratok, amikre hivatkozik. Kortársai, ellenfelei nem jelezték, hogy hazudozna. Ill vannak iratok(levelek, zsinati határozatok) amelyek más forrásokban is megmaradtak, amelyek megegyeznek a nála lévőkkel, nem mutatnak hazudozást.

Álpüspöki levél, hogy kerülne a püspöki levelek közé(~120 éves időtávról van szó), ill semmi olyasmit nem tartalmaz, ami miatt értelme lett volna hamisítani.

Általában elismertnek tekintik a nevezett levél hitelességét.