Akik vallásosak és meg vannak győződve arról az ő vallásuk a helyes és igaz, mennyire ismerik a többi vallást?

A vallások összehasonlításánál, megítélésénél a logikánkat is érdemes használni.

Ajánlom, Albert Schweitzer: A keresztyénség és a világvallások c. esszéjét (Albert Schweitzer, a gondolkodó c. könyvben), idézek kettőt:

„Fiatal koromtól fogva megvolt az a meggyőződésem, hogy végül minden vallásos igazságnak el kell jutnia oda, hogy felfogható legyen úgy is, mint logikusan átgondolható igazság. Ezért úgy vélem, nem szükséges, hogy a kereszténységnek a gondolkodással és a többi vallással való vitában kiváltsága legyen, hanem az eszmék harca közepette egyedül a benne foglalt igazság hatalmában kell bíznia.”

"A brahmanizmus-buddhizmus és a kereszténység közötti harcban a szellemi és az erkölcsi ütközik egymással. Indiaiakkal való vitáikban újra és újra találkoznak majd ezzel a mondattal: ”A szellemiség nem erkölcsiség”, azaz a szellemivé válás az Istenhez való eljutásban önmagáért van, s végül is mint a legnagyobb, fölötte áll minden erkölcsinek is. Mi keresztények azonban azt mondjuk: ”Szellemiség és erkölcsiség egy és ugyanaz. A legmagasabb szellemiség a legmélyebb erkölcsiségben szerezhető meg, s folyamatosan a legmélyebb erkölcsiségben fejeződik ki.”

Folyt.

Folyt.

Hogy ki az igaz tanító, pl. Jézus vagy Mohamed, úgy döntheted el, hogy összehasonlítod őket.

- Jézus erkölcse sokkal magasabb, mint Mohamedé (nem szólít erőszakra)

- Jézus élete, magaviselete erkölcsös, míg Mohamedé nem (embert is ölt, hogy terjessze a hitét)

- Jézus feltámadt, Mohamed egyszerű halandó volt

- Jézus próféciákat teljesített be, Mohamed nem

- Jézus csodákat tett, Mohamed nem

- Mi igazolja tehát Mohamedet, hogy írása az Istentől származik? Semmi.

Jézus Istentől küldöttségét 3 dologgal támasztotta alá:

- magas erkölcsiségű szellemi tanítás és élet

- csodák: születésétől vak szemének megygógyítása, béna lábra állítása, sokféle más betegség gyógyítása, kenyér szaporítás, vihar lecsendesítése, halottak feltámasztása, Feltámadás a halálból

- ószövetségi próféciák beteljesítése (pl. születésének helyéről, idejéről, küldetéséről)

Mindehhez Jézus ezt mondta magáról:

„Én vagyok az Út, az Igazság, és az Élet, senki se mehet az Atyához, hanem ha általam”

Tehát nem a keresztények találták ki, hogy nincs más út, hanem Tanítójuk maga mondta.

Magam ismerek más vallásokat, gondolkodásmódokat is. Pl. ajánlom Kulananda: Buddhizmus c. könyvét vagy Lao Ce: Tao Te King-jét (Weöres Sándor versfordításában). Szókratészról a nagy görög gondolkodóról is olvastam Platón műveiben (ajánlom: Szókratész védőbeszéde, Phaidón, Gorgiasz).

Fiatalabb koromban nagy Tao Te King fan voltam. Aztán mikor komoly kutyaszorítóba kerültem jöttem rá, szépek szépek ezek a gondolatok, de nincs megtartó erejük, ha komoly igazságtalanság, szenvedés ér. Mára úgy látom, nem több szimpla SZTOICIZMUSNÁL, s a keleti gondolkodás tulképp felhúzható erre a kaptafára.

Ha Buddha és Jézus útja ugyanoda vezetne, Buddhának nirvánája során be kellett volna számolni a személyes Atyával való találkozásról. Buddha viszont nem ismert meg semmiféle Atyát.

A buddhizmus szerint a szenvedés oka a vágyak. A megoldás – amit kínál - hogy megszüntetjük az összes vágyunkat. Márpedig ha az összes vágyunkat és ragaszkodásunkat megszüntetjük, saját magunkat számoljuk fel szellemileg. Lehet elmeditálgatni a Himalája erdeiben, és az összes vágyunktól megszabadulni, de itt nyugaton eltapos a világ, ha nincs célod, meggyőőződésed, egészséges motivációid.

Tehát logikailag tévesnek gondolom Buddha által kínált megoldást.

Mivel én célirányosan tanultam ilyesmit, ezért az átlagosnál valamivel több rálátásom van más vallásokra is.

A saját hitemet többé-kevésbé ettől függetlenül élem meg, bár azért megerősítőleg tud hatni, ha az ember párhuzamokat és hasonlóságokat fedez fel más vallásokban és világnézetekben.

A kereszténység és más vallások objektív összehasonlításával mások is ugyanoda jutottak.

Idézetek Benkics József: A világvallások és a kereszténység c. könyvéből

„

Jézus Krisztus személyében és életében teljesedett be mindaz a jövendölés, amire a választott nép és az emberiség évezredek óta várt, így a róla megírt próféciák mind beigazolódtak. Ezt semmilyen más vallásalapítóról nem lehet elmondani. Ez nagyon fontos tény, mert

rávilágít a vallásalapítók és Jézus Krisztus közötti alapvetô különbségre! Gondoljunk arra, hogy Mikeás próféta már Kr. e. 700 évvel pontosan megjövendölte Jézus születési helyét. ,,De te efratai Betlehem -- bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között --, mégis belôled születik majd nekem, aki uralkodni fog Izrael felett. Származása az ôsidôkre, a régmúlt idôkre nyúlik vissza.'' (Mik 5,1) Ez a szöveg Jézus öröklétérôl is tanúskodik. Vagyis Jézus öröktôl fogva létezett, már akkor is mielôtt a földre jött volna. Ez nem mondható el semmilyen

vallásalapítóról.

Jézus életének jóformán minden egyes ,,mozzanatát'' megjövendölték a próféták. ,,A mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek Rá'' (Iz 53,4). Jogosan tehetjük fel a kérdést: Véletlen egybeesések sorozatáról van-e szó, vagy elôre megtervezett és ,,megírt koreográfiáról''? (…)

Egyetlen vallásalapító megjelenését sem elôzte meg semmilyen prófécia. Fellépésükkel társadalmi vagy erkölcsi problémákat, hanyatlást szerettek volna megelôzni vagy javítani. Megjelenésük az adott közegben szokatlan vagy váratlan esemény volt, ellentétben

Jézussal, akit a választott nép tudatosan várt mint megváltóját.

A vallásalapítók és Krisztus közé, az isteni léte, isteni természete von éles határt. Jézus mondja: ,,Mielôtt Ábrahám lett, Én vagyok.'' (Jn 8,58), mert ,,Isten Fiának vallotta magát'', azért ítélték Ôt halálra (Jn 11,36). Semelyik vallásalapító nem jelentette ki magáról, hogy ô Isten, vagy annak a fia. Az elôfordult, hogy követôik istenítették ôket, de ettôl még egyikük sem volt Isten! Az említett vallásalapítók és Jézus között életvitelben is komoly különbség volt. Ugyanis a vallásalapítók esendô -- hozzánk hasonló --, bûnös emberek voltak. Jézus Krisztus viszont tökéletesen szent és bûntelen életet élt.

(…) Buddha még a ,,megvilágosulása'' után is jó darabig kicsapongó szexuális életet élt, amiért követôi meg is rótták.

Buddha azt tanítja, hogy minden szenvedés, fájdalom gyökere a vágy! Le kell tehát rombolni a vágyat és akkor eljutunk a Nirvánába, a teljes megsemmisülésbe, ahol már nincs fájdalom. Tanítása szerint ez itt a földön különbözô jógagyakorlatokkal is elérhetô. Nem veszi észre, hogy a kérdést rossz irányból közelíti meg. Ugyanis a vágy az ember alaptermészetét hordja magában. Pontosabban a vágyban az ,,Én'' – a személyiség jelenik meg és az vetítôdik ki. A vágy mozgatja az akaratot is és húzódik végig az emberi élet -- jóformán -- minden területén.

Pl.: munkakör, munkahelyválasztás, szerelem, családalapítás, étkezési szokások, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ezért, ha a vágyat ,,leromboljuk'' -- ahogy ezt Buddha tanítja --, akkor a személyiségemet, az ,,én vagyok''-ot semmisítem meg. Így teljesen kiüresítem magam és eljutok az ,,immúnis'' állapotba, ahol szó szerint minden mindegy! Ebben az állapotban valóban nem fáj semmi!, de személyiségem sincs, s az ,,Én'' is elveszett! Gyôztem a szenvedés felett egy megalázó béke -- az emberi természet feladása -- árán!!

# 7

Ha jól értem a hobbid lett a szakmád? Nagyszerű, gratulálok! És kicsit irigyellek is persze :)

Aki megismeri (szó szerint) Istent, az nem vágyik többet kutatni az igazságot.

De aki csak szimpátia alapján választ vallást, az nem ismeri.