Segítség, mi mutatja a Bibliában, hogy a feltámadott ember önazonos a meghalt emberrel? Lehet hogy ez inkább csak egy újra teremtett "MÁSOLAT" (klón-szerűség)?

Kedves Hozzászólók, köszönöm mindenki gondolatait.

1.és 2. Hsz:

A Jóistennek nem szokása, de azért már támasztott fel embereket, de ezek általában nem sokkal a halál beállta után történtek, és a feltámasztottak folytatták a földi életüket.

Pl. (1Kir 17,17–24; 2Kir 4,18–37) Isten prófétái támasztottak fel (1-1 fiúgyermeket).

aztán ott a naini ifjú, Jaireus kislánya, Tábita, Eutikhosz, Lázár.)

Ugyanakkor olvashatunk Máté evangéliumában arról, hogy szentek támadtak fel Jézus halálakor. Erről úgy gondolják, hogy már abban a feltámadásban részesültek, mint Jézus és ők már a menybe mentek. Ők nem már régebbi halottak lehettek...

3. Hsz. köszi, ez segített. Én is ezen gondolkodtam, hogy Istennek nem számítanak az atomok. Csak pont ez is adta a bizonytalanságot... A több ezer évet pihenő emberek feltámadás után vajon önmaguk lesznek, vagy csak egy átmentett / átmásolt személyiség egy újjáteremtett testben?

Van jelentősége számomra. Furcsa mód ezutóbbi gondolathoz a felesleges küzdelem érzése társul. Ugyis mindegy, mert az már ugyse én leszek. Ezért kértem itt segítséget, ki kell ebből keveredni valahogy...:)

5.Hsz.

Attól, hogy a lélek nem halhatatlan, attól még az ember egészének (személyiségének, ami csak testtel együtt élőlény, anélkül csak puszta információ stb) szüksége van megváltásra.

7. Hsz.

Én nyitott vagyok elfogadni más szemléletet, de csak akkor, ha a Bibliából van alátámasztva.

Eddig úgy láttam, hogy

1. a halhatatlanság "egyedül Istené" (1Tim 6:16: Kié egyedül a halhatatlanság), mivel Ő nem teremtmény

2. a teremtmények elpusztíthatóak, halandóak, nincs örök életük (Mózes 1. könyve, a teremtésrõl 3:22 Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyanná lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. Most azért, hogy ne nyújthassa ki kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyék, és örökké éljen,kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett.)

Mivel Ádámék nem ehetettek az örök élet fájáról, így nem lettünk halhatatlanok.

3. a halhatatlanságra törekedni lehet (Róma 2:7 azoknak, akik állhatatosan jót cselekedve törekszenek dicsőségre, megbecsülésre, és halhatatlanságra, örök életet ad;)

4. Aki hisz Jézusban, az MAJD elnyeri a halhatatlanságot, de csak akkor amikor visszajön Jézus:

„Ímé, titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk, nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára. Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz Ige, amely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra” (1Kor 15: 51-54).

A halhatatlan lélekről szóló tanítás kockázatos tanítás.

Utat nyit pl. a spiritizmusnak, a halottakkal való kapcsolatfelvétel ábrándjának... ugyanis, egy valami nagyon biztos, hogy a szeánszokon NEM az elhunyt lelke szólal meg, de nem is az Isten. Sok választás nem marad, hogy akkor kicsoda... (a Kísértő és angyalai), akik szintén nem halhatatlanok...

Keresem még a választ a kérdésemre.

Ma ezt találtam:

Jób könyve 19:25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára megáll a por fölött,

s ha ez a bőröm lefoszlik is, testemben látom meg az Istent.Saját magam látom meg őt, tulajdon szemeim látják meg, nem más, bár veséim is megemésztetnek.

Ezek szerint Jób hiszi, hogy SAJÁT MAGA (nem más) látja meg az Istent a feltámadásnál.