Hogyan lehetne visszaállítani az egyház dicsőségét?

Nem az egyház dicsőségét kellene visszahozni, hanem az egyház erejét. Az egyház hogy úgy mondjam elfáradt, gyenge lett. Sokkal hatahatósabban kellene segítségül hívni a Szentlelket mint az egyház lelkét és erejét.

A Szentlélek vezette az ősegyházat is, mára a Szentlélek szerepe, a Szentlélek kérése nagyon háttérbe szorul.

Nem azt mondom hogy a szekták módszerét kellene választani, hogy bulizni kellene a templomban, de erősebben kellene kérni a szentlelket.

Szerintem sokan azért hagyták el pl az egyházat, mert a II Vatikáni zsinat ugyan kiváló eredményeket ért el, pl anyanyelvű liturgia, de ez a liturgia teljesen kicserélődött.

Nem azt mondom hogy a mai liturgia nem szép. Szép ha kellő tisztelettel és tempóval végzi a pap. A mai papság elfáradt ezért igyekszik minnél gyorsabban lezavarni a misét.Láttam pl egy Mo-n tartott tridenti misét, ahol tele volt a templom. Miért? Mert az öregek ezt szokták meg számukra ez volt a liturgia, de ezt a zsinat megmásította, a kálvára helyett a liturgia az utolsó vacsorára épül.

Nem tudom, lehet hogy az akkori vezetők úgy gondolták hogy modernizálni kell a liturgiát, de szerintem nem a liturgiának kellene az emberekhez alkalmazkodni hanem az embereknek a liturgiához.

Nézd meg az ortodoxokat nem váltogatnak litrugiát mégis azért nagy számban vannak templomaikban.

És sok fiatalt érdekel is a tridenti mise köztük engem is (17 vagyok).

Lehet egy kicsit zavaros lett az írásom de remélem valamennyiremegérthető

"Régen, a középkorban a keresztény egyház meghatározó szerepet játszott a világ dolgaiban, az emberek életében és a keresztény erkölcsi szabályok szerint éltek."

Hogy mit nem mondasz....

Az első fele az nagyon igaz. Ahogy most is akkor is benne voltak mélyen a világ dolgaiban. Ami a Biblia mint Isten szava szerint ellenkezik a keresztény élettel, mivel egyáltalán nem lehettek volna a világ része, és bizony másként történtek volna a dolgok, ha nem keverednek bele világba.

Tisztelet a kivételnek, de a középkorban, amit nem véletlen neveznek "sötétnek" nem épen voltak erkölcsükről híresek, hiszen kegyetlen dolgokat tettek az emberekkel akik a hatalmuk alatt tartották az elesett embereket, de sokszor királyokat, nemeseket is sikeresen tudtak elmozdítani a helyükről.

S bár kitalálták a cölibátust, a legtöbb egyház atyának, innen onnan összeszámolva, több gyereke volt, mint egy egyszerű embernek

"dicsőségét"...

Micsoda dicsősége volt a magukat kereszténynek nevező egyházaknak?

Emberek milliói haltak meg miattuk.a saját törvényeiket is megszegték, amit maguk állítottak fel az egyház vagyon megtartásáért.

Ellene menve annak, hogy a keresztény vezetőnek, egyfeleségű férfiú, józan mértékletes, gyermekeit engedelmességben nevelőnek kellett volna lennie.

Ha megnézzük a Krisztusi mintát, és tanítást, hát a dicsőség az biztos nem az Övék....

#22, én viszont örülök, hogy már nem a tridenti mise van, nekem nagyon tetszik az, ami most van, nem kell lecserélni.

Viszont azzal kapcsolatban egyetértek, hogy a Szentlelket előtérbe kell helyeznünk, szerencsére van a Katolikus Karizmatikus Megújulás. Én nagyon szeretem a dicsőítéseket, és jó lenne, ha jobban elterjedne, ha minden misén felemelnénk a kezünket, és úgy dicsőítenénk az Urat. Én már voltam ilyen misén, és annyira rossz volt utána egy rendes misére elmenni, ahol orgonás zene van, az emberek nem lelkesen énekelnek, és nem emelhettem fel a kezem, olyan rossz volt. Meg igazából ez az orgonás zene annyira elavult, vagy hogyis mondjam. Ezek a népénekek annyira nem jelentenek semmit a fiataloknak, és az orgonás, búskomor zene taszító. A karizmatikus dalokkal viszont meg lehetne fogni a fiatalokat, az emberek élveznék a templomba járást, és többen járnának a templomokba. Annyira jó lenne, remélem eljön majd az az idő, hogy ez jobban elterjed, és a Szentlelket előtérbe helyezzük!

Vissza kell-e egyáltalán állítani a régi dicsőségét és tekintélyét?

Lehet nem. Mi a cél? Hogy minél több embert elvezessen az Egyház Krisztushoz, az üdvösségre. Ha az adott korban úgy tud több embert megszólítani, hogy picit lazább, nyíltabb, "liberálisabb" (bár nem szeretem ezt a szót, mert sokan túlságosan negatív értelemmel ruházzák fel), akkor legyen olyan. Ha pedig az adott korban úgy tud eredményesebb lenni, mint a középkor idején, akkor legyen olyan.

Csak a cél számít, a köntős színe lényegtelen.

Szerintem Ferenc pápa nagyon jó példa. Nem egy megosztó személyiség, hanem olyan, aki valóban krisztusi módon él, és egyaránt figyelnek szavára katolikusok, de még ateisták is. Ha ezzel a puritán és egyszerű stílusával akár egy bárányt is visszahoz Krisztus nyájába, már megérte.

Illetve az is kérdés, hogy melyik régi fényre gondolsz? Az Egyház már két évezrede áll. Más volt a legelső századokban, más a középkor elején, a reneszánsz idején, megint más a katolikus megújulás alatt, sokat változott a felvilágosodés idején és még többet a 20. században. (Persze írtad, hogy középkor, csak gondoltam érdemes tágabb szemmel nézni történelmünkre.)

Abban igazad van, hogy sok ember elfordul a hittől, de erre biztos jó megoldás az ötleted? Szerintem Európában nem válna be.

A megoldás szerintem a helyi kis közösségek megerősítésében van. Sőt megszervezésében, mert sok helyen először erre lenne szükség. Ezek a kis közösségek meg egyre többeket vonzanak majd Krisztus nyájába.

#25

Ebben nem értek egyet. Én speciel nem rajongok a "templomi hippi zenéért", de ha néha ilyem mise van, elviselem. Viszont ezek a karizmatikus dolgok könnyen elterelhetik az embert a krisztusi hit egyszerű és rendkívül tiszta megélésétől. Az őskeresztények sem úgy dicsőítették Isten, hogy felemelt kézzel énekelgettek, meg miegymást csináltak. Pedig ha valamihez vissza lehet térni, az talán az őskeresztény vonal lehetne.

Egyszer láttam egy karizmatikus, táncos (vagy tudja a jó fene, hogy mi a frászt műveltek) Szentségimádást, szó szerint elborzadtam, majd azt mondtam, csak ilyen fertőt soha ne.

Szerintem egyik isteni személyt sem kell előtérbe helyezni, mert mind a három egyformán fontos. Talán embersége és kereszthalála miatt Jézust érezzünk magunkhoz legközelebb, de ez nem homályosítja el sem az Atya, sem a Szentlélek dicsőségét.

Látom itt többen démonizálják a középkori egyházat, pedig számos dologban pont, hogy az egyháznak volt visszatartó ereje. Csak nehéz ezt megérteni, meg a felvilágosodás óta olyan mélyen él az emberekben ez a kép a máglyákról meg a keresztes hadjáratokról, hogy könnyebb ebbe "hinni", mint kicsit felülvizsgálni a kérdést.

Annak az egyháznak a dicsőségét visszaállítani már nem lehet, mivel akkor a társadalom gyakorlatilag egyenlő volt az egyházzal. Ma már ez messze nincs így, sőt már kb. 400 éve nincs így. Történészberkekben a vesztfáliai békét szokták felhozni (1648.), ahová már meg sem hívták a pápát, pedig korábban minden fontosabb békénél a pápa volt a békítőbíró.

Az egyháznak a korábbi erejét kéne visszahozni: az egyik bíboros mondta, hogy az egyház küldetése az evangelizáció. Ezt nem szabadna elfelejteni, jobban kéne misszionálni és a jobban kéne nevelni, hogy a hit terén nagyobb tudás birtokában legyenek, mert néha elkeserítő, hogy mennyire nem ismerjük a saját egyházunk tanítását és ha jön egy szektás vagy egy ateista, akkor leblokkolunk. Nem akarom bántani a karizmatikus katolikusokat, mert pápai jóváhagyással működnek, de csak érzelmekre nem lehet hitet építeni.

Szerintem a II. vatikáni zsinat számos jó dolgot hozott. Egyik hátránya viszont, hogy nagy lett a lazulás. Ezt a mérleget kéne kicsit visszabillenteni. Egy atya mondta, hogy módszerekben, pl. az evangélium hirdetésének eszközeiben legyünk modernek, viszont tartalomban teljesen hűek az egyház hagyományos tanításához.

"Meg igazából ez az orgonás zene annyira elavult, vagy hogyis mondjam. Ezek a népénekek annyira nem jelentenek semmit a fiataloknak, és az orgonás, búskomor zene taszító."

Ez már abszolút ízlés dolga, amin kár vitatkozni. Voltam már karizmatikus szentségimádáson és engem nagyon zavart..

Én fiatal vagyok és ez maga a csoda: https://www.youtube.com/watch?v=esNb4FlSCW0

Szomorú, ha ez nem jelent semmit, mert ezt konkrétan Aquinói Szent Tamás írta...

#28, én vagyok az a válaszoló.

Én is voltam már karizmatikus szentségimádáson, és az maga volt a csoda, nekem az az alkalom egy meghatározó pont volt az életemben.

Ne haragudj, de nem. Ez a zene nem tetszik, nem tudok elmélyülni közben.

Én nem akartam megbántani senkit, akinek más az ízlése, csupán azt mondom, a mai fiatalok nagy részének nem tetszik ez, sem a mise merevsége. Sokaknak ez unalmas, taszító. Ezért a fiatalok inkább másban keresik a spiritualitást, pl távolkeleti vallások, vagy épp teljesen elfordulnak a hittől. Ezért tartanám jónak a karizmatikus megújulás elterjedését.