Mit tegyek, ha nem fogadják el, hogy ateista vagyok?

Édesanyám elég vallásos családban nőtt fel, rossz szemmel is nézték, hogy apukámhoz ment hozzá, aki egyáltalén nem hívő ember. Anyukám beszélt nekem az egészről, azt mondta az én döntésem, hogy szeretnék e misékre járni, meg ilyenek. Nekem annyira nem jött be az egész, meg is mondtam neki, de egyáltalán nincs baja a véleményemmel/döntésemmel, teljesen tiszteletben tartja. Nagynénéméknél viszont az egész család eléggé "komoly" katolikus, nagyon fontos számukra ez az egész. Most, hogy már nagyobb lettem, szoktunk beszélgetni erről az egészről. Én mindig elmondom nekik, hogy sajnos én nem érzek így, nem érzem ott jól magam stb. Régenebben is nehezen kezelték, de az uttóbi három hónapban szidnak, elhordanak mindennek és mélységesen lenéznek. Apukám már nagyon ritkán jár hozzájuk, csaj akkor megy ha muszáj, vele is hasonló volt a helyzet.

Szeretem őket, meg ők is engem, azért mégiscsak a családom, de mostanában egyre kellemetlenebb a helyzet. Hogyan mondhatnám meg nekik finoman, hogy nem tervezek mostanában hinni, és nem szeretném ha rámerőltetnék?

Anyukám már beszélt velük erről, de semmit sem ért az egész sajnos, úgy érzem nekem kell meggyőznöm őket valahogy.

Köszönöm a segítséget!:)

16/L