Miért esek mindig ugyanazokba a bűnökbe?

Mert nem tartod bűnnek a bűnt, vagy nem is bűn.

Mi a bűnöd?

A bűn az, amikor tudva és akarva Isten akarata ellen teszel!

Ha felismerted, hogy amit teszel az bűn, de mégis bele esel szándékod ellenére, akkor az megkötözöttség.

A megkötözöttségeink ellen küzdenünk kell, de szabaddá csak Jézus tud tenni bennünket, ha átadjuk magunkat Neki.

János8.34. Jézus pedig így válaszolt nekik: Ámen, Ámen mondom néktek, hogy mindenki, aki bűnt tesz, rabszolgája a bűnnek,

János8.35. a rabszolga pedig nem marad a házban a (világ)korszakra, a fiú marad ott a (világ)korszakra.

János8.36. Ha tehát a fiú titeket szabaddá tesz, valóban szabadok lesztek.

A megkötözöttségeink összefüggésben vannak az előző életeinkben elkövetett bűneinkkel, a fel nem oldott (Jézus által meg nem szabadított) karmikus "görcseinkkel".

Ezek egyúttal a keresztjeink is. Mindenkinek vannak keresztjei, ha be vallja valaki ha nem.

"A szexuális élet ösztönzője a fajfenntartás ösztöne. Ez biztosítja a földön azt a lehetőséget, hogy beteg emberek egészségessé válásra, rosszak pedig megjavulásra szülessenek.

Ez az ösztön a földi szellemi lényeknél, tehát az embernél, nem Istentől irányított, mint az emberalatti világ élőlényeinél, hanem mindenkinek saját értelmének és akaratának van kiszolgáltatva. Ennek az ösztönnek működése három fontos szempontról tudósít mindenkit.

Az egyik szempont az, hogy e területen mérheti fel legegyszerűbben magát minden földi halandó az önfegyelem mérlegén.

A másik szempont az, hogy a házasság kemény kötelékének felvállalását felelősséggel élje meg mindenki, aki emberséges embernek gondolja önmagát.

A harmadik szempont pedig az, hogy a közvetlen Isten iránti szereteteteket, amelyet csak negatív módon tudtok megmutatni, tehát úgy, hogy Isten kedvéért lemondotok valamiről, e téren be tudjátok mutatni. Ennek alapja az, hogy Isten nem bábúknak teremtett benneteket, hanem olyan szabad lényeknek, akik szabadságukat az ösztönvilág feletti uralmuk által tudják különösképpen igazolni.

Nem Istennek árt az, aki gyakran önkielégítést végez, hanem önmagának, mivel természetellenesen cselekszik. De ez az ártalom általában már része egy folyamatnak, amelyben éltek. Az a szexuális légkör, amely körül vesz benneteket, szinte lehetetlenné teszi számotokra, hogy ne tegyetek természetellenes dolgokat.

Ennek az ösztönnek erejét csökkenti az, ha valaki ki tudja fárasztani magát, s kerülni törekszik az ösztön erejét növelő körülményeket.

Aki komolyan harcol, az sebeket is kap! De a harcot soha nem szabad feladni. E téren maga a harc a győzelem akkor is, ha örök újrakezdők vagytok!

Energiáitokat nem elnyomni kell, hanem olyan irányban kiélni, amely irány nem lehangoláshoz vezet. "

Jézus; A HANG - könyv 3541

"Engem Jézust nem lehet megbántani!, de lehet Nekem fájdalmat okozni. Mivel nagyon szeretlek benneteket, ezért Nekem nagyon fáj, ha önmagatokat, vagy egymást bántjátok. A BŰN szó helyett jobbnak tartom az ÖNZÉS szót. Ez ellentéte az önszeretetnek. Az önszeretet csúcsérték: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (Máté 22:39). Minden bűn szeretetlenség, önzés! A fajfenntartás ösztönének önző módon való kiélése azért okoz Nekem fájdalmat, mert tudom, hogy értékes önfegyelmező erők szorulnak háttérbe, melyek ha működhetnének, akkor nagyon tudnák segíteni az illetőt személyiségének gazdagodásában. Ez pedig azonos az emberi kapcsolatainak értékes gazdagításával.

Mivel éppen a fajfenntartási ösztön területén mérhető fel legkevésbé a tudatos beszámíthatóság az önzés irányában, tehát az, hogy valakit valóban az önzés, vagy más megterheltség motivál, ezért e téren nem véletlenül került e probléma a parancsok hatodik körébe, és nem előbbre.

A fajfenntartás ösztönének természetes medre a monogám házasság. Ami ettől eltér, az objektíve természetellenes. Szubjektíve viszont, éppen a fent említett szempontok alapján nem lehet sablonizálni.

Jézus; A HANG- könyv 575