A három királyok vízkereszt ünnepén látogatták meg Jézust vagy karácsonykor?

Asztrológusok voltak, hiába kötözködsz kedves válaszoló.

S ez nem az Örtorony folyóirat találta ki.

Asztrológusok (gör.: maʹgoi; „mágusok”, Kat., lábj.; Csia, 1978) ajándékokat hoztak a gyermek Jézusnak (Mt 2:1–16). A maʹgoi-ról a The Imperial Bible-Dictionary (II. köt. 139. o.) kijelenti: „Hérodotosz szerint a mágusok a médek egyik törzsét alkották [A görög–perzsa háború. I. könyv, 101.], akik azt állították magukról, hogy megfejtik az álmokat, és akik hivatalosan meg voltak bízva a szent rítusok elvégzésével. . ., egyszóval ők alkották a tanult és papi osztályt, és feltételezések szerint megvolt az a képességük, hogy könyvek és a csillagok megfigyelése által természetfölötti betekintést nyerjenek a jövő eseményeibe. . . A későbbi vizsgálatok alapján inkább Babilon, semmint Média és Perzsia nevezhető a fejlett mágia központjának. »Eredetileg a méd papokat nem nevezték mágusoknak. . . Ám ennek a papi kasztnak a káldeusok adták a mágusok nevet, így ezzel magyarázható, hogy Hérodotosz miért mondja a mágusokról azt, hogy a médek egy törzsét alkotják« . . . (Herzog enc.-ájában J. C. Müller)” (P. Fairbairn szerk.; London, 1874).

Ezért aztán Jusztinosz vértanú, Órigenész és Tertullianus joggal gondolt a Máté 2:1-et olvasva a maʹgoi szó kapcsán asztrológusokra. Tertullianus ezt írta: „Ismerjük a mágia és asztrológia kölcsönös kapcsolatát. Az elsők tehát csillagjósok voltak. . ., az elsők neki [Jézusnak] ajándékot vittek” (A bálványimádásról. IX., 3.). A mágusok elnevezés úgy terjedt el a köztudatban, „mint ami keletről jövő asztrológusokat jelölő gyűjtőnév” (The New Funk & Wagnalls Encyclopedia. 1952,

C. B. Williams fordításában készült The New Testament a csillagjós szót használja, és egy lábjegyzetben kifejti: „Vagyis olyanok, akik a csillagokat tanulmányozzák a földi eseményeket illetően.” Helyénvaló tehát, hogy bizonyos bibliafordítások az „asztrológusok” szót használják a Máté 2:1-ben (ÚV, AT, NE, Ph).

@7: Asztrológusok voltak. Persze abnan az időben ez nem teljesen azt jelentette, mint ma. A tudományos csillagászat is ebbe tartozott.

Ez egyértelműen látszik abból, hogy egy "csillagot" követve jutottak el Júdeába -azért tettem idézőjelbe, mert nem egy konkrét csillagról van szó, hanem egy égi jelenségről, amit megfelelően értelmezve rájöttek, hogy megszületett a Messiás (hogy nem a közismert fényes, feltűnő újonnan megjelent csillag volt ez a jel, azt mutatja az is, hogy Heródesnek fogalma sem.volt róla -pedig egy ilyen jelenség csak feltűnt volna neki)

Szóval ha valaki csillagászati megfigyeléseket végez, észlel egy különleges jelenséget, azt értelmezi és annak megfelelően cselekszik -szt minek neveznéd, ha nem asztrológusnak?

#12

Asztronómusnak. Vagy egyszerűen bölcsnek, ahogy szinte minden fordítás használja.

Ha változik egy szónak a jelentése az évszázadok, esetleg évezredek alatt, akkor érdemes az eredeti jelentést meghagyva változtatni magát a szót. Például Károlyi asszony helyett asszonyállat szót használta. Mivel ennek ma már inkább van pejoratív jelentése, ezért helyette nőt, vagy asszonyt használunk. Az asztrológus ma egyértelműen pejoratív jelentéssel bír, ezért célszerűtlen ezt használni. Sőt mai jelentésben nem is felel meg annak, amit eredetileg jelenteni akart az ott leírt görög szó. Hiszen te is megjegyzed:

"Persze abban az időben ez nem teljesen azt jelentette, mint ma."

Egyébként:

"mert nem egy konkrét csillagról van szó, hanem egy égi jelenségről"

Nem tudjuk, hogy miről volt szó, lehetett égitesteknek speciális együttállasa is.

@13: először is az "asztronómia" kifejezés jóval későbbi, mint a Biblia szövege; másrészt a jelentése is igen távol van a magói szóval említett aztrológusok tevékenységétől. Ha ismered a jelentését, akkor azt is tudnod kell, hogy a mai, asztrológia néven ismert sarlatánságot akkoriban -éppen a valódi tudományoktól való megkülönböztetés érdekében- asztrognózisnak nevezték. Az asztrológia valódi tudománynak számított, az égitestek megfigyelésével és azoknak a Földre vonatkozó hatásával foglalkozott. Ezzel szenbem az asztronómiának nem volt feladata a Földre vonatkozó hatások kutatása; az csak az égen történő eseményekkel törődött -mivel az említett bölcsek a megfigyeléseik alapján elindultak Júdea felé, így nyilván értelmezték ezt a jelet, ergo asztrológiaával foglalkoztak. Még akkor is, ha ezt tagadod...

"Egyébként:

"mert nem egy konkrét csillagról van szó, hanem egy égi jelenségről"

Nem tudjuk, hogy miről volt szó, lehetett égitesteknek speciális együttállasa is." -igen, egy speciális együttállás volt; ezt már Kepler óta tudjuk. Mint ahogy azt is, mi is lehetett az pontosan -ha érdekel, rengeteg helyen utánanézhetsz; több könyv is született e témában, amelyek számodra is elérhetőek. Ha érdekel, akkor kiét kiváló magyar művet tudok ajánlani, melyek -többek között- ezt a jelenséget is kimerítően bemutatják az értelmezésével együtt; de nem teljesen azonos szemszögből nézve:

- Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában

- Teres Ágoston: Biblia és asztronómia

Mindkét mű részletesen taglalja ezt a jelenséget is -és abban is megegyeznek, hogy mindkét szerző a több évtizedes kutatásainak eredményét írta le...

De elolvashatod akár Kepler, akár Schiaparelli, K. Ferrari d'Occhieppo, stb. írásait is e témában...