Valaki le tudná írni érhetően, egyszerűen hogy mitől függ hogy mikor van húsvét?

#2

Nem, a húsvét az vasárnap van (ekkorra támadt fel Krisztus), a hétfő már csak másod napja. Egyébként az Egyház 8 napon át ünnepli a húsvétot, a húsvét hétfő semmivel sem kiemeltebb, mint az azt követő szerda például. Illetve mennybemenetelig tart a húsvéti időszak.

"Majdnem, csak ugye nem vasárnap, hanem a vasárnapot követő hétfőn."

Nem tartozik a kérdéshez, de ez a hétfő hogy jött ki...? :D Húsvét vasárnap van, mert vasárnap támadt fel Jézus.

A locsolkodás van húsvéthétfő. :))

Ja, akkor bocsi, ateista vagyok, azt hittem, a vasárnap az csak egyszerű vasárnap.

Nekem a hétfő az ünnep.

Nem is tudom, hogyan kerültem ide, ja igen, a főoldalról.

Már megyek is

Tiszteletem!

A húsvét (eredeti neve pészah, pászkaünnep) eredetileg egy zsidó ünnep, arra emlékezik a zsidóság, hogy őseiket kihozta Isten Egyiptomból a rabszolgaságból.

A zsidó naptár szerint niszán 14. és niszán 21. között tartják az ünnepet, az első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot.

A kereszténységnek is a legnagyobb ünnepe a húsvét, és emellett egy tavaszváró ünnep is, amit a Hold állása alapján számítanak, valamint a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe is, plusz termékenységi ünnep is volt. A keresztény húsvét idejét nem az eredeti pészah, hanem inkább az utóbbi ünnepek alapján számítják (325-ben hoztak erről döntést: tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap), így ritkán esik egybe a zsidó húsvéttal. Érdekes, hogy az egyházszakadás után a nyugati és keleti részre szakadt egyház is más időpontot határoz meg.

lásd még:

[link]

"A [katolikus] húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is"

"Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával."

Kicsit a katolikus húsvét ideje hasonlóan alakult a Jézus születésének ünneplése idejéhez. Volt egy népszerű pogány ünnep, a téli napforduló december 25 körül, ezért Jézus születését is - inkább népszerűségi, terjeszkedési okokból, mint tudományos alaposságból - erre a napra tették, ekkor kezdték ünnepelni.

A katolikus húsvét szokása bibliai alapokkal bír, ugyanakkor meg kell említeni, hogy mind a dátumon, mint az étkezésen változtattak.

Először nézzük meg az eredeti ünnepet a Bibliából:

[link]

2Mózes 12:

3

Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

8

A húst pedig egyék meg azon éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű fűvekkel egyék meg azt.

9

Ne egyetek abból nyersen, vagy vízben főtten, hanem tűzön sütve...

17

Megtartsátok a kovásztalan kenyér innepét; mert azon a napon hoztam ki a ti seregeiteket Égyiptom földéről; tartsátok meg hát e napot nemzetségről nemzetségre, örök rendtartás szerint.

18

Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedik napján estve egyetek kovásztalan kenyeret, a hónap huszonegyedik napjának estvéjéig.

19

Hét napon át ne találtassék kovász a ti házaitokban; mert valaki kovászost ejéndik, az a lélek kiirtatik Izráel gyülekezetéből, akár jövevény, akár az ország szülöttje legyen.

20

Semmi kovászost ne egyetek, minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek.

Máté 26:

17

A kovásztalan kenyerek első napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt?

18

Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a húsvétot tanítványaimmal.

19

És úgy cselekedének a tanítványok, amint Jézus parancsolta vala nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.

A katolikusok a dátumot átrakták 325-ben a tavaszi termékenységi ünnepre (innen a húsvéti locsolkodási és tojásgyűjtési szokás). Az eredeti bibliai étkezési szokás, amit Jézus is tartott (sült bárány, kovásztalan kenyér) átváltozott főtt disznóvá, kovászos kenyérre, illetve a termékenységi ünnepekről származó főtt tojássá.

#6

Lehet nem tűnt fel, de mi keresztények nem az Egyiptomból való kivonulásról emlékezünk meg, hanem Krisztus feltámadásáról.

Mivel a zsidók a hold különböző fázisaihoz kötik hónapjaikat, ezért különösen érdekes a felvetésed, hiszen a zsidók is a hold állása alapján számolják ünnepüket. Mivel a keresztények nem a holdfázisok alapján számolják az időt, ezért volt szükség erre az érdekes számításra.

Egyébként minden keresztény felekezet ekkor ünnepli húsvétot, "meglepő" módon a reformátusoknak, az evangélikusoknak, az anglikánoknak is pont akkor van a húsvéti ünnep, amikor a katolikusoknak. Az oroszoknál lehet eltérés, a Juliánusz naptár használata miatt.

Szia

A pászka ünnepét évente csak egyszer tartották meg, a zsidó niszán hónap 14. napján. A zsidók úgy számolták ki az időpontot, hogy megvárták a tavaszi napéjegyenlőséget, vagyis azt a napot, amikor körülbelül 12 órán át tart a nappal, és 12 órán át van sötétség. A tavaszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső újhold jelezte a niszán kezdetét. A pászka ideje pedig 14 nappal később, naplemente után jött el.

"Lehet nem tűnt fel, de mi keresztények nem az Egyiptomból való kivonulásról emlékezünk meg, hanem Krisztus feltámadásáról.

Mivel a zsidók a hold különböző fázisaihoz kötik hónapjaikat, ezért különösen érdekes a felvetésed, hiszen a zsidók is a hold állása alapján számolják ünnepüket. Mivel a keresztények nem a holdfázisok alapján számolják az időt, ezért volt szükség erre az érdekes számításra."

Pedig a hatosnak igaza van. Az egész korai kereszténység az apostolok tanításai szerint a zsidókkal együtt, niszán hónap 14.-én tartotta a pászkát és az Úr vacsorát is, hiszen az Isten Fia ekkor halt meg. Így is hívták, pászka, (görögül pasca) nem nevezték át húsvétre. Ettől tért el római hatásra az addigra már elvilágiasodott, császári pártfogásba került "kereszténység". Az eltérés egyik fő oka az volt, hogy véletlenül se a zsidókkal együtt legyen az ünnep, (ezért került át a tízparancsolat szerinti szombati gyülekezés napja is a császár által korábban bevezetett és preferált vasárnapi pihenőnapra).

Az egyiptomi kivonulás is jelen van a kereszténységnél is, hiszen az írásban Egyiptom a bűn királysága, ahonnan a bárány vérével meg lettünk váltva. Az egész egyiptomi rabszolgaság, kivonulás, pusztai vándorlás és végül az ígéret földje az Egyház előképe: a bűn rabszolgaságában született, a bárány vérével lett megváltva, víz által menekült meg, vándorol otthon nélkül a világ pusztájában, míg végül belép az igazi hazájába, az Egek Királyságába.