Ti mit gondolnátok egy lányról, aki apácának készül?

Ezt így nem tudhatjuk, aki választ ad, az csak általánosít, mert nem ismerjük a történetét. Szép dolog Istennek tetsző életet élni, de egy felekezet jelmezes bábúja lenni miért jó?

Amúgy látom neked az a baj, hogy elhagyott a lány, mert apácának ment. Az én barátnőm a saját bátyámmal lépett le. Melyik a jobb?

Nem pontos az ismerete a Bibliából. Ugyanis Isten nem rendelte el, hogy egy asszony apáca legyen, vagy egy Férfi szerzetes, és így elkülönüljön az emberektől.

Jézus azt mondta, hogy itt kell a kereszténynek élnie a világban.

(János 17:15) 15 Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrködj felettük a gonosz miatt.

(Máté 5:16) 16 Hasonlóképpen engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak.

(1Korintusz 5:9, 10) 9 Levelemben azt írtam nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba paráznákkal, 10 de nem úgy értve, hogy általánosságban e világ paráznáival vagy a kapzsikkal, a zsarolókkal vagy a bálványimádókkal. Különben bizony ki kellene mennetek a világból.

S arra sem kötelez senkit, hogy soha ne legyen férje, vagy felesége, mert így is lehet szolgálni. Sőt, kifejezetten azt írja, hogy a felvigyázó, vagy a gyülekezet felvigyázója, egy feleségű, józan mértékletes, gyermekeit engedelmességben nevelőlegyen. Ő pedig példamutatással éljen, mint keresztény.

#5

Kicsit hiányosak az ismereteid a Szentírásból.

"Aki nevemért elhagyja otthonát, testvéreit, nővéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a földjét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége."

"Tehát aki férjhez adja hajadon lányát, jól teszi, aki pedig nem adja férjhez, még jobban teszi."

˛@6

Az általad idézett vers, nem azt hivatott közölni. Ugyanis az első században sem hagyta el olyan értelemben senki a házanépét, aki Istent képviselve szolgált, hogy zárdába, vagy elszigetelt helyekre ment volna. Ilyet nem is tanított Jézus.

(1Korintusz 9:5) 5 Talán nincs hatalmunk arra, hogy testvérnőt vigyünk magunkkal mint feleséget, miként a többi apostol is, és az Úr testvérei, és Kéfás?

Péter, és Jézus féltestvérei sem hagyták el a házuknépét ilyen értelemben, hanem magukkal vitték a szolgálatba.

(Lukács 18:29, 30) . . .„Bizony mondom nektek, senki sincs, aki házat vagy feleséget vagy testvéreket vagy szülőket vagy gyermekeket hagyott el az Isten királyságáért, 30 és ne kapna mindenképpen sokszorta többet ebben az időszakban, az eljövendő világrendszerben pedig örök életet.”

Olvasd el figyelmesen a verset a szövegkörnyezetével. A prédikáló szolgálatért történik, vagy is nem abban az értelemben hagyja el, hogy elszigetelődik, hanem az első helyen mind a férjnek feleségnek családtagoknak Isten munkája az első, de továbbra is családként együtt élnek.

Nem lenne összhangban a keresztény élettel, ha valaki ilyet tesz a családjával.

A keresztény életet élőnek nem tilos házasodni, és gyermekeket nevelni. S ennek megfelelően a háznép tagja is ugyanazt az életet élik, első helyen tartva a személyes életükben Isten szándékait. Miközben a családjáról is gondot viselnek felelősségben.

(1Timóteusz 5:7, 8) . . .. 8 Bizonyos, hogy ha valaki nem gondoskodik az övéiről, és kiváltképp a háznépének tagjairól, a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.

Ezt az egyház találta ki, hogy a gyermekekre ne szálljon át a vagyon. Ezért a cölibátust, és az apáca életet hozták be a tudatba, azonban az első keresztények nem tettek ilyet, sőt magukkal vitték a szolgálatba a feleségüket is.

Ha meggondoltan igaz, amit a lány mond, akkor

Isten segítse életcélja elérését!

.

A veled szakítás miatti személyes sértődöttségből tetted fel kérdésed, hiszen ha nem így lenne, egyáltalán nem érdekelne, hogy melyik lánynak mi az életcélja.

Ha tényleg szereted és tényleg apáca lesz, örülj, hogy harag nélküli elengedésével hozzájárultál boldogságához!

Szerintem elpazarolja az életét, de ha így döntött, akkor így döntött.

Az ő élete, az ő döntése.

Ha a szakítást nem vesszük figyelembe, akkor ő ezt egy hivatásnak véli, ami a mai korban már ritka. De kicsit hasonlít arra, amikor a férfi választja a papi, vagy a katonai életet.

Valamiért neki szüksége van arra, hogy elvonuljon.

"Szerintem elpazarolja az életét"

Miért is?

Ha kitűz egy célt magának, aminek elérésével és a további időben boldog lesz, boldogan, megelégedetten éli további életét, miért pazarolná el?

Az pazarolja életét, aki beáll a taposómalomba, tudja, mit kéne változtatnia, lehetősége is van rá, mégsem teszi.