Mennyire biblikus amikor az apa mondja a felnövő fiának hogy "Nem érdekel hány éves vagy, amíg az én házamban laksz és az én kenyeremet eszed, addig azt csinálod amit én mondok! " hozzáállás?

"Gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek, mert ez igazságos az Úrban." (Ef 6:1)

Amíg nem tudod ellátni a saját szükségleteidet, addig függőségben vagy anyagilag a szüleidtől. Ők felelősek érted ebben a tekintetben, és gyakran úgy érzik, hogy akár életvezetés terén is felelősek.

Viszont én nem tudom jól megítélni részletes ismeretség nélkül, hogy ki hány éves korig függő a szüleitől irányítás szempontjából. A 18 év nagyjából egy jó átlag lehet a teljes függetlenségre, de ettől fel-le is több év eltérés lehet. Én nem tennék ilyen merev kijelentést, hogy "nem érdekel hány éves vagy...", de ha neked ez jutott, akkor ezzel kell valamit kezdened.

Viszont inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy amire az apa rá akar venni az bűn, vagy valamiféle függőséghez vezethet? Mert akkor természetesen ne engedelmeskedj. De úgy gondolom, ha akár 25 éves is vagy, és az apád ilyen kontroll alatt akar tartani, és ilyen túlzottnak tűnő hatalmi igénnyel lép fel, akkor is jobban jössz ki az ügyből, ha megteszed, amit mond, mivel az is benne van a Bibliában, hogy "Nincsen hatalom mástól csak Istentől, és ami hatalom rendeltetett, az mind Istentől van."

Van egy előnye annak, ha valaki hatalommal irányítás alá von téged, neki kell a felelősséget vállania, ha rosszul irányított. Ez egy előny.

A véleményedet azonban tisztelettudóan mindig mondd el, és ha apa nyitott a kommunikációra, akkor próbáljatok mindkettőtök számára még elfogadható kompromisszumot kötni.

üdv

Stefán

Egyébként az apa mindig ilyen túlkontrolláló, és etz ki is fejezi, vagy csak most van egy dolog, amiben hajthatatlan? Mert ez esetben jó esély van, hogy igaza van, csakneked nem tetszik, amit akar. Vagy ha rendszeresen engedetlen vagy, akkor lehet, hogy elszakadt nála a cérna és tett egy ilyen erőteljesebb kijelentést.

Végül is ilyen kevés információ ismeretében csak vaktában talágathatunk, hogy ki mi mit miért és miért úgy mondott...

üdv

Stefán

Ez attól függ hány éves vagy.

De ez nem vallás kategória, szülő gyerek problémának a "végső megolodás" reménye alatt előszedni tiszteletről szóló Igéket enyhén szólva nem faszsa dolog. Késő van holnap suli. Békülj ki apuval, az Biblikus :)

Amíg a Papa-Mama Hotelben laksz, addig az ő szabályaik vannak érvényben, nem a tiéid. Ha a saját házadban, lakásodban fogsz lakni, akkor a szüleidnek is a te szabályaidat kell betartaniuk, amíg nálad vannak. De ha albérletbe mész, akkor a főbérlő instrukciói lesznek irányadók. Ha pedig fellázadsz a társadalom ellen, és az utcán fogsz lakni, akkor az utca törvényei lesznek irányadóak.

Nyilván nő az ember mozgástere, ahogy felcseperedik, és felnőtt korában már nem lehet vele gyerekként bánni, de tény, hogy amíg a szüleinél lakik, megmarad egy bizonyos fokú alárendeltségben. Normális szülő ezzel nem él vissza, ha pedig visszaél, akkor dönteni kell arról, hogy hogyan tovább.

Ha az Istennel ápolt kapcsolatról van szó, akkor nem teljesen.

(János 6:43, 44) . . .. 44 Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.

A szülő addig tartozik felelősséggel Isten előtt a gyermeket Isten erkölcsi elvei szerint nevelni, és "kötelezni", amíg az egyéni saját felelőssége nem lép érvénybe, amíg nem keresőképes, és fiatalkorú.

Ha ezt a kort elérte, a szülőnek megkell értenie, Jézus szavait, mert ez nem lehet konfliktus alap a családban.

Nyilván a szülőnek fájó pont, hiszen a gyermekét elveszítheti, Isten ama napján.

Ha Jehova nem vonzza, akkor soha nem lesz Jézus tanítványa, nem a szülő miatt kell keresztény életet élni, hanem saját egyéni meggyőződésből.

Minden egyéb dologban, figyelembe kell vennie a szülőt, mivel az otthont a szülő tulajdona. A lakás tisztán tartása, a háztartásban való részvétel, mint a szemét levitel, mosogatás, stb szerető gesztus a gyermek részéről, hála jeléül.