A keresztények honnan veszik, hogy a Biblia Isten kinyilatkoztatása?

"Pál apostolt Néró végeztette ki. Miért? Mert a császár felgyújtott egy várost, és ráfogta a keresztényekre. Ezért sok keresztény üldözést és halált halt. Ez történelem."

Nem, ez legenda.

Néró nem is volt a városban, hanem Antiumban volt a tűzvész kitörésekor, lényegében ezért is harapózhatott el annyira, ugyanis a zegzugos Rómában az ősi városnegyedek kaotikus rendetlenségében gyakori volt a kisebb tűzvész, de ki volt rá dolgozva a tűzvédelem, csakhogy a víz drága volt és rengetegen tartottak rá igényt, ezért szigorúan szabályozták a felhasználását, így a víztárolók megnyitását csak magas rangú személy rendelhette el, de minden ilyen állású ember Néró társaságában, vagy máshol volt a városon kívül és mire a felhatalmazást megkapták, már késő volt. Az is erősítette a legendát, hogy tűzvédelmi sávokat alakítottak ki, leromboltak épületeket, ellen tüzeket gyújtottak, amivel sikerült is végül megfékezni a tűzvészt, de nem azonnal, eleinte túl keskenyek voltak ezek a sávok és átfújta rajta a szél az izzó zsarátnokokat. Az emberek viszont csak annyit láttak, hogy katonák mennek a házaikba, akik lerombolják és felgyújtják azt, ezekben a sávokban, így később a felső vezetésre terelődött a gyanújuk.

A keresztények meg örömmámorban hallelujáztak, hiszen azt hitték a szerencsétlenek, hogy eljött a világ vége, így természetesen gyanúba estek és Tigellius, a város prefektusa fogdostatta össze őket.

Néró is megjelent az ünnepi játékokon, amit a tűzvész leküzdése örömére rendeztek és ennek volt egyik pontja a keresztény 'gyújtogatók' kivégzése, de Néró úgy megundorodott a borzalmas látványtól, hogy Tigelliust leváltatta, aki kegyvesztett lett.

Néró ugyanis a közhiedelemmel ellentétben érző szívű, jóindulatú császár volt.

Uralkodása kezdetén azonnal betiltatta a gladiátor játékokat és megszüntette a kivégzéseket, de a nép tiltakozása és a jogalkotók ellenkezése miatt engedélyeznie kellett később őket.

Azonban minden módon propagálta a sport és az egyéb kulturális rendezvényeket, eseményeket, amelyeken maga is fellépett azok népszerűsítése érdekében, kocsihajtóként, vagy színházban lant énekesként, de csak az 'őrült citerás' gúnynevet akasztották rá ellenségei.

Azokból sok volt, bár a nép szerette, mert később a város felépítése érdekében erősen felemelte ugyan az adókat, de a gazdagokat sem kímélte, akik éppen ezért utálták és több összeesküvést kíséreltek meg ellene.

Ezért is kerekedett rossz híre, később a történetírók minden tettét kiforgatták, mert a patríciusok ezért fizettek. Később ugyanis a város helyreállítása érdekében Nérónak rengeteg pénzre volt szüksége és vaskézzel sarcolta az előkelőket is, ami azoknak érthetően nem tetszett.

A keresztények kivégzéséről is csak annyit tudott, hogy megbüntetik a gyújtogatókat, akikből a prefektus elegendő vallomást csikart ki kínvallatással, hogy a római bíróság bűnösnek mondhassa ki őket.

Azt pedig, hogy mennyire szerette a nép, az bizonyítja, hogy később a halála után a nevével több lázadás is volt, amikor még egész légiók is átpártoltak és kicsin múlott, hogy nem szakadtak le komplett tartományok a birodalomról.

A kérdésre sajnos nem tudok válaszolni, nem vagyok vallásos, de ez a durva tévedés válaszra késztetett.

I. sz. 64-ben hatalmas tűzvész pusztított Rómában, és a városnak hozzávetőlegesen az egynegyede a tűz martalékává vált. Néró volt a felelős a tűzvészért, és a római történetíró, Tacitus szerint Néró, hogy megvédje magát, a keresztényekre hárította a felelősséget (Évkönyvek. XV. könyv, 44.). Néró császár képtelen volt bármit is tenni annak megakadályozására, hogy elterjedjen „az a gyalázatos hiedelem, hogy parancsra tört ki a tűzvész. Ezért a híresztelés elhallgattatása végett Nero [Néró] másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt és a Christianusoknak [keresztényeknek] nevezett . . . hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.

Tömeges letartóztatásokra került sor, rengeteg keresztényt és kereszténynek vélt személyt kínoztak meg és adtak halálra, némelyiküket nyilvánosan élve elégették. Alighanem ezzel vette kezdetét egy nagyszabású üldözési hullám, amely nem vallási, hanem politikai körökből támadt, és az ellenségeskedők azon mesterkedtek, hogy megsemmisítsék a keresztény gyülekezetet.

Tacitus fél évszázad távlatából írja ezeket a sorokat.

Azt nem tudni, hogy Tigellius miért hárította a keresztényekre a felelősséget, talán hitt a bűnösségükben, hiszen amikor a legnagyobb katasztrófa közepette örömdalokat énekeltek, az mindenképpen gyanússá tette őket, de egyesek szerint attól függetlenül, hogy közvetlenül nem volt kijelölve a víztározók kezelésére, prefektusként volt akkora hatalma, hogy közbeavatkozhatott volna és félt, hogy esetleg őt vádolják meg mulasztással, ezért tüsténkedett másra hárítani a felelősséget.

Néró nem volt a kereszténység ellensége, amikor a terhes zsidó feleségének kedvezni akart, újra engedélyeztetni akarta a keresztény vallást, de a kúria nem volt rá hajlandó, mert túl kevés idő telt el betiltása óta, végül császári rendelet kellett hozzá, pedig a kúria tiltotta be és nem igazán volt rá a császárnak joga ezt felülbírálni.

Az viszont valószínű, hogy Néró nem volt tisztában a dolgok hátterével, mert a zsidók utálták keresztény testvéreiket, hiszen ekkor még a keresztények is zsidók voltak és Poppea valószínűleg nem keresztény zsidó volt, hanem az ortodox, régi hitű, vagy kitért zsidó, de Néró egy kalap alá vette őket, nem ismerve a különbséget.

Mellesleg nem volt képes semmilyen kivégzést, halálos viadalt végignézni, az ominózus keresztény kivégzést is otthagyta.

Erősen megelőzte korát, a birodalomban felelevenítette a görög olimpiát és ilyen ismétlődő sporteseményeket rendeztetett, négy, vagy talán öt évente, de egyéb birodalmi és helyi jellegű sporteseményeket is szervezett az olimpia mellé, mint mondjuk manapság a világbajnokságok, vagy az Európa bajnokság, ilyenekre akarván rászoktatni alattvalóit az aréna és az anfiteátrum régi szórakozásai helyett.

Természetesen tapasztalatlan ifjúként számos hibát is elkövetett, különösen gazdasági vonatkozásban.

A pénzszerzés érdekében monopóliumokat adott, mert azok tekintélyes summát adtak neki, amit az építkezésekre fordított, devalválta a pénzt, talán körül is nyíratta, ezzel súlyos inflációt indított el, amit később keservesen megbánt, romlásba döntötte így a birodalmat, de minden híresztelés dacára a tények jóindulatú, nagy formátumú, igazi birodalmi politikát folytató uralkodót mutatnak, aki megalapozta a birodalmi Rómát, felnőve a katasztrófához, kialakítva annak arculatát, a sugárutakat és a monumentális középületeket felépítve.

Korántsem volt véreskezű zsarnok, így valószínűleg nem ő rendelte el a keresztények kivégzését.

"A keresztények honnan veszik, hogy a Biblia Isten kinyilatkoztatása?"

Megbizonyosodtunk róla

"Annyi szent könyv van a világon. Miért pont a Bibliát gondoljam Istentől valónak? Miért gondoljam bármelyiket Istentől valónak?"

Nem kell gondolni, utána kell járni

#13

Például Péter és Pál apostolok haláláról Szent Kelemen ír egyik levelében. Pál esetében megemlíti, hogy 7-hszer volt börtönben, végül megkövezték.

Vagy úgy általában vetsz el minden forrást, amit keresztények írtak? Mert akkor a történelem felét kidobhatod az ablakon.