Miért ennyire ritka a keresztények részéről a más vallások iránti tolerancia?

"Én azokra gondoltam, akik konkrétan nekiállnak provokálni az embert, mert tudják róla, hogy nem keresztény. Az rendben van, hogy az ő gondolkodásuk szerint az egyén rossz irányba tart, és meg szeretnék menteni, de ez nem jelenti azt, hogy kicsúfolhatják és kigúnyolhatják a nézeteit."

Egy kemény eledelen élő keresztény ilyet nem csinál. Vannak még újszülött keresztények, akiknek relatíve sok a bűnük. Lehet, hogy ők még ilyenek, de idővel ez eltűnik. És vannak az álkeresztények ill. kultúrkeresztények, ők nem születtek újjá Jézusban, illetve nem haladnak a megszentelődésben. Lehet, h ők azok, akiket leírtál. Nem lehet egységesen, általánosan rámondani tehát a keresztényekre, h így viselkednek. Vannak, akik nem csúfolódnak.

És hogy honnan tudom, hogy az én Istenem az igazi? Mondjon még valaki a történelemből még egy olyan embert, akinek az élete évezredek a születése előtt részletesen meg volt jövendölve, és pontról pontra minden róla szóló prófécia beteljesedett. Mondjon valakit, aki hatékony megoldást kínált az ember bűnének a kezelésére. Mondjon valakit, aki azt állította, hogy magára vette a bűnös ember bűneit, és ítéletre ment helyette. Mondjon valakit, aki feltámadt a halálból.

És ezeket te tanusítod, vagy egy olyan könyvre alapozva mondod, amelyet emberek szerkeztettek? Mert ennyi erővel akkor bármi mást is vehetünk készpénznek, amire ráfogjuk, hogy isteni eredetű.

A keresztény felfogás szerint, mindenki a pokolba kerül aki nem keresztény tanok szerint él, az örök szenvedésbe.

Számukra minden gonosz dolog ami nem egyezik a kereszténység tanításaival.

Ezért megpróbálnak, minden olyan vallást vagy tant elpusztítani vagy nevetségessé teni vagy elutasítani ami nem egyezik az ő vallásukkal.

A biblia számukra egy program, egy tény. És az ami nem egyezik a benne leírtakkal az gonosz és elpusztítandó, megsemmisítendő.

Gondoljunk bele a középkorba, a keresztények inkvizítoraira.

A tudással rendelkező embereket kinyírták.

A kereszténység a tudást bűnnek tartja.

A spiritualitást üldözi, mivel azt gonosznak tartja.

A keresztények a mágiát gonosznak tartják.

Csak ők nem tudják, hogy a bibliának is az az alapja. A zsidó mágia, a Kabbala.

Ha megértenék a tudást, rájönnének a biblia működésére.

De mivel tiltják számukra tudást, ezért birkák maradnak.

A bibliát az ősidőkben Cion bölcsei hozták létre, nagy tudású rabbik. Ez zsidó okkult tudás alapján készült el.

Salamon templomának lerombolása miatt tették, rá voltak kényszerülve.

Mindenkit meg akarnak téríteni, mert azt gondolják aki nem keresztény az a pokolra jut.

Először: az eddigi hozzászólók egy része olyan sok butaságot összehordott, hogy az elején még gondoltam hozzáfűzni valamit, aztán rájöttem, hogy képtelenség ekkora terjedelemben írni.

A kérdésed sokan félreértették, mert nem látják mi a különbség a tolerancia (elfogadni, tiszteletben tartani a saját, külön véleményed és világlátásod) és az egyetértés (befogadni, elfogadni a véleményed) közt.

Szerintem a társadalom vallásos részének toleranciája kultúrafüggő. Amit személyes (negatív) élményként tapasztalsz, az például az Egyesült Államokban vagy a latin-amerikai régióban sokkal rosszabb. Amerikában sok helyen a munkádból is kirúgnak, ha kiderül, hogy nem vagy keresztény. Megölnek ha meleg vagy (mert ellenkezik a vallásuk nézetével). Nem választanak meg politikusnak.

Magyarország ebből a szempontból kulturálisan előrébb jár. De ez nem azt jelenti, hogy itt a tolerancia (egyeseknek) ne lenne szitokszó. Ők az elsők, mikor "bántják az egyházat", "üldözik a keresztényeket", akkor toleranciát követelnek.

Én azt választottam, hogy megismertem alaposan a vallásukat, így ha jönnek hozzám a maszlagjukkal, akkor tudom milyen kérdéseket kell feltegyek ahhoz, hogy inkább abbahagyják, semmint elviseljék, hogy nevetségessé válnak. Mert lehet toleranciáskodni velük is, azzal aki szintén tiszteletben tartja az és világnézetem, de aki nem a minimális tisztelettel közeledik, az nem jár jól.

Szia

A kérdésed alatt leírtad, TE miért NEM vagy toleráns a keresztényekkel. Fordítva is igaz, valószínűleg.

Pedig csak mindannyiunknak annyit kellene tennie, hogy elfogadjuk a másik (szabad) döntését arról, miben hisz. Ha ezt tesszük, Krisztust utánozzuk! Ő kire erőltette a 100%-os igazát? A vallásvezetőkre? Á, dehogy! Elmondta nekik az IGAZAT,azután azt tettek vele(az igazsággal) a hittudós papok, amit akartak. De annyira haragudtak mégis rá az igazáért, hogy megölték. Tehát a "hit" nézetkülönbség nem Istentől van, és a harcok sem ami ezen a téren történnek emberek között.

Isten szeretettel kínálja Magát a Fia Krisztus által. Aztán aki értékeli Krisztus tanítását, azt a Biblia szerint Ő is értékeli. Aki nem, azzal nem foglalkozik, de az ajtót előtte egész élete folyamán nyitva hagyja! Ez a valódi szabadság, amit Istentől kaptunk.De mi sajnos tökéletlen emberek megkérdőjelezzük egymás szabadságát, szabad döntését ezen a téren....nem kellene. Krisztus senkit sem akart erőszakosan, sem rábeszélve "megmenteni".:-)

Igazság csak egy van.

Az nem lehet igaz ami tökéletes ellentéte a másiknak. Ami szembe megy vele.

Vagy az egyik igaz, vagy a másik.

Honnan lehet tudni mi az igaz? Isten le iratta. Utána kell nézni, összehasonlítani. És mivel Isten minden embernél nagyobb, bolcsebb így a tanítása is, többet nyom a latban.

Hiába jó tanítás az emberi, mégis elvisz Istentől.

Isten által van örök élet. Ember embernek NEM ADHAT örök életet senkinek!

Akkor kérdem én kinek a szavára kell hallgatni?

És, ha egy egyház hamis dolgokat tanít amely inkább elvezet az örök élet lehetőségétől akkor evidens, hogy nem értünk vele egyet.

Itt fontos megjegyezni, hogy nem a hamisan tanító egyházban található emberekkel van a baj, hanem a tanításával.

Mert ez két különböző dolog.

Isten le iratta az etalont a Bibliát.

Mindenkinek ahoz kell tartania magát.

Nem emberi, vagy egyházi hagyományokhoz, mert ezek el lesznek törölve. Hanem egyedül az Ő szavához amely örök és változhatatlan.

Kedves kérdező! A tolerancia az egy dolog. Alapból fontos, de ez nem változtat a különbözőségeken. Márpedig azok bizony vannak bőven.

Nem igaz, hogy Jézus és Buddha egyforma értékkel bíró tanító volt.

Csak gondoljunk az Újszövetségben lévő krisztusi aranyszabályra, mely így szól:

„Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük” (Máté 7:12).

Vannak, akik egy hasonló kifejezést használnak, de tagadó formában: „Ne tegyetek olyat mással, amit magatoknak sem szeretnétek.” Állítólag Buddha mondta ezt. Annak érzékeltetésére, hogy mi a különbség az aranyszabály és a tagadó forma között, vizsgáljuk meg Jézus példázatát az irgalmas szamaritánusról. Egy zsidó férfit félholtra verve otthagytak az úton. Egy pap és egy lévita látták őt, de elmentek mellette. Mivel nem tettek semmit, amivel fokozták volna a férfi nyomorúságát, elmondhatjuk róluk, hogy az aranyszabály tagadó formája szerint jártak el. Velük ellentétben egy arra járó szamaritánus megállt, hogy segítsen. Bekötözte a férfi sebeit, és elvitte őt egy fogadóba. Azt tette vele, amit magának szeretett volna. Alkalmazta az aranyszabályt – és helyesen döntött (Lukács 10:30–37).

Érzed a különbséget?

Kedves Kérdező, azzal hogy összemosol mindent mindennel, nem lesznek szép színek, csak egy értelmezhetetlen és színtelen paca, melyben nem található meg az igazság. Vannak hasonlóságok, ez tagadhatatlan, de a fenti példából is jól látszik, amit írtam, hogy a látszólagos hasonlóság, amire egy felületes ember azt mondaná, hogy mindkettő egyformán értékes gondolat, valójában hatalmas értékbeli különbséget jelent! Jézus a jó cselekvés fontosságáról beszélt, ami elengedhetetlen, Buddha pedig ennek az ellenkezője.

"Nem igaz, hogy Jézus és Buddha egyforma értékkel bíró tanító volt."

A tanító értékét nem mérhetjük az egyik szubjektív vallási felfogás szerint, hanem a vallás által hozzáadott elméleteket levetkőzve kell megvizsgálni a "próféta" tanításának a társadalom adott részére eredményezett hatását."

A társadalmi hatás vizsgálata sokszor lehet félrevezető, amennyiben a kérdést felületesen vizsgáljuk. Ugyanis az ún. "kereszténységnek" a társadalomra gyakorolt hatása gyakran volt borzalmas. De a valóság az, hogy azoknak köze sem volt Jézushoz.

Buddha pedig maga sohasem állította, hogy Isten lenne, ma mégis sokan szó szerint istent faragtak belőle. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember egyik jellemzője, az imádat Isten iránt, nem tagadható. A buddhizmus mégis tagadja egy személyes Isten létezését! A buddhizmus sok alapvető kérdésre nem ad, vagy nem ad pontos, a természettudományokkal egyező választ.

A The Encyclopedia of World Faiths megjegyzi: „A korai buddhizmus nem vette figyelembe az Isten-kérdést, és bizonyára se nem tanította, se nem követelte meg az Istenben való hitet.” Mivel azt hangsúlyozza, hogy mindenkinek magának kell keresnie a saját megmentését azáltal, hogy a megvilágosodás elérése érdekében magába merül, a buddhizmus agnosztikus, vagy éppenséggel ateista felfogást képvisel. (Lásd a kiemelt részt a 145. oldalon.) Miközben azon igyekezett, hogy lerázza a hinduizmus babonáinak bilincseit és a mitikus istenek zavarba ejtő sokaságát, a buddhizmus a másik végletbe esett. Elvetette a Legfőbb Lényre vonatkozó alapvető elképzelést, amely lény akarata által létezik és működik minden (Cselekedetek 17:24, 25).