Jézus feltámadását vagy halálát ünnepeljük húsvétkor?

Nagypénteken a halálát (illetve halálára emlékezünk. Nem ünnepeljük kifejezetten, a katolikus liturgiában ezért nincs is szentmise).

Vasárnap a feltámadását ünnepeljük. Ez egy ünnepkör.

És nagyon helyén van, hogy az értünk szenvedést vállaló, minket vére árán megváltó Jézus középpontba kerül. Isten végtelen szeretetének a megnyilvánulása. Én nagyon szeretem a nagypénteki szertartást és a nagycsütörtöki virrasztást is.

Egyébként a feltámadás és a "boldog Jézus" húsvét után legalább ennyire hangsúlyos. Húsvét akkora ünnep, hogy "nyolcada" van. Tehát húsvétvasárnap után 8 napon keresztül csak a feltámadást ünnepeljük és Jézus mennybemenetele ünnepéig szintén húsvéti ünnepkörről beszélünk. Ez 6 vasárnap, a 7. a mennybemenetel ünnepe, ezzel ér véget a húsvéti időszak.

Tágabb értelemben pedig minden vasárnap a feltámadást ünnepeljük.

Ez egy pogány tavaszváró ünnep, a feltámadás pedig a természet újjáéledését jelképezi, a sumér mitológiában az ég istennője támad fel és vele a természet.

A keresztények több helyről lopták és megmaradt, mert az emberek már korábban is ünnepelték, amikor azt sem tudták, hogy egyszer ki fogják találni Jézust.

"Ez egy pogány tavaszváró ünnep, a feltámadás pedig a természet újjáéledését jelképezi, a sumér mitológiában az ég istennője támad fel és vele a természet."

Oké. Részleteznéd, hogy egész pontosan miben egyezik a sumer "tavaszváró" ünnep és a keresztény húsvét? Már csak azért is érdekel, mert a sumer mitológiában An az ég, aki férfi és nem támad fel... Sumer ünnepekről meg rendkívül kevés a forrás, de ezek szerint te felfedeztél valami új leletet. :)) Komoróczy Géza írt elg sok szakirodalmat a sumer és mezopotámiai irodalmi hagyományból, de ezek szerint te olyat tudsz, amire ő sem jött rá. :))

A keresztény húsvét sokkal inkább összefügg a zsidó peszach-hal, ha már annyira "koppintást" keresel.

7. Nem ismertem őt, de majd utána nézek.

Magyar fordításban az ég úrnőjeként hivatkoztak rá, de gondolom időnként változhat minek lehet az istene.

Inanna vagy más néven láttam még Istárnak is, lehet így már a természet istennője.

Ahogy olvastam, eljut az alvilágba és megkéri a szolgáját, ha három napon túl nem tér vissza, akkor menjen el a szolga segítségért.

Inanna három nap és három éjszakán keresztül halott, mert ha jól tudom a testévre (a holtak ura) felszegezi a falra. A szolga elmegy segítségért. Enki (Inanna apja) segít neki, aki ad neki valamilyen vizet, amivel le kell locsolnia Inanna testét, hogy újra feltámadjon és amikor megteszi, akkor Inanna visszatér és feléled vele a természet is.

Angolul az a címe, hogy "The descent of Inanna". Sumér vers (?).

*Én nem azt írtam egyébként, hogy sumér tavaszváró, hanem pogány. Nyilván nem minden eleme van a sumér sztorikból. De a három nap utána feltámadás, Jézus halálának módja és talán a locsolás is.

A másik az a kelta tojásos istennő (?). Az ő nevét nem tudom. De ő is a tavaszhoz kapcsolódik és ugyanúgy a természet "feltámadását" jelképezi tavasszal.