A szegényebb néprétegek-csoportok körében az ateizmus/ateista gondolkodás kevésbé elterjedt, mint a jobb anyagi körülmények között élő emberek között?

A "kevésbé elterjedt" oka nem a szegénység. Arról van szó, hogy a szegényebb rétegek teljes idejét a megélhetéshez szükséges dolgok megteremtése teszi ki. Nekik az minden energiájukat, idejüket lefoglalja, ezért csak azt ismerik, amit mindenünnen ismernek, mert a csapból is folyik.

Ugyanakkor a kevésbé szegény rétegek a megélhetésük biztosítása után még rendelkeznek energiával és idővel. Ezt szórakozásra, ismeretszerzésre fordítják, más szóval több dologra időt fordítva, utánajárnak. Így rábukkanhatnak az ateista tanokra, esetelg meg is értik, sőt magukévá teszik.

A következtetés tehát csak olyan formában helyes, hogy a jobb anyagi körülmények között élő embereknek lehetőségük van ilyen tanok megismerésére, mert van rá idejük. A szegény rétegeknek idő híján erre nincs lehetőségük, igy nem is ismerhetik annyira azokat.

A fentieken kívül: egy szegény ember, ha még a túlvilágban se hinne, leginkább felkötné magát.

Főleg, ha ráadásul még a pokoltól se kellene rettegnie miatta.

Szóval ezért is jóval kevesebb az ateista közöttük.

Nagyon jól tudják ezt azok is, akik az ő sorsukról döntenek, és EZÉRT döntenek így, hogy ők inkább legyenek hívők. Ezért van sok helyen kötelező hit, vagy ennek valamilyen eleme.

1, A szegényebb néprétegben alacsonyabb az iskolázottság, mivel pl. hamarabb el kell kezdeni a fiataloknak dolgozni, illetve a szülők nem tudják az iskolázás költségeit állni.

2, A művelt, gondolkodásra fogott és ismeretekkel ellátott elme könnyebben átlátja a hazugságot.

Oké, én tényleg nem szoktam beleállni a pontozásba, de négyen mínuszozták le a válaszomat, hogy a korreláció nem jelent kauzalitást.

Igen azt állítottam, hogy az alacsonyabb életszínvonalon élők között több a vallásos. Ez egy statisztikai tény. Ugyanakkor ez önmagában csak egy korreláció, két statisztikai adat (mondjuk életszínvonal és vallásosok száma) közötti összefüggés, hogy nem teljesen véletlen a dolog. Tehát ha random kiveszek különböző társadalmi rétegek közül embereket, akkor a szegények közül nagyobb valószínűséggel választok vallásost, mint gazdagok közül. Ennyit árul el ez az adat.

De önmagában ez a statisztikai tény még semmit nem árul el arról, hogy van-e bármiféle kauzális viszony a két adat között, és milyen irányban. Vajon mennyire függ ez körülményektől, és mennyire szabad döntéstől? Azért vallásosak a szegények, mert alacsonyabb végzettségűek? Vagy mert nagyobb a létbizonytalanság, és ezért nagyobb igény van rá? Vagy kiválasztási torzítás miatt nagyobb eséllyel marad életben szegényként, aki vallásos, mert a nem vallásos szegények közül többen meghalnak (mert mondjuk öngyilkosok lesznek, vagy kisebb a kapcsolati hálójuk)?

Milyen szociokulturális faktorok jönnek számításba? Egy adott kisebbség, akinek kultúrájában nagyobb szerepet játszik a vallás vagy az ateizmus, felülreprezentálva van az egyik csoportban, illetve alul a másikban? A vallás közösségszervezőként mediál, és a közösség megtartó erejének nagyobb szerepe van a szegényebb rétegek között? A vallások nem támogatják a karrierista életmódot, ezért közülük kevesebben jutnak a magasabb életszínvonalra, mert nem is igénylik?

Vagy lehet, hogy a vallás kontraszelektál a magasabb életszínvonalon, ahol nagyobb szerepe van a törtetésnek, vagy esetleg abban a kapcsolati hálóban, amit a magasabb életszínvonal megkövetel, nagyobb sikert jósol az ateizmus, mint a vallásosság? Lehet, hogy magasabb életszínvonalon kevésbé érik az embert olyan traumák, amiknek a feldolgozásában a vallás előnyösebb, tehát kisebb az igény rá?

Ezekre a kérdésekre egyáltalán nem kapunk választ pusztán a fenti tényből, úgyhogy minden ilyesfajta következtetés akármelyik irányba a fenti statisztikából puszta spekuláció.

Kreatti!

Te szegény vagy?