A keresztény imákat záró "Ámen" szó kimondásával a hívek valójában az egyiptomi főistennek, Ámonnak a nevét mondják ki akaratlanul is?

1.

A kuka pedig egy cég neve volt eredetileg. Csak rá ragadt a szemetes ládára ez a név.

Nem tartanám kizártnak, ha így lenne.

Az "ámen" eredetileg héber szó:

[link]

A zsidók viszont állítólag Egyiptomban voltak, ahol Ámon isten tisztelve volt.

Az egyiptomi isten más elnevezései: "Ámun, ÁMEN, Imen, Ammon, Hammon"

Forrás itt: [link]

Szerintem benne van a pakliban, hogy a zsidók megőrizték Ámon isten nevét az imáikban, amikor kijöttek Egyiptomból.

#5

Meglehet, hogy tévedek, de azért reális a feltételezésem, mert a zsidók a maguk vallási leírásaiban merítettek más vallásokból is.

JHVH-t például Baál isten képeivel írja le a zsidó szentíró, a teremtéstörténet képanyaga is - legalább részben - más mítoszokból lett összeszedve, és átírva a zsidó teológiára. De ha jól emlékszem, Daniel könyve 2. fejezetében szereplő hegy is a babiloni mítoszban fordul elő.

Ebből a szemszögből nem kizárt, hogy a zsidók megtartották Ámon isten nevét az imáikban, tehát eredetileg az egyiptomi nyelvből szivárgott be az "ámen" szó hozzájuk, viszont lekopott róla az eredeti jelentés, és ma már JHVH-val van összefüggésben.

Lehet nem azt kéne vizsgálni hogy egyiptomhoz kapcsolódik-e, hanem hogy honnan ered vagy eredhet.

Nem tudom erre vannak-e elméletek.

A magyar ámen szó a héber 'á- man' alapszóból származik. Ennek a jelentése: hűséges, megbízható. Akkor mondtak áment, a mikor egyetértettek azzal, ami elhangzott az imában.

Erre egy példa az 1. Krónikák 16: 36- ban írt vers:

"Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének

egy örökkévalóságon át!«

”És az egész nép ezt mondta: „Ámen!”, és dicsérték Jehovát."

Ez ma is ugyanígy van. Amikor meghallgatunk egy imát, és egyetértünk vele, akkor áment mondunk rá.

Ha jól gondolom, ennél a kérdésnél azért kijön, hogy mi a különbség a teológia és a vallástudomány között.

A keresztény hívők többsége a maguk teológiai, vagyis hitnézeti érveiket sorakoztatják fel, ami már eleve elfogult, hiszen van egy kialakított nézetük. A vallástudomány ezzel szemben a vallásos hittől függetlenül tudja kutatni ezt a kérdést.

A vallástudománynak mindegy, hogy a kutatási eredményei összhangban vannak-e a keresztény tanításokkal, mert nem kötelezte el magát az istenhit mellett. Neki az a fontos, hogy a tudományos igazságot feltárja, vagy legalábbis minél közelebb jusson ahhoz.

Egy keresztény apológéta viszont ettől igen messze áll - tisztelet persze a kivételnek, azoknak a keresztényeknek, akik nem vetik el a vallástudományt.