A vallásoknak a "józan ész" nevében való visszaszorítása (és ennek kísérletei) nem fejlődést, hanem lelki és szellemi válságot idézett elő az emberi társadalmakban?

Bármit nevezhetsz vallásnak ( a szomszéd macskáját is), csak nem biztos, hogy helyesen teszed. A vallás szó jelentése ugyanis kötött, és helyesen csak azokra a dolgokra használhatod, amik eleget tesznek bizonyos kritériumoknak.

"A szellemi létezéssel kapcsolatos tanítás. Olyan elképzelések rendszere, amely azt hirdeti, hogy a szemünkkel látható világon túl létezik egy annál magasabb rendű is, ahol tiszta szellemi lények (például isten vagy istenek, angyalok) léteznek. "

[link]

"

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás:

„élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959)

„szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).[1]

A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás.

A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében:

Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.

"

Tehát a józan ész a vallás szó közismert jelentése alapján (amely a vallást a szellemi létezéshez, valamilyen transzcendens erőkkel kapcsolja össze), nézetem szerint nem nevezhető vallásnak.

Igen. A probléma a vallások józan ész nevében történő, de józan észt nélkülöző visszaszorítása. Az emberi pszichének természetes igénye van a spiritualitásra, és a felvilágosodás egyik legnagyobb tévedése az volt, hogy a vallást puszta emberi konstrukciónak tartotta, és nem az emberi tudat organikus részének. Ez a felvetés teljesen szembemegy a józan ésszel, és egyedül ideológiai alapon vetették el, nem pedig józan megfontolásból.

A felvilágosodás ezt elvetette, de adós maradt az alternatívával, és csak pótlékokat tudott felmutatni, amiket ideológiáknak nevezünk. És igen, ez egy alapvető komponense a korunkat is érintő jelentésválságnak.

Van benne valami.

Viszont a vallás alapvetően NEM javítja a dolgokat.

A vallás - mindent egybevéve, ha SOK vallásról beszélünk, ami a valóságban is van - SZÉTSZÓRJA a dolgokat, és EZÉRT van esély - mondom: ESÉLY - arra, hogy egyes csoportok sikeresebbek lesznek annál, mintha NEM lenne vallásuk.

EZÉRT terjedtek el a vallások.

Ha ez nem így lenne, akkor olyan emberi faj terjedt volna el, ami racionális, az igénye és a gondolkodása IS.