A "jók a mennybe, a rosszak a pokolba (örök időkre)" vallási koncepciójánál a reinkarnáció és karma gondolata sokkal logikusabb?

Akik a reinkarnációban, mint reményforrásban gondolkodnak, nem ismerik az eredeti tanítást. A keletiek nem reményként fogalmazzák meg a reinkarnációt, hanem borzalomként, amitől szabadulni kellene. A szabadulás a nirvána, vagyis az az állapot, amikor már nem születsz újjá.

Most képzeld el, hogy semmit nem számít, bármit csinálsz, mert az egyetlen fontos tény, hogy újra kell kezdened. Valami olyasmi így az élet, mint egy brazil szappanopera: a 200. résznél már senkit nem érdekel, mi volt a 34. részben, mert bárhonnan el lehet jutni a 200. rész cselekményéig.

11

Megkérdezhetem, hogy a saját éltedet borzalmasnak éled-e meg, büntetésnek, amiből mielőbb szabadulnál a fizikai halállal?

Köszönöm, ha őszinte választ adsz erre.

#12 Nem élem meg borzalmasnak az életemet, de én Jézus Krisztusban hiszek, és azt gondolom, fontos neki, amit csinálok. Már abban nem vagyok biztos, hogy szívesen újrakezdeném, szívesen lennék akár csak 20 éves.

Ha végtelenítve újra kellene kezdenem, kezdve a beszéd tanulásától, mindenféle fontosnak képzelt élettapasztalatokon keresztül addig, ami most is előttem van, azt tényleg borzalmasnak tartanám.

Mindegyik a tudás hiánya! Ahol véget ér a tudás, ott kezdődik a hit!

A halál visszafordíthatatlan és végleges. Semmi nincs utána.